Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Friss topikok

  • Frick László Intézet: @Pipas: Mitőllenne zavaros? A "cigányok"Magyarországon több korszakban többfelől,több okból és nem... (2021.04.11. 06:17) A vajda, aki nincs
  • csokosszaju: nem olyan sokára mi leszünk kevesebben...és akkor jaj nekünk (2020.05.28. 20:58) Gádzsóverés a Józsefvárosban
  • Dread Naughty: Csak jelzem, hogy a cigányság nem egységes forrásból származik(ahogy pl. a zsidók sem). Vannak az ... (2018.11.18. 18:13) Gének
  • HargitaIhenrIK: Csak mondom. Olyan megnyitojuk volt hogy csuhaj.. nmaahc.si.edu/ (2016.11.06. 03:21) Cigány múzeum
  • Szúrófény: Papír kell, bizonyítvány! Papír kell: bizonyítvány Azzal virít, aki hitvány! Tanult ő, férges esz... (2015.01.24. 07:59) Hócipő

Az LMP a cigányságról 2.

Bencsik Gábor 2010.04.26. 08:09

Ha elkezdtük, hát folytassuk az LMP cigányprogramjának elemzését. A Magyar Gárdánál hagytuk abba, annál a gondolatnál, hogy ez rossz válasz a valós kérdésre. Ezt követően a program korrekt helyzetértékelést ad a magyarországi cigányok „problémás” részéről. Majd rátér az oktatásra. „A képzetlenek problémáját újratermeli a közoktatás, amelynek szakmai gyengeségei (a szakfelügyelet hiánya, a tanári pálya presztízsének, így utánpótlásának romlása, az elavult módszerek és tanterv, a gyermekvédelem hiányosságai) felerősítik a szegény és iskolázatlan szülők gyermekeinek magukkal hozott lemaradását. Ezt tovább rontja az iskolai szegregáció, amire csak ráerősített a korábbi, elkülönült oktatásra ösztönző állami normatívarendszer.”

Megint az iskolai szegregáció. Ebben végre értelmes konszenzusra kellene jutni. Erről mondta egy Fideszes politikus (sajnos a névvel való közléséhez már nem járult hozzá): „Az a helyzet, hogy a falvakban egyre nő a cigányság aránya, és a Magyar Bálint-féle koncepció meg a nonszegregáció azt követelné ettől a zsugorodó, öregedő és a saját kulturális identitásában az ötven év szocializmus által megrendített társadalomtól, hogy a nálánál sokkal erősebb, dinamikusabb, primitívebb, agresszívabb cigányságot integrálja egy magasabb kultúrához. Ez nem egyszerűen hülyeség, hanem aljasság. Mert azt a munkát, amit nekik, Magyar Bálintnak és Horváth Aladárnak kellett volna elvégeznie, azt a nyomorult öregemberre lőcsöli rá, meg annak az unokájára, aki ott maradt falun. Mocsok dolog!”

Én is azt hiszem, hogy a dogmatikus deszegregáció teljesen alkalmatlan a probléma kezelésére. Örömteli volna, ha ezzel az LMP is hajlandó volna szembenézni, leszállna a városi liberális értelmiségnek erről a vesszőparipájáról, a dolgot magát nézné, és olyan megoldásokat keresne az oktatásban, amelyek nem a többségi társadalom gyenge lobbierejű csoportjait húzza le a szellemi nyomorban élőkhöz.

„Mindenekelőtt biztosítani kell, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek, köztük a romák, három éves koruktól óvodába járhassanak.” Igen, ez valószínűleg az egyik kulcsmomentum. Nem ismerem az óvodai szakmát, annak problémáit és sikereit, csak kívülállóként hangsúlyozom egyetértésemet: két-három éves korban érdemes megkezdeni az integrációt. Szívem szerint erre költeném a legtöbb pénzt, ide értve a falusi óvónők kiemelt bérezését. Nem félnék az országot településnagyság és megyék szerint bérövezetekre osztani, és a keleti megyék kistelepülésein normatív alapon magasabb óvónői bért, illetve központi bérkiegészítést adni. Számolni kell azzal, hogy ez csak hosszú távon hat, a pálya növekvő vonzereje csak lassan hoz minőségi javulást, de ez a befektetés így is megérné. „…növelni kell az óvodai kapacitásokat, a megerősített védőnői hálózat és a gyermekjóléti szolgálat bevonásával javítani kell a családok és az óvoda közi kapcsolatot, és beszoktatási programokat kell indítani.” Minden szóval egyetértek. Az óvodákat kellene tolni, ezerrel.

