Naptár

október 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Friss topikok

  • ttibu: @aszterixagall: Bebizonyosodott, hogy Indiából származnak ? Akor írd le a markereket melyek bizony... (2016.12.13. 16:55) Gének
  • HargitaIhenrIK: Csak mondom. Olyan megnyitojuk volt hogy csuhaj.. nmaahc.si.edu/ (2016.11.06. 03:21) Cigány múzeum
  • Szúrófény: Papír kell, bizonyítvány! Papír kell: bizonyítvány Azzal virít, aki hitvány! Tanult ő, férges esz... (2015.01.24. 07:59) Hócipő
  • Szúrófény: Munkanélküli fia verse (Ady Endre Proletár fiú verse, ma) Az én apám reggeltől estig, Reménytelen... (2015.01.24. 07:55) A pártok cigány-programja 3. – Jobbik
  • Szúrófény: Ég a hazugságtól, Ég a hazugságtól, a kopár szik, Álmodozó marha, hiába igyekszik, Nem jut előre,... (2015.01.24. 07:52) A düh piramisa

Gének

Bencsik Gábor 2013.02.13. 10:21

Értelmiségi házaspárnak nem születhetett gyereke. Úgy döntöttek, hogy örökbe fogadnak egyet, még hozzá tudatosan cigányt. Vállalni akarták a maguk részét a világ jobbá tételében. Két éves korától jólétben, szeretetben nevelték a kisfiút, megadtak neki mindent, amit csak tudtak. Ahogy nőtt, mégis egyre több lett vele a probléma. Tizennyolc éves korában a haverjaival kirabolta a nevelőszüleit. Amiből minden ismerősük azt a keserű következtetést vonta le, hogy a génekkel szemben nincs mit tenni. A kísérlet tiszteletre méltó volt, de reménytelen.

Ilyen történetek sokfelé forognak. A következtetés mindig ugyanaz. Az én meggyőződésem azonban az, hogy téves. Sajnos nincsenek megbízható adatok, nincs ellenpróba, mégis azt hiszem, az a meggyőződésem, hogy nem a génekről van szó. Nem vagyok szakember, nem tudom, hogy két éves korra milyen mélyen rögzül a személyiség – de talán nem is itt van a lényeg. A kísérlet lehet valóban reménytelen, de nem a gének, hanem a helyzet fonáksága miatt. A személyiség számára akár megoldhatatlan feladat is lehet az ilyen távolságú kettős identitás feldolgozása. És még ha katasztrofális is, teljesen logikus választás a nevelt fiú részéről, hogy a kamaszkor válságai között sodródva a jólétbe kívülről befogadottság, a nemigaziság identitása helyett a befogadás aktusát megvető, annak ilyen módon fölébe kerülő identitást választja.

c_blog_20130213.jpgTöbbször megírtam már: a személyiség sérelme nélkül a cigányok csak cigányként tudnak integrálódni. És ez nagyon nehéz ügy.

A képen a német kultúrkör 19. század végi, magyar cigányokra vonatkozó vizuális toposzkészletéből építkező alkotás látható. A kompozíció teljes egészében a fantázia műve, attitűdje inkább pozitív, mint elutasító. A középen, földön ülő férfi egyértelműen Theodore Valério francia grafikusnak az 1850-es években kiadott magyarországi cigányképei nyomán készült, a többi alak a rajzolói rutin terméke.

Címkék: gyerek kultúra roma cigány cigányok örökbefogadás

22 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://ciganyokrol.blog.hu/api/trackback/id/tr865078083

