Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Friss topikok

  • Dread Naughty: Csak jelzem, hogy a cigányság nem egységes forrásból származik(ahogy pl. a zsidók sem). Vannak az ... (2018.11.18. 18:13) Gének
  • HargitaIhenrIK: Csak mondom. Olyan megnyitojuk volt hogy csuhaj.. nmaahc.si.edu/ (2016.11.06. 03:21) Cigány múzeum
  • Szúrófény: Papír kell, bizonyítvány! Papír kell: bizonyítvány Azzal virít, aki hitvány! Tanult ő, férges esz... (2015.01.24. 07:59) Hócipő
  • Szúrófény: Munkanélküli fia verse (Ady Endre Proletár fiú verse, ma) Az én apám reggeltől estig, Reménytelen... (2015.01.24. 07:55) A pártok cigány-programja 3. – Jobbik
  • Szúrófény: Ég a hazugságtól, Ég a hazugságtól, a kopár szik, Álmodozó marha, hiába igyekszik, Nem jut előre,... (2015.01.24. 07:52) A düh piramisa

Miért nem integrálódtak a cigányok?

Bencsik Gábor 2010.02.26. 13:37

"Mit vársz tőlük, hatszáz év alatt sem tudtak integrálódni, miért éppen most lennének képesek rá?"

Ebbe a kérdésbe mindig belebotlik az ember, ha a magyarországi cigányság integrációja mellett érvel. A kérdésbe foglalt állítás azonban hamis. Nem arról van szó, hogy a cigányság évszázadok óta képtelen integrálódni, hanem arról, hogy ez a legutóbbi időkig nem állt egyik fél érdekében sem. A cigányság olyan életformával érkezett Európába, amely a számos betelepülő nép között egyedüliként lehetővé tette számára, hogy párhuzamos kultúrában éljen, autonómiáját megőrizze.

Nagyon izgalmas kérdés, hogy ez hogyan volt lehetséges. Miért idomultak a görög-római örökséghez a kelták, germánok, szlávok, magyarok, a kisebb népek, mint a jászok és a kunok, ez a sokféle gyökerű népség miért olvadt össze egységes európai kultúrközösséggé, és egyedüli kivételként a cigányok hogyan voltak képesek a nyomásnak ellenállni?

Az egyetlen elfogadható válasz az, hogy a hagyományos cigány életforma úgy illett az európai kultúrába, mint a kulcs a zárba. Ez az illeszkedés a legkevésbé sem tudatos döntés eredménye volt, hanem merő véletlen, de akkor is igaz. Azok a népek, amelyek rossz kulccsal jöttek, saját életformájuk és kultúrájuk feladására kényszerültek. A cigányok kulcsa azonban működött. Tehát maradhattak olyanok, amilyenek voltak.

Gazdálkodás, Horatio, gazdálkodás. A jó öreg Marxnak alighanem igaza van, amikor a történelem legfőbb mozgatóerejét a termelésben látja. A cigányok univerzális kulcsa is egy sajátos gazdálkodási forma volt: az a képesség, hogy vándor kézművesként, elsősorban kovácsként képesek voltak az olyan csekély értékű árú termelésére, amely még egy falusi kovácsnak is túl kevés volt a megélhetéshez. A társadalmi termelés legalsó szintjén piaci rést találtak, és ezt teljes mértékben kihasználták, kitöltötték. Ezt a képességüket azonnal elveszítették volna, ha áttérnek az európai életmódra – ami az általuk ellátott falusi közösségeknek sem volt érdeke. A cigányság cigányként való megmaradása tehát össztársadalmi érdek volt – ezért buktak meg Mária Terézia és II. József nagy ívű reformjai. A falvaknak szegkovács, teknővájó, és nem mellesleg muzsikus cigányokra volt szükségük, nem pedig újabb parasztokra. Ennek egyébként írásos dokumentumai is vannak, falusi bírók a megyei hatóságoknál instanciáztak, hogy hagyják már békén az ő cigányaikat, ne akarják átnevelni őket.