„Az általános iskolába való belépéskor vissza kell szorítani a szociális és etnikai szelekciót. Az elmúlt évtizedekben ennek az egyik legfőbb eszköze az volt, hogy a roma gyerekeket megalapozatlanul gyógypedagógiai tagozatra irányították. A sajátos nevelési igényűvé minősített gyerekek szegregációja az utóbbi években enyhült, a probléma azonban még mindig jelen van. …mi a beiskolázást megelőző, ezzel a gyerekek elkülönítésére hivatkozási alapot adó iskolaérettségi vizsgálatokat megszüntetnénk, helyette a beiskolázás és iskolakezdés után végeznénk egyéni fejlesztési vizsgálatot.”

Na ez már nem olyan egyértelmű. A magyar társadalom egyik súlyos betegségének tartom a társadalmi rétegek közötti mobilitás alacsony fokát, de hogy etnikai szelekció volna, az minimum a pedagógus szakma sértegetése. Az én tapasztalataim szerint a legtöbb pedagógus „vért pisil”, hogy a cigány gyerekeket valahogy átrángassa a normális életbe, és nehezen viseli ennek a gyakori kudarcát. A gyogyóba küldés valóban létezett (nyilván ez sem gonoszságból vagy előítéletességből, hanem mert ez a menekülési út volt egyedül nyitva az iskolák számára), de egyre kevésbé jellemző. Amennyire én tudom (korlátozottak az ismereteim), ezen nagyrészt már túl vagyunk.

Az iskolaérettségi vizsgálat viszont nem tréfadolog. Tessék az LMP-nek tudomásul vennie, hogy egy iskolai osztály valójában nevelési közösség, és a tanárnak, sőt az egész rendszernek a közösség valamennyi résztvevőjének érdekeire figyelemmel kell lennie. Olyan osztállyal, amelyben iskolára éretlen gyerekek is vannak, sokkal nehezebb a többi számára értékes munkát végezni, mint az olyanban, amelyben ilyenek nincsenek. Ne tessék harminc gyerek sorsával szórakozni pusztán azért, hogy további kettőnek jobbak legyenek az esélyei.

Ugyanez más megfogalmazásban: „Az egy önkormányzat területén működő, állami finanszírozásban is részesülő iskoláknak, és az iskolákon belüli párhuzamos osztályoknak, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatásából azonos arányban kell kivenni a részüket.” Ez így hitelesen hangzik. A probléma csak akkor látszik, ha feltesszük a kérdést: társadalmilag mennyire igazságos ez a rendszer tudva azt, hogy egyes önkormányzatok területén gyakorlatilag egyáltalán nincsenek halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, máshol meg a fele az. Újra és újra visszatérünk ugyanarra a pontra: rálőcsölhető-e a probléma azokra az emberekre, akik balszerencséjükre olyan vidékre születtek, ahol sok a cigány? Vajon igazságos-e, hogy egyes településeken a gyerekeknek garantáltan halmozottan hátrányos helyzetű (többnyire tehát aszociális, agresszív, a többiekkel a tanulásban haladni nem tudó és nem is akaró, rossz társadalmi mintákat követő) társaikkal telezsúfolt osztályokba kell járniuk, másutt viszont legföljebb a tévében látnak ilyeneket? Szerintem nem igazságos. Ha az én fiamról lenne szó, inkább – kerül amibe kerül – elköltöznék onnan. És ezzel tovább növelném a szakadékot a sikeres és leszakadó régiók között. A társadalom tehát éppen az ellenkezőjét érné el annak, amire törekedett.

A súlyos témához könnyed kép. A feltehetően német kiadású, de Magyarországon forgalomba került képeslap az előző századfordulóról való. A zsirardikalapos férfi mögött látható két alak a hiteleshez közelít, a bőszárú ing egész Közép-Európában a magyarokat jellemző képi közhely, az ábrázolt kalap is jól ismert ebből az időből, ez a pipa szintén magyarokhoz kötődött – itt tehát magyar cigányok hitelesnek szánt ábrázolásával van dolgunk. Az előre hajoló úr tiszta sor, a két tenyérjós cigánylány viszont teljes képi kavarodás: a csörgődob a spanyol cigánylány képi attribútuma, a lányok öltözetében spanyol és balkáni elemek keverednek. Sátruk is inkább olyanra hasonlít, amilyet arisztokrata hölgyek csináltattak, amikor tenyérjós cigánylányokat mutató élőképet produkáltak (az élőkép a kor egyik kedvelt társasági foglalatossága volt), ehhez illik a párna, amelyen a lányok ülnek. Akik „természetesen” vonzóak, szépek, az elöl ülő keble izgatóan domborodik, megfelelve a kor cigánylányokkal kapcsolatos erotikus képzeteinek.