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

bispora 2013.02.15. 11:28:21

Az a rossz hírem a szerzőnek, hogy bármennyire is fáj, genetika nélkül a cigánykérdésről őszintén nem lehet beszélni. Tavaly nyáron jelent meg Nancy Segal tollából a "Born Together—Reared Apart: The Landmark Minnesota Twin Study" című, megdöbbentő kísérleti adatokat tartalmazó könyv. Ez egy húsz éven átívelő egymástól elszakítottan felnövő egypetéjű ikreken alapuló kísérlet volt. A felnőttkorban (40 éves kor körül) újra összehozott ikreket teljes körű egészségügyi, intellektust és személyiség jegyeket is vizsgáló felmérésnek vetették alá. Döbbenetes volt a gyakran más országokban, csecsemő koruktól különélő egypetéjű ikrek szinte azonos viselkedése, mentális állapota, személyiségjegye a néha az öltözködésben, káros szenvedélyekben fenálló kíséteties hasonlósága. A kutatások szerint- a jelen cikket is érintő- legfontosabb megállapítása a felnőtkori intellektus 70%-os genetikai meghatározottsága volt. A személyiség kialakulásában pedig a családdal egyenértékű hatása volt a mikrokörnyezetnek , ami a tanárok -haverok, és választott példaképek hatását jelenti.
Mi következik ebből a hazai cigányságra nézve? Aggasztóan sok dolog. A tabusított etnikum alapú felmérések hazai hiánya alapján csak sejthető mekkora a probléma. Körülbelül olyan lehet, mint az afroamerikai -fehér IQ gap az USA-ban. Rushton 2007-es szerbiai cigány intellektus vizsgálatában 70-es átlagos IQ-t állapított meg, ha ennél a hazai adatok pár ponttal magasabbak is lehetnek, kérdésessé teszik a cigányság felzárkóztatására tett oktatáson-életszinvonal emelésen keresztüli programokat. A genetika szerepe a mentális tulajdonságok kialakulásában érthetővé teszik a tanuláson alapuló társadalmakban a cigányság vesszőfutását- a statisztika szerint a műegyetemhez szükséges 125 IQ-val a hazai cigányság ezreléke ha rendelkezik. Ez az igazi oka a diplomás cigányok 1% alatti arányának, nem a szociokultúra meg a rasszizmus.
Megoldás, hát az nehéz lesz. Kerényi Imre vegyesházasságokat emlegetett pár éve- nem tudom a fentiek tudatában-e, én a kétgyerekes cigány családmodell kínai alaposságú érvényesítését látom egyedüli megoldásnak.

aszterixagall 2013.02.17. 07:35:16

@bispora:

Valóban nem lehet a genetikát tabuként kezelni ebben a kérdésben. Épp elméjű ember nem vonja kétségbe, hogy a személyiség nagy mértékben meghatározott a gének által. Erre valóban sok bizonyítékot hoztak az iker kísérletek, de a kérdés nem ez. A kérdés az, hogy ezek a gének populációk szerinti megoszlást mutatnak-e.
A válasznak mindenképp része az, hogy az emberi faj genetikailag rendkívül egységes, sokkal inkább mint mondjuk a közeli rokon csimpánz faj. De nem csak erről van szó. Fontos az is, hogy a létező genetikai változatosság több mint 90%-a nem a populációk közötti hanem populációkon belüli. Mit jelent ez? Azt, hogy a népcsoportokon belüli átlagos eltérés (sok, tetszőlegesen kiválasztott egyedpár közötti eltérések átlaga) jóval nagyobb, mint két csoport átlagának a különbsége. Még egyszerűbben:
ha veszünk egy cigány és két nem cigány embert, akkor majdnem 50% az esélye, hogy a két nem cigány között nagyobb lesz a genetikai eltérés, mint a cigány és valamelyik nem cigány között.

Nagyon fontos a genetika kérdése ebben az ügyben, sőt, véleményem szerint ezen múlik minden. Mindenképp hozzá szeretnék még szólni ehhez a cikkhez, és az első kommenthez, de csak később lesz időm.
kérem olvassák és reagáljanak, ha szűkségét érzik.

aszterixagall 2013.02.18. 09:15:09

Másik gondolat a gének szerepéről. Nem olyan rég bizonyosodott be, hogy a cigányság egyértelműen az indiai populációhoz tartozik. Pontosan a gének vizsgálatával sikerült erre az eredményre jutni. Aki valamennyire ismeri az indiai bevándorlók életét olyan helyeken, mint mondjuk az egyesült Államok, az tisztában van vele, hogy mennyire felülreprezentáltak a következő szakmákban: építész, orvos, informatikus. A személyes tapasztalataim is - bár a minta nagysága miatt nem mérvadóak - ezt támasztják alá: a nemzetközi cég ahol dolgozom, rengeteg indiai származású informatikust és üzleti elemzőt alkalmaz, gyakran vezető beosztásban. Magyar részről pedig épp most vettünk fel egy cigány srácot, erős informatikai háttérrel. Bár nem méretem, de meggyőződésem, hogy nem 70 az IQ-ja.