Címkék: oktatás szegregáció felzárkóztatás lmp cigány program

23 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ciganyokrol.blog.hu/api/trackback/id/tr741951826

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.04.26. 09:02:24

Az etnikai szelekció konkrétan szerintem is hülyeség, akárhány "gyogyóban" jártam is volt ott paraszt-cigány egyaránt, közel ugyanabban az arányban, mint egy általános iskolában. A dolog ott bukik ki, hogy még mindig sokan nem fejezik be a 8 osztályt, vagy átkerülnek egy ilyen "gyogyóba", inkább erre kellene az a felzárkóztatás. Meg eleve jobb, ha a gyerekek nem az utcán lézengenek estig.

Az óvodába próbálták becsalogatni a cigány gyerekeket azáltal, hogy külön óvodáztatási támogatást találtak ki erre a célre. Ennek eredményességét nem ismerem, de a cigány szülőknek inkább azzal szokott problémája lenni, hogy nem érzik ott biztonságban a gyerekeküket. Jobb volna talán a szülőket is behívni egy-egy napra (amennyire nincsen munkájuk, az idejükbe beleférne), hogy lássák, mi is folyik ott.

A végszóra pedig, amennyiben igazságtalan a vidékieket egy iskolába helyezni cigány társaikkal, akkor hogyan volna ez úgy igazságos, hogy azonos szinten tudják tartani a két réteg oktatását? Illetve honnan látna pozitív példát az a cigány gyerek, ha csak a magafajtával van összevonva? Lehet egyedül elég motiváló a tanító néni?

Bencsik Gábor · http://www.magyarmercurius.hu 2010.04.26. 10:30:50

@Member: Azt hiszem - tán írtam is már erről - hogy az egyik kulcs az asszonyok kezében van, őket könnyebben lehetne meggyőzni a normakövető magatartás előnyeiről -például arról, hogy a gyerekeket elengedjék az óvodába. A végszóról pedig annyit: mondjuk ki először is, hogy a deszegregációnak vannak a cigányokon kívüli szereplői is, akiknek jogos érdekeik vannak, ezekre kötelező figyelemmel lenni. Továbbá szögezzük le, hogy sem a teljes elkülönítés, sem a merev deszegregáció nem megoldás - hogy ezek után az alapoktatást illetően merre van előre, nem tudom. Valami módon (pedagógiai) kompenzációt kellene nyújtani azoknak az iskoláknak, amelyekre a cigány integráció terhe elsősorban hárul, olyan kompenzációt, amelynek hasznát a nem cigány tanulók is élvezik. Talán magasabb bérért magasabban képzett tanárokat kellene oda szerződtetni. Egy a lényeg: a terheket nem lehet olyan gyerekekkel cipeltetni, akiknek pusztán annyi a vétkük, hogy rossz helyre születtek.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.04.26. 11:52:36

Olyanon már korábban elfilóztam, hogy talán egy, mindkét kultúrával foglalkozó iskola könnyítené az oktatást, lehet, hogy az óvoda is jobban működne, ha a szülőket bevonva, a gyerekekkel közösen átvennék a két oldal szokásait játékos formában, és akkor a cigány asszonyok számára is vonzó lenne az ügy.
Remélem, hogy olvassa a bloggot óvópedagógus és választ kaphatok erre a felvetésemre.

heydude 2010.04.26. 17:22:00

Irod: "A Magyar Gárdánál hagytuk abba, annál a gondolatnál, hogy ez rossz válasz a valós kérdésre." Nos, nem hiszem, hogy a jobbik a Gardat valasznak szanta. Sokkal inkabb hiszem, hogy tuzet akart vele oltani. Amirol nem szabad megfeledkezni, hogy 2006-ban a magyar rendorseg a magyar nepre tamadt, ami a magyar rendorseget (es az egesz igazsagszolgaltatast) teljes mertekben hiteltelenitette. Itt alltunk tehat rendorseg nelkul olyan viszonyok kozepette, amikor a ciganysag (feltehetoen SZDSZ-es uszitasra) a magyar nepre tamadt. Szinte naponta oltek, raboltak, stb... Sot, erodemostralasi szandekkal felfegyverkezve az utcara vonultak tobb szazan (Siofok).
Azt hiszem, kulonsgete kell tennunk hosszu tavi es rovod tavu megoldasok kozott; eloszor a bunozest kell megallitani ugy, hogy kozben meg sem kerdezzuk, hogy az illeto cigany vagy sem. Ugy, ahogy ezt az USA-ban intezik. Majd el kell gondolkodnunk azon, hogy a tarsadalom szintjen mit teszunk. Ez kezenfekvo megoldasnak tunik elvenni a gazdagoktol (ne feledjuk: a magyarorszagi szupergazdag reteg feltehetoen 90%-a rabolta a penzt tolunk adofizetoktol) es adni a ciganyoknak kulonbozo ciganyprogramokra, stb...

mistinguett · http://mistinguett.blog.hu 2010.04.27. 22:47:49

"Mindenekelőtt biztosítani kell, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek, köztük a romák, három éves koruktól óvodába járhassanak." Nem biztosítani, hogy járhassanak, hanem elintézni, hogy járjanak. Muszáj.