Természetesen nem állítom, hogy az ilyen típusú szakmákban azért dominál az indiai származás, mert ilyenek sz indiai gének. Nem, egyszerűen ilyen a hagyományos életvitelük. Mi magyarok sem azért csalunk gyakrabban az adóval, mert így születtünk, hanem mert így szocializálódtunk.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a viselkedést és a mentális képességeket szabályozó gének populációnkénti eltérése egyáltalán nem lehetetlen dolog, sok fajnál létezik is. A mi óriási szerencsénk az, hogy nálunk, embereknél most éppen nem ez a helyzet. Lehetne másként is, kellet is, hogy legyen ilyen állapot, de ilyen szempontból egységes a gene pool, és ez valószínűleg hosszú ideig így is marad.

Biztos, hogy fogok még írni, most már nem lehet lelőni. Remélem lesz, aki elolvassa.

aszterixagall 2013.02.18. 09:17:23

Lehetne másként is, kellet is, hogy legyen ilyen állapot, de ilyen szempontból JELENLEG egységes a gene pool...

bispora 2013.02.18. 20:44:31

@aszterixagall: Ez hamis érvelés. Ez után szokott következni a biológiai rasszfogalom kétségbevonása, és a kultúrális rassz melletti érvelés.
Amiről itt szó van az a közös leszármazási vonalakból, populációkból kialakult etnikumok, rasszok geno- és fenotipusos különbözősége. Ez az egymástól elszigetelt humán populációk eltérő földrajzi-éghajlati környezethez való alkalmazkodása során az utolsó 40 ezer évben alakult ki. Gondoljunk az inuitokra és mondjuk az afrikai busmanokra. A hideghez való alkalmazkodás igen erős szelekciót jelentett nem csak a pigmentáltságra (kevés napsütésnél D-vitamin miatt előnyos a világosabb bőr), hanem a belátáson, előre gondolkodáson-tervezésen keresztül a mentális képességekre is. (busman 65IQ, inuit 90IQ)
Amiről én beszélek, az a poligénes meghatározottságú intelligencia szignifikáns különbsége a cigány etnikum és a magyar etnikum között. Itt teljesen lényegtelen, hogy a magyarok között van nobel díjas és debil személy is, az átlag ad eligazítást egy populáció lehetőségeiről. A cigány és magyar etnikum intellektus különbségeit nálunk balliberális félelmek miatt nem lehet kutatni, de ahogy jeleztem ez a külföldi kutatásokból és a cigányság rendkívül gyenge iskolai teljesítményéből látható.
Röviden: ha veszek 100 cigány 14 évest és 100 magyar 14 -éves diákot, akkor egy PISA tesztben a két csoport között minimum 20% különbség lesz, és nem azért mert a cigány diákokat a magyarok rosszul tanították, vagy a szociális helyzetük rossz, hanem a populáció átlagos mentális képessége miatt (ami nagyrészt genetika).

bispora 2013.02.18. 21:06:00

@aszterixagall:
India jó példa. Kasztrendszer van a mai napig, ami elszigetelt populációkat eredményezett. A brahminok az akenázi zsidókéval összemérhető IQ értékekkel rendelkeznek, az indiai Manhattan projekt 18vezető kutatójából 15 ilyen származású. Angliában 80%-ban a középső kasztbeliek vándoroltak ki (vaisják, és a sudrák felsőbb osztálya)- ezek az európaiakhoz hasonló intellektusúak (~95). A dalitok-páriák hasonlítanak leginkább ilyen értelemben cigányainkra, az ő átlagos IQ-juk 75 körüli. Egész india pedig 90 körüli átlag IQ val jellemezhető.

bispora 2013.02.18. 21:49:50

@bispora: A konklúzió lemaradt: az indiai kasztrendszer fenmaradása az évszázadok során, jól magyarázható az ott élő populációk eltérő mentális képességével.