"Az én tapasztalataim szerint a legtöbb pedagógus "vért pisil", hogy a cigány gyerekeket valahogy átrángassa a normális életbe, és nehezen viseli ennek a gyakori kudarcát." Persze, mert nincsenek felkészítve a feladatra. Fogalmuk sincs szerencsétleneknek, hogy hogyan kell szót érteni egy hhh-s gyerekkel vagy annak az apjával. A magyar felsőoktatás egyik legsürgetőbb feladata a tanárképzés gatyába rázása lenne, amin többek között azt kell érteni, hogy a tanári szakmát "élesben" kellene tanítani, az elméleti képzés mellett akár több évnyi tanítási gyakorlattal.

"Olyan osztállyal, amelyben iskolára éretlen gyerekek is vannak, sokkal nehezebb a többi számára értékes munkát végezni, mint az olyanban, amelyben ilyenek nincsenek." Majd ha a gyerekem odaér, lehet, hogy nem lesz ekkora a pofám, de most azt mondanám, hogy a gyereknek azt is meg kell tanulnia, hogy a társadalom nem habostorta. Meg kell tanulnia, hogy vannak konfliktusok, társadalmi és kulturális különbségek, és hogy ezeket hogy lehet és hogy nem lehet kezelni. Talán ha az iskola az életre készít fel, ahhoz az is hozzátartozik, hogy a társadalom valós arcához szoktat hozzá. Persze az fontos, hogy ebből ne legyen tényleges baj, hogy ne vegyék el a gyerek uzsonnáját, és ne verjék rendszeresen az iskolaudvaron, de én a magam részéről "szoft" iskolába ugyanúgy nem járatnám a kölykömet, mint a gettóba.

Bencsik Gábor · http://www.magyarmercurius.hu 2010.04.28. 08:52:09

@mistinguett: A nyolcadik kerületben nőttem föl, olykor-olykor még verekednem is kellett, ha nem akartam nagyon hátra csúszni a rangsorban, de ettől még elvégeztem az egyetemet. Szerintem sem olyan nagy baj, ha az a gyerek nem elit iskolába jár. Csakhogy mára túl nagyok lettek a különbségek, és ez azokkal a gyerekekkel szemben igazságtalan, akik az égvilágon semmiről sem tehetnek. A rossz iskola igenis az életesélyeket rontja - milyen jogon osztjuk ki a szerepeket, hogy te fiam (lányom), te a saját életesélyed romlása árán integrálod a sok "hhh"-s gyereket, te másik pedig, aki jó környéken születtél, majd szép karriert csinálsz. Alapvető fontosságúnak tartom, hogy a "rossz" környéken született normakövető gyerekek érdekei is bekerüljenek a szempontok közé.

zsejek · http://panelkertesz.blog.hu/ 2010.04.28. 18:47:45

Kedves Gábor!

Az általam tanultakkal (szociális) és tapasztaltakkal egészítenélek ki, illetve pontosítanék néhány dolgot - beleértve az LMP programjának csúsztatásait is:
„Mindenekelőtt biztosítani kell, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek, köztük a romák, három éves koruktól óvodába járhassanak.” - a magyar állampolgárságú gyermekek szocializációjának elősegítése érdekében az óvodába járás kötelező, ha nem is három éves kortól, de az iskola megkezdése előtt legalább egy éven keresztül. Az óvodalátogatás viszont a törvények szerint minden, a harmadik éetévét betöltött gyermek számára biztosított a harmadik születésnapját követő naptól, a bejelentett lakóhelyhez területileg tartozó óvodában. Vagyis nem teheti meg egy óvoda sem a hatályos jogszabályok alapján, hogy esetleg azért nem vesz fel egy gyermeket, mert az ránézésre cigánynak tűnik - legalábbis én ezt olvasom ki az idézetedből. De éppen hogy nem azzal van a gond, hogy nem veszik fel őket, hanem hogy még a kötelező egy évet sem hajlandóak óvodába járatni a gyermekeiket. Ezért is volt kiváló a Fidesz anno bevezetett oktatásért családi pótlék-rendszere.

A vidéki óvodák, iskolák és a gyermekjóléti központok egyaránt azzal a problémával küszködnek, hogy nincsenek eszközök a kezükben arra, hogy a családokat kötelezzék a gyermekeik iskoláztatására (legyen az akár óvoda). Van ugye a pénzbírság, súlyosabb esetben elzárás, ám a pénzbírságot szociális helyzetre való tekintettel a jegyző törölheti, a letöltendő büntetés pedig eddig még soha nem vált jogerőssé, abban az egy esetben, amikor azzá vált volna, Sólyom László egy tollvonással elintézte, hogy a teljes hazai jegyzői rendszer tekintélye végleg odavesszen a cigányság szemében - a szociális munkásoknak így már a fenyegetés sem maradt meg eszközként, mert "az elnök majd úgyis kegyelmet ad." Természetesen a célszerű az volna, hogyha ezek az asszonyok, ahogy írod, ők lehetnek a meggyőzhetők és a hangadók is a cigány családi viszonyok ismeretében, maguktól jönnének rá, hogy a szocializációval gyermekeik boldogulását segítik elő - de nem tudják, hiszen ők sem jártak iskolába és ez egy ördögi kör... Egy-két generáción keresztül muszáj lesz kötelezvényekkel ebbe az irányba terelni a dolgokat, különben semmi nem fog változni.

„Az általános iskolába való belépéskor vissza kell szorítani a szociális és etnikai szelekciót."
Az egész cigánysággal kapcsolatos kérdéskör alapjait vizsgáva inkább azt kellene megnézni, mi a jobb nekik, nem a pesti kávéházakban diskuráló libsi jogvédők szerint, hanem tényleg nekik, az ő véleményük, az ő kultúrájuknak, és nem mellesleg cigányságuknak fennmaradása szempontjából.
Nem lenne jobb nemzetiségi oktatásban részesülni, mely akár a tanterv részleges változtatását is magában foglalná, anyanyelven, cigányul (is) tanulni bizonyos tárgyakat, a saját kultúrkörükből is származó tanárokkal, akik tisztában vannak a hagyományaikkal? (Olyan iskolákban, ahol kifejezetten a saját hagyományaik megélését és újjáélesztését tekintenék alapnak.) Persze ott van a másik oldal is, személyes tapasztalatok alapján,a nyelvvel nehezen boldoguló, a társadalmi együttélés és a civilizált viselkedés elemi részeit nélkülöző kisgyermekek - akik néha még a saját anyakönyvezett nevüket sem tudják, mert otthon cigányul hívják őket, teljesen máshogy -, hogyan is szerethetné meg a tanulást, hogyan is figyelhetne oda órán, hogyha benne van egy jó adag szégyenérzet, mert ő nem ezt tanulta otthon, otthon nem úgy viszonyulnak egy problémához, azt sem tudja, miről van szó - aminek pedig a tanár, a diákok ellen irányuló agresszió lesz előbb-utóbb az oka, hiszen szocializálatlansága okán nem tudja, hogyan kell a feszültséget levezetni.

Egyszer az egyetemen felvetettem egy kisebbségszocilológia órán, ahol az integált oktatás hátulütőit vizsgálta a társaság, hogy miért is ne lehetne szegregáltan oktatni a cigány gyermekeket cigány oktatói gárda vezetésével, hiszen erre nem egy nemzetiségi iskola jó példát mutat szerte az országban. Hogyha az itt élő szlovákoknak, románoknak, németeknek lehet saját iskolájuk és az nem az emberi jogok ellen való, miért is ne lehetne a cigányságnak is hasonlóképp, hiszen ők is ugyanolyan nemzetiség - majdnem megköveztek a szaktársaim és az oktató.
Hozzátenném, hogy ezekből az emberekből lettek-lesznek a következő generáció szociálpolitikusai, szociálpedagógusai, szociális munkásai - akiknek majd le kell vezényelni a cigányság helyzetének javítását célzó rendelkezéseket. Csak hát senki nem lát tovább a saját orránál, ami előtt ott van a saját szemüvege is, amin keresztül csak azt látja, amit a saját szemeivel láthat...

Kíváncsian várom - ha lesz -, a harmadik részt is!

üdv:
Petra

Kartal (rezervált) 2010.04.28. 20:52:14

Most kivételesen egyet tudok érteni a poszt megállapításaival. :)

@zsejek: "saját kultúrkörükből is származó tanárokkal, akik tisztában vannak a hagyományaikkal" - tapasztalataim szerint a cigányság mostanra eljutott oda, hogy "hagyományai" kimerülnek köpködésben rablásban és késelésben. Én legalábbis személyesen nem találkoztam olyan cigánnyal, aki népének hagyományairól tudott volna mesélni bármit is, pedig ismerek rengeteg cigányt.
Persze ez szigorúan saját tapasztalatokon alapuló magánvélemény.

zsejek · http://panelkertesz.blog.hu/ 2010.04.29. 08:27:04

Kartal, hogyne. Éppen ez a probléma. Elvették tőlük a sajátot, a miénk nem az övék, nem tudnak és nem is akarnak hasonulni. Náluk a hagyomány kimerül az általad is említettekben, éppen ezért gondolom úgy, hogy ha értéket adunk nekik, vagy segítjük, hogy büszke legyen arra, hogy cigányok - de nem csak azért, mert már 14 évesen a böriben megtanulhatják, hogyan és hová kell szúrni -, az talán jó hatással lenne rájuk, hisze n lenne valami, ami a sajátjuk és büszkeségre adna okot.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.05.03. 14:59:55