aszterixagall 2013.02.19. 10:18:44

@bispora:

Nem vonom kétségbe az emberi populációk közötti genetikai különbségek létét. Természetesen léteznek rasszok, vagy ahhoz hasonló egységek. Egyáltalán nem gondolom, hogy az afrikaiak bőrszíne "tanult viselkedés" lenne. Félek, ha ennyire bugyutának tart, akkor nem is olvasta figyelmesen a hozzászólásaimat. Hangosan mondom, hogy világos legyen: nem vagy "balliberális".:) Kizárólag a mentális képességekre vonatkozó génekről írtam. Ha figyelmesen elolvassa második hozzászólásomat, akkor azt is láthatja, hogy nem tartom eleve lehetetlennek hogy a populációk között genetikailag meghatározott különbségek legyenek az értelmi képességek tekintetében. Kizárólag azt állítom, hogy a kutatások szerint ilyenek nincsenek jelen szignifikánsan. És nem azért mondom ezt, mert így helyes, hanem mert, amennyire én tudom, így van.

Látszik azonban, hogy ön másfajta adatokat is ismer. Meg tudná írni, hogy honnan vannak az adatok (az IQ értékekről beszélek)? Tényleg érdekelne a dolog. Itt azt is hozzá kell tennem, hogy a legtöbb IQ felmérés, erősen kifogásolható tudományos szempontból, de mindenesetre kíváncsian várom az adatai forrását.

A kasztrendszer, mint elkülönült populációk: erre nem gondoltam,, szerintem jó észrevétel, érdemes lenne utánnanézni, hogy valójában mennyire sikerül útját állni a génáramlásnak.

Még egy dolog. Nem tudom, hogy a PISA teszt pontosan milyen jellegű feladatokat tartalmaz, de utána fogok nézni. Amennyire futólag láttam, nagy része - egyáltalán nem meglepő módon - tanult ismeretanyagra vonatkozik. Ha ez igaz, akkor azt hiszem nem áll meg az az állítása, hogy az eredményekben mutatkozó különbségeknek genetikai háttere van.

Várom a válaszát. Előre is köszönöm.

==T== 2013.02.23. 15:46:03

@aszterixagall: "Amennyire futólag láttam, nagy része - egyáltalán nem meglepő módon - tanult ismeretanyagra vonatkozik. Ha ez igaz, akkor azt hiszem nem áll meg az az állítása, hogy az eredményekben mutatkozó különbségeknek genetikai háttere van."

Hááát, elvileg mivel azonos korú diákokról volt szó, ugyanannyi esélyük volt elsajátítani a felmérés által vizsgált ismereteket.

==T== 2013.02.23. 15:46:03

@aszterixagall: "Amennyire futólag láttam, nagy része - egyáltalán nem meglepő módon - tanult ismeretanyagra vonatkozik. Ha ez igaz, akkor azt hiszem nem áll meg az az állítása, hogy az eredményekben mutatkozó különbségeknek genetikai háttere van."

Hááát, elvileg mivel azonos korú diákokról volt szó, ugyanannyi esélyük volt elsajátítani a felmérés által vizsgált ismereteket.

aszterixagall 2013.02.25. 11:28:07

@==T==:

Ne bosszantson fel! :) Ugye nem gondolja komolyan, hogy egy hatéves gyerek, aki beül az iskolapadba és életében először ott lát könyvet vagy tollat, az ugyanolyan eséllyel indul neki a következő 12 évnek, mint az, akinek rendszeresen olvasnak két éves kora óta, könyvekhez, internethez van hozzáférése és azt látja, hogy a szülei kemény munkából - adott esetben szellemi munkából - élnek. Már eleve az is kérdés, hogy agy átlagos cigány tanulót mennyire érdekel a felmérésben elért eredménye, hát még a családját.

Mégegyszer, nem akarom menteni cigányokat. Itt most nem is a felelősség kérdésről vitatkozunk, hanem arról, hogy meg kellene próbálni nekünk, laikusoknak is betartani valamiféle alapvető tudományos kritériumokat, egész pontosan azt, hogy legalább megkíséreljük tapasztalt jelenség mögött működő tényezőket azonosítani és elválasztani egymástól. Sem a PISA felmérés, sem az IQ tesztek nem alkalmasak arra, hogy a genetikai és a kulturális faktorokat megkülönböztessék egymástól.

hnora 2013.03.15. 16:03:34

@bispora:
Kicsit meglepett ez a 70-es átlag IQ, így elolvastam a cikket. Bár egy közepesen képzett pszichológus kapásból 10 okot tud mondani, amiért az ilyen felmérések nem tekinthetők mérvadónak, én, mint nem pszichológus, csak egyet mondanék. A cikkben részletezi a szerző, hogy a vizsgált személyek 3 közösségből származnak. Egyik közösséget a leírtak alapján tekintsük a társadalmi átlagnál kicsit rosszabb körülmények között élőknek, a másik kettőt pedig a szerző leírása szerint is kifejezetten rossz szociális körülmények között, munka nélkül, vagy alkalmi munkákból élő, gyakorlatilag mélyszegénységben élő emberek alkották.
Mily meglepő, az első csoport eredményei látványosan jobbak, mint a másik két csoporté.
Sajnos nem találtam a cikkben utalást a hasonlóan hátrányos helyzetben, mélyszegénységben élő szerb lakosság átlagos IQ-járól. Pedig így lenne korrekt az összehasonlítás. Bármennyire igyekeznek az IQ-teszteket függetleníteni a kultúrától, az iskolázottságtól, eddig nem igazán sikerült.

hnora 2013.03.15. 16:44:42

Közvetlenül a poszthoz kapcsolódva:
Éppen benne vagyunk a férjemmel egy ilyen tiszteletre méltó (bár meglehet, reménytelen) kísérletben. Sőt, párhuzamosan futtatunk két kísérletet, kis időbeli eltolódással. Kicsit konkrétabban: nem cigányként fogadtunk örökbe két cigány kisfiút, mindkettőt csecsemőként, jelenleg 4 és 5 évesek.
Igyekeztem a lehető legnagyobb tudással felvértezni magamat a témában, és bár még az elején vagyunk, gyűlnek a saját tapasztalatok is.
A posztíró történetéhez két dolgot fűznék hozzá. Az egyik, hogy 2 éves korra sok minden rögzül a személyiségben. Annak idején az örökbefogadásra felkészítő pszichológus javasolta, hogy ne vállajunk 2 évesnél idősebb kisgyereket, mert gyakran már visszafordíthatatlan pszichés károsodásokat szenvedtek.
A másik, hogy a vegyes etnikumú örökbefogadások egyik legnagyobb buktatója az önmagát beteljesítő jóslat jelensége. Ha egy nem cigány családban nevelkedő gyerek a környezetéből, a médiából nap mint nap kapja a jeleket arról, hogy ő lusta, hülye, bűnöző, és a többi, ÉS nincs mellette egy azonos identitású (magyarul cigány) családi háttér, ahonnan mintát merítetne arra, hogy ezt hogy védje ki, az a gyerek könnyen beleveszik az örvénybe. És olyan lesz, amilyennek a (szűkebb vagy tágabb) környezete elvárja.
Elolvasva Beverly Daniel Tatum "Why are all the black kids sitting together in the cafeteria?" - And other conversations about race c. könyvét (a szerző pszichológus, aki a rasszizmus pszichológiájával és a kisebbségi gyermekek identitás-fejlődésével foglalkozik), sok mindent megért az ember. A kisebbségi származású gyermeknek a kamaszkor környékén fellépő identitásválság (ki vagyok én, hol a helyem, kik közé tartozom, kivé válok stb) feloldására 3 lehetősége van:
1) megtagadja a felé áramló sztereotíp elvárásokat a rasszáról, és igyekszik minél jobban beleolvadni a többségbe (ennek buktatója az, ha a rasszjegyek kívülről láthatóak, és hiába próbál az illető beolvadni, a kivülállók folyamatosan próbálják visszatuszkolni a saját rasszáról kialakult sztereotípiákba)
2) hagyja, hogy elragadja az ár, elfogadja magára érvényesnek a sztereotípiákat, és bár ezeket a sztereotípiákat a többség kényszeríti rá, minél jobban megfelel nekik, annál jobban kitaszítja a többségi társadalom, ennek megfelelően a saját rasszán belül keres társakat
3) saját rasszának szószólójává válik, próbál a többségi társadalom elveinek megfelelve, szabályait betartva küzdeni a saját rasszának érdekeiért. Ez a pszichológiai szempontból legkedvezőbb, ugyanakkor a legritkább verzió.
A posztban szereplő fiatalember a kettes verziót választotta. Nem annyira a gének, hanem a pszichológia mindenkire érvényes szabályai miatt.