"Én legalábbis személyesen nem találkoztam olyan cigánnyal, aki népének hagyományairól tudott volna mesélni bármit is, pedig ismerek rengeteg cigányt."
Én is ismerek, de van, aki tudna róla mesélni, igaz, ők felsőoktatásbeliek. Egyedül ÉK-Mo-ról hallottam, hogy még sok hagyományt őriznek, de arrafelé kicsit kezd elszabadulni a Pokol a cigányság problémája nélkül is, amíg itt, a békésebb vizeken jól elvagyunk.
Szerintem előnyös volna, ha "megismernék önmagukat" (és nem csak a "büszke" romungrók, hanem a legalsó oláh cigány család is), ez a kultúravesztés, ami mostanában jellemző rájuk, tovább görgeti őket egyfajta kriminális-apatikus értékrendbe.

Úlia 2010.05.24. 11:36:27

@Kartal (jogsértő fekete mellényben): A hagyomány feltárása, oktatása a cigány értelmiség feladata lenne, még mindig fellelhető ugyanis az elveszettnek hitt cigány hagyományok nyoma. /zene, mesék, hiedelmek stb./
A baj az, hogy a cigány értelmiség, tisztelet a kisszámú kivételnek, ezzel sem foglalkozik. Ahogyan a népükkel való foglalkozás is kimerül abban, hogy a
jogokra hivatkozva teljes mértékben elhanyagolják a kötelességek ismertetését.

Úgy gondolom a cigány értelmiség nélkül semmit sem fogunk elérni ezen a téren, bármilyen hangzatos kávéházi lózungokat ismételgetünk.

mistinguett · http://mistinguett.blog.hu 2010.05.24. 13:02:29

Azért valamit tegyünk a helyére, mert úgy tűnik, itt valami zavar van a fejekben az ún. "cigány értelmiség" tekintetében. Több (nem csak itteni) hozzászólásból is úgy veszem ki, hogy a cigány értelmiséget sokan úgy képzelik el, mint valami testületet, akik jól elvégzik az egyetemet, és akkor megkapják az "értelmiségi" plecsnit, és akkor nekilátnak a cigányság ügyét megoldani. Ez marhaság, természetesen. Cigány értelmiségen azt értjük ugyanis, amit a nem cigány értelmiségen is: orvosokat, mérnököket, tanárokat, jogászokat stb. Akik elsősorban orvoskodnak, mérnököskodnek, tanárkodnak, jogászkodnak, és csak másodsorban foglalkoznak a cigányság helyzetével. Vagy másodsorban sem, ahogy a magyar mérnökök között is vannak sokan (a többség, mondjuk), akik egyáltalán nem foglalkoznak "a magyarság" ügyével, mert úgy gondolják, hogy nem az ő feladatuk, vagy nem értenek hozzá. A cigány értelmiség egyszerűen azért lenne fontos, mert példát, végső soron alternatívát állítana a cigányok elé. A társadalom nagy része az értelmiség véleményét kéri ki a "nagy" dolgokról. A plébános úr, a doktor úr, a tanár úr szava többet nyom a latba pl. egy politikai vagy gazdasági vitában. Ha népszavazni kell a NATO-csatlakozásról, és a plébános úr azt mondja, nemzethalál lesz a dologból, akkor a kocsmában, a családi összejöveteleken, az ebédszünetben egy csomóan azt fogják mondani, hogy "a plébános úr azt mondta, hogy..." A cigányok azonban egyelőre nem tudnak hová fordulni "véleményért", amíg nincs a közösségükben "saját" értelmiségiük. Nincs aki vezesse őket, mert nem mondhatják az összetett kérdéseknél, hogy a szomszéd fia, aki Pesten ügyvéd, mit mondott a dologról múlt héten, mikor hazalátogatott. Ez nagy baj, mert így egyszerűen kimaradnak a fontos döntésekből. Nincs, aki elmagyarázza nekik a dolgokat, nem értik a problémát, nem látnak megoldást, nem mennek el szavazni. Másfelől pedig a gyerekek előtt nincs modell, nem tudnak kivel azonosulni az iskolában és az iskola után.
A valódi cigány értelmiség a mi számunkra láthatatlan kellene, hogy legyen. Egy orvos ne a azzal foglalkozzon, hogy a népéről ad interjúkat a Fókuszban, hanem gyógyítson, járjon konferenciákra és olvassa a szaklapokat. És akkor majd a kis cigány gyerek is láthatja, hogy mit jelent orvosnak lenni, esetleg eldöntheti, hogy ő is az lesz. Az nem segít a gyereken, ha csak a cigányok ügyében tevékenykedő értelmiségiket lát, mert ez félrevezeti, azt fogja hinni, hogy ez valami "szakma". Ahogy itt is, a magyarok között is azt hiszik egy páran, a hozzászólások alapján.

Úlia 2010.05.24. 16:41:25

@mistinguett:Nem gondolnám, hogy bárki is azt kivánná, hogy egy cigány származású agysebész menjen Borsodba "népnevelni". De azt már joggal elvárhatnánk, hogy a többségében középfokú végzettségű /gyakran pedagógus/ cigány nő vagy férfi nyújtson segítséget népe felemelésére tett kísérletekben. Ma azonban inkább az a helyzet, hogy szőkére festve tagadják a cigányságukat, vagy rosszabb esetben , ha kell akár hazudozva is a romákat sujtó mindenféle nehézségért a "rasszista" magyarokat támadják.

Gondoljuk csak meg, mi lett volna a magyarokkal, ha a 19. században, a reformkorban a köznemesek, a honoráciorok, a protestáns papok szb. megtagadták volna a rendkívüli nyomorban és elmaradottságban élő jobbágynépet, és nem tettek volna meg mindent a felemelésükért. . .

mistinguett · http://mistinguett.blog.hu 2010.05.24. 17:49:40

@Úlia: Nem is tettek meg mindent, és volt, aki meg is tagadta. Ebben a témában Illyés Gyulánál érdemes tájékozódni. Puszták népe.

Arra próbáltam utalni az imént, hogy sokan úgy beszélnek a cigány értelmiségről, mintha nekik valami kötelességük lenne, amit elmulasztanak. De lehet, hogy én értettem félre.

Úlia 2010.05.25. 10:14:58

@mistinguett:Itt vitába szállok Önnel. Minden lehetségest megtettek, gondoljon csak a reform országgyűlésekre, Kossuth újságjára, de nem is sorolom. Ha a cigány értelmiségi és vállalkozói réteg csak ilyen arányban munkálkodna népe felemelkedésén, nem a "rasszista" magyaroknak kellene erején felül és még így is kevés sikerrel foglalkozni ezzel. De elmondható ez Kelet Európa többi többségi népére is.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.05.25. 10:39:36

Elképzelhetőnek tartom, hogy egy cigány értelmiségit a saját közössége nem is vesz komolyan (vagy előítéletesek saját magukkal szemben). Jóbarátom is már majdnem sírt a vállamon, mert az otthoniak már eleve azért bolondnak tartják, hogy még mindig nem dolgozik és nősült meg.
Azért ne menjünk már vissza a XIX. századig, ha lehet, amíg egyházi volt az anyakönyvezés (1895), képesek voltak beírni foglalkozásnak, hogy "cigány", szóval tombolt a kompromisszumképesség, meg akkoriban kezdődtek a problémák az oláh cigányokkal, és a század végén jöttek a beások. Nem a múltban kéne tekergőzni, hanem a jelennel foglalkozni.
Jelenleg sem tesznek meg mindent, a könyvek tömegével jelennek meg, már mindenki nagyon ért a témához, de a telepre úgy kell kilökdösni az azzal megbízottakat, hogy legalább a minimális kapcsolatot tartsa már. Az meg nem cigány értelmiségi képzés, hogy rászorultsági alapon adunk pluszpontokat, már az elején (általános iskola) bátorítani kellene azokat, akikben fellelhető, hogy értenek valamihez.

mistinguett · http://mistinguett.blog.hu 2010.05.25. 11:18:33

@Úlia: Most az értelmiségről beszélünk, vagy a politikáról? (Kossuth ugye az utóbbi.) Én pont arra próbáltam felhívni a figyelmet, hogy a kettő nem ugyanaz. Sokan a roma politikusokat (meg jogvédőket) tekintik roma értelmiségnek, szerintem meg nem ők lennének a megoldás a problémára, hanem egy "igazi" értelmiség. De utóbbi ne a "népe felemelésén" munkálkodjon, hanem legyen hiteles, jó értelmiségi, és kész.
És hagyjuk már ezeket az elcsépelt, ideológiától bűzlő kifejezéseket, mint a "nép felemelését" meg ilyeneket, tudjuk jól, hogy mekkora különbség van az ideológiai maszlag és a valóság között, épp ez a bajunk.

mistinguett · http://mistinguett.blog.hu 2010.05.25. 11:30:06

@Member: Ez egy komoly része a problémának, és sajnos az abszolút jogos észrevétel, hogy az értelmiségi sokszor nem tudja megértetni magát a nem értelmiségivel, pláne a társadalom alsóbb fokán. Szerintem egyébként ez Magyarország egyik legnagyobb baja jelenleg, és az ún. liberális értelmiség pont abba bukik bele minduntalan, hogy nem sikerül szót értenie a parasztokkal meg a melósokkal. A konzervatív és a radikális nacionalista értelmiség egyelőre ügyesebb ebben a tekintetben (bár szerintem jön még kutyára kamion). De mindegy, a lényeg az, hogy az értelmiség és a plebsz között mindig is volt értetlenkedés és feszültség (plusz az urbánus vs népi vita). Nyilván van akkor a roma értelmiség és roma plebsz között is, valószínűleg még több is. De hát ezen túl kell lépni, mert nincs más megoldás. Alázat és türelem kérdése.