bispora 2013.03.15. 19:01:35

@hnora: Tekintsünk el az IQ-tól, vegyük a szellemi képességek mérésére az iskolát. Nos, ebben az esetben ugyanoda fogunk kilyukadni, ahová az intellektus vizsgálatokkal: a cigányság szignifikánsan alul teljesít a magyar (szlovák, szerb, sváb stb) etnikumhoz képest. Nora azt mondja, ez azért van, mert a szociokultúra a meghatározó- ha ez igaz lenne, akkor a Norához hasonló örökbefogadások öntneék a pozitív példákat: orvos, mérnök, közgazdász kifutású cigány örökbefogadottakat. Én nem nagyon olvasok ilyenről, de nincs kizárva- a 70-80 as átlagos IQ az egyénről nem mond semmit sem: Nora gyerekei akár még villamosmérnökök is lehetnek.
Hogy az eredeti kérdésre is válaszoljak, a szerbek átlagos IQ-ja Lynn szerint 95 körüli. Itt is van egy szegény, lepusztult réteg, melynél a szerbiai cigányokhoz hasonló intellektust mérnénk. De ez a szerbiai haranggörbe elvékonyodó, szélső bal ága, míg a cigányoknál ez a medián!

bispora 2013.03.15. 19:14:23

@aszterixagall: Eddig valamiért nem tudtam válaszolni, most pótolnám.
Indiában több mint tízezerre becsülik az elkülönült leszármazási csoportokat, etnikumokat- a kasztrendszer ennek csak egy nagyon elnagyolt vázlata. Indiáról tudományosan megbízható képet csak a főbb etnikai csoportok, egyenként ezer fős mintán alapuló felmérése után kapnánk-ez jelenleg lehetetlen feladatnak látszik.
Azonban a tanulók PISA eredményeiből, valamint az eddig elvégzett 5-6 több száz főre kiterjedő indiai intellektus vizsgálatokból a tudományos cikkekben 82-83 becslést találunk Indiára nézve:
Lynn a legutóbbi (2012) “Intelligence: A Unifying Explanatory Construct for the Social Sciences”-ben 82 IQ-t jelzett indiai átlagra:
lesacreduprintemps19.files.wordpress.com/2012/08/intelligence-a-unifying-construct-for-the-social-sciences-richard-lynn-and-tatu-vanhanen.pdf
A témával foglalkozó blogokban ennél jóval nagyobb, kilencven körüli IQ-t vélnek India egészére nézve- a becsléseknél figyelembe veszik az indiai származású tanulók PISA és egyéb iskolai eredményeit is (USA, Anglia). A beidézett 3 blog közös eleme a rec1man kommentelő, aki pisa és egyéb iskolai eredményekből állított össze egy kasztokat is érintő IQ besorolást.
Southern Brahmin, 1% @ 120 IQ
Northern Brahmin, 4% @ 115 IQ
Southern Merchant, 3% @ 110 IQ
Northern Merchant, 12% @ 105 IQ
Southern Peasant, 8% @ 93 IQ
Northern Peasant, 32% @ 88 IQ
Muslim, 15% @ 75 iQ
Southern Dalit, 5% @ 75 IQ
Northern Dalit, 20% @ 75IQ
Avg = 86.10 IQ
akarlin.com/2012/08/14/the-puzzle-of-indian-iq-a-country-of-gypsies-and-jews/
www.vdare.com/posts/indias-average-iq-in-2100
akarlin.com/2012/08/18/rec1man-on-indian-iq/
2012 decemberében a PlosOne című tudományos lapban jelent meg egy cikk arról, hogy szerb horvát és portugál cigány populációk esetében az indiai származás közelebi becslése is megadható- ebben a dalitokat nevezték meg mint legközelebbi rokonokat.