Úlia 2010.05.25. 14:05:51

@mistinguett: Kossuth kisnemesi származású értelmiségi volt, aki meglehetősen korán kezdett el újságírással és politikával foglalkozni. És való igaz, hogy a nép "felemelése" csak a telkes jobbágyokra vonatkozott, a földtelen zsellérekre /régebben un. majorsági cselédekre/ nem. Ezeket, a három millió koldust az ország egészen a félresikerült földosztásig és még utána is jó darabig cipelte. Ugyanakkor ez a nem cigány népesség mára már beilleszkedett a társadalomba.
De mi lesz a cigányság legelesetebb részével? Hogyan lehetne őket elindítani a beilleszkedés útján? Ez még nem sikerült senkinek, nem is fog, mindaddig, amig , ismétlem, maguk a már integrálódott cigányok /értelmiség vagy politikus/ nem hajlandók közéjük sem menni.

mistinguett · http://mistinguett.blog.hu 2010.05.25. 15:07:17

@Úlia: Mert Kossuth együtt szalonnázott a jobbágyokkal? Nem tudom, kérdezem.
De mindegy, legyen, úgyse értek Kossuth-hoz, csak kicsit erőltetettnek érzem ezt a párhuzamot, hiszen a XIX. századi magyarok semmi esetre sem voltak úgy kisebbségben, mint a XXI. századi romák, a két csoport előtti lehetőségek és nehézségek nagyon különbözők. Másfelől a XIX. századi magyar értelmiség nem első generációs értelmiség volt, talán a cigányoknak is adni kéne egy kis időt.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.05.25. 15:12:14

Nem mondod komolyan, hogy a zsellérek leszakadottsága az akkori viszonyokhoz képest akkora volt, mint ma a cigányoké. Nem volt vagyoni tőkéjük és földjük, eddig OK, de a gyáripar számára friss munkaerőt jelentettek, iskolázottságban sem voltak olyan drabális különbségek nincstelenek és nemesek közt. Ma viszont nem csak vagyoni tőke, hanem kapcsolati- és tudási tőke is kell ahhoz, hogy vki elérjen az életben valamit, a leépülő ipar és mezőgazdaság, és az elértéktelenedő bizonyítványok mellett. Illetve a paraszti származás kis dizájnváltással és beszédtanulással letudható, míg a cigányos bőrt és hajat jóval nehezebb leplezni.

begyek 2010.06.17. 18:24:02

Kénytelen vagyok megállapitani,hogy a honi politikai "elit" teljes egészének fogalma sincs a magyar társadalom valós helyzetéről.
Az elmúlt húsz év liberális mocska,amit az SZDSZ képviselt és ebbe az irányba vezette az országot,"sgitette" a cigányságot is oda,ahol most vannak.
A magyar társadalom gyors jóléti fordulatot várt a rendszerváltástól,ennek elmaradása az elmúlt húsz évben általános csalódottság alakult ki a demokjratikus rendszerrel és a piacgazdasággal szemben.
A politikai narrativa végig a "most rossz hogy kell legyen,hogy később mindenkinek jó legyen sokáig" hamis igéretével,és a neoliberális gazdsaságfilozófia téziseinek kizárólagossá tételével elkábitotta és/vagy elhallgatta az alternativ koncepciókban gondolkozó szakembereket.
Évtizetek óta ugyan ez folyik egyébként:most egy kicsit rossz marad a helyzet /elvtársak/,még egy kis "reform",de aztán jön a szocializmus,kommunizmus,jóléti piacgazdaság,EU,és akkor minden nagyszerű lesz. / A jólétre persze az elvtársaknak,kommunista és cionista árulóknak sem akkor,sem ma nem kell/ett/ várni,"csupán" a népnek.
És ez nem jó bizony senkinek,a cigányságnak sem.
És ez vezetett a Gárdához,a Jobbikhoz. És a gyávaság,a politikától független civil kontroll és szakszervezeti élet húsz éves hiánya.És az öszödi beszád,majd a 2006-os rendőrterror.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.06.17. 20:56:34

Begyek, remélem tisztában van vele, hogy csak hibákat sorolt, de semmi lehetőséget nem mutatott a helyzet orvoslására, helyette felsorakoztatott egy összeesküvést, melyet a "elvtársaknak,kommunista és cionista árulók" követtek el a hithű és jómunkás magyarokkal szemben. Nem lehetne már ebből az áldozat+bíra szerepből kimászni és érdemben dolgozni?
süti beállítások módosítása