hnora 2013.03.16. 17:48:13

@bispora:
"a Norához hasonló örökbefogadások öntenék a pozitív példákat: orvos, mérnök, közgazdász kifutású cigány örökbefogadottakat"
Nem öntik. Ennek sok oka van:
- Statisztika, felmérés, kutatás nincs a témában, még nem cigány örökbefogadottakra sem, cigányokra meg pláne. Ugyebár ilyesmit nem lehet számontartani. (Ezt olyan komolyan veszik, hogy én, mint örökbefogadó, nem vagyok jogosult a gyermek cigány származásáról információt kapni. Többnyire persze tudni lehet a családi név, a külső rasszjegyek alapján.)
- Az identitásfejlődés kimeneteléről szóló kommentemből egyenesen levezethető, hogy gyakorlatilag nincs olyan variáció, amiben a cigány örökbefogadott felnőve diplomás munkaerővé válik, és ezt fennen hírdeti. A sztereotípiáknak behódoló gyerek nem lesz diplomás, az asszimilálódni igyekvő pedig nem fogja fennen hírdetni cigány származását.
- Az egész dolog sokkal bonyolultabb annál, minthogy örökbefogadok egy gyereket, és onnan csak az én hatásom számít. Nem a génekről beszélek, hanem a gyerek előéletéről. Még ha születésekor én viszem haza a gyereket, akkor is már (nagyon meghatározó!) 9 hónapon van túl, aminek hatásai végigkísérik, akármilyen idealisztikus környezetbe is kerül. Erre kiváló példa kisiebbik fiam, aki magzati károsodás miatt idegrendszeri sérüléssel született. Nincs hatalmas baj, egyszerűen csak sose lesz 125 az IQ-ja, és nem fogja elvégezni a műegyetemet. Az átlagosnál jobb szociokulturális környezet, amibe került, az évek óta tartó gyógypedagógusi fejlesztés arra lesz elég, hogy nem szakad le túlságosan az életkorának megfelelő átlagtól. És ennek nem a génekben kell keresni az okát, hanem a magzati korban elszenvedett hatásokban. Ismerek jópár cigány származású örökbefogadott gyereket (persze a minta nem reprezentatív), és a nagyobbik részük olyan hátrányból indul az örökbefogadás pillanatában, hogy minden igyekezet és odaadás max arra elég, hogy az átlaghoz felhozzuk a gyereket.
Véleményem szerint, ha a cigányok átlagos IQ-ja valóban alacsonyabb a többségi társadalom átlagánál, akkor annak okát nem a génekben kell keresni, hanem abban, hogy a cigányok átlagosan sokkal rosszabb szociokulturális körülmények között élnek, mint a többségi társadalom.

Piere de La Croix 2013.03.19. 11:49:52

@hnora: "rosszabb szociokulturális körülmények között élnek, mint a többségi társadalom." Kiegészítés: nagy része/átlaga...
(csak hogy pontosabb legyen)

Bencsik Gábor · http://www.magyarmercurius.hu 2013.03.20. 15:05:32

Nem tartom tisztemnek, hogy gyakran közbeszóljak a kommentek menetébe, ha csak lehet, maradok olvasójuk. Azt azért hadd írjam le: megtisztelő számomra, hogy az általam gondozott blogon ilyen színvonalú eszmecsere zajlik.

Fikulo 2013.04.11. 20:37:22

@bispora:

Hihetetlen, hogy mennyi rasszista gyűlt itt össze, hogy baromságokkal szórakoztassák magukat.

Piere de La Croix 2013.04.12. 16:22:28

@Fikulo: A címre szoktak odagyűlni...

ttibu 2016.12.13. 16:55:09

@aszterixagall: Bebizonyosodott, hogy Indiából származnak ? Akor írd le a markereket melyek bizonyítják ezt ! Cigányok a Közel-keletről származnak !