A cigányság tehát európai története során aktív résztvevője volt a közösségi termelésnek, nyugaton kisebb létszámban és hatékonysággal, keleten nagyobb létszámmal és nagyobb gazdasági súllyal. Élősködésről azonban szó sincs. Aki azt képzeli, hogy Európa hatszáz éven át eltűrte, hogy egy egész nép ingyen élősködjék rajta, annak fogalma sincs a középkor és az újkor államainak és hatóságainak kíméletlenségéről. A cigányokkal sok baj volt – különösen nyugaton, ahol a termelésbe való illeszkedés a magasabb szintű termelés-kultúra következtében akadozott –, de Európának olyanként volt rájuk szüksége, amilyenek. Ezért nem integrálódtak.

Az ipari forradalom azonban kirántotta a cigányok alól a szőnyeget. Az olcsó tömegtermeléssel, valamint a kereskedelem logisztikai képességének ugrásszerű javulásával, magyarán azzal az ismerettel, hogy miként kell az árukat gyorsan és költséghatékonyan teríteni a piacon, a cigányok által addig kihasznált és betöltött piaci rés néhány évtized alatt eltűnt. A cigányság felesleges néppé vált. Ha ez kétszáz évvel korábban történik, Európa vagy kiirtja, vagy tűzzel-vassal beolvasztja a cigányokat, a huszadik században azonban ez már nem történhetett meg. A szerep nélküli nép azonban itt maradt, és helyét keresi. Ez a helykeresés mutatkozik meg előttünk a legkülönfélébb problémák és feszültségek formájában.

Ezúttal egy képpár a cigány társadalom megroppanásának korából. A földesúr összefut egy vándor kompániával (az egyik képen jobbra hátul ott a szekér, feltehetően a családfővel), incselkedik a cigánygyerekekkel, aprópénzt szór nekik, mulattatja magát velük. Mint egy angol katonatiszt az indiai bennszülöttek között. A két lapot Oldal István "festész és fényképész" (1826-1916) készítette és adta ki Nagybecskereken, az egyik 1917-ben járt postán, a másikat nem adták fel, nincs datálva.

 

 

Címkék: társadalom roma cigány integráció élősködő

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ciganyokrol.blog.hu/api/trackback/id/tr121792187

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gilderoy 2010.02.26. 16:31:44

A korábbi posztok egyik-másika (pl. Száliven) amellett érvel, hogy a cigány kultúrának van egyfajta erőszakos(abb) sajátsága. A mostani poszt a "a középkor és az újkor államainak és hatóságainak kíméletlenségéről" ír. Én itt elég erős ellentmondást érzek: a kultúrában gyökerező erőszakot miért tűrték?

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.02.28. 18:50:44

Kicsit hiányolom az "átkos" kort a leírásból. A foglalkoztatást megoldották (a férfiak esetében, a nők továbbra is háztartásbeliek maradtak), mivel a képzelten munkaerőt is munkába fogták, ám a cigányokat nem bocsátották el abban az esetben, ha mondjuk három napos virrasztás okán nem volt képes munkára. Az oktatásban viszont érvényesült a korábban említett színvonaltalan szegregált kiadás, amivel valódi tudást nem szereztek, így aztán, amikor tömeges elbocsátások kezdődtek a rendszerváltás után, valóban "felesleges" néppé váltak.

@Gilderoy:
Az erőszak mindig válasz valamire (pl. egy alá-fölé rendeltségi viszonyban az egyoldalú függésre). Kiváltó inger nélkül nem ránt épelméjű ember kést a másikra.

Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) 2010.03.01. 08:41:53

A képen komolyan donáldkacsában nyomják?

A poszthoz:

A többi nép elfogadta a keresztény értékrendet, embernek, Isten képmásnak fogadták el magukat.
A romák meg megelégedtek a szubhuman szereppel.
Én inkább a dögevőkhöz hasonlítanám őket, kétségtelen, hogy a természetben rájuk is szükség van, de az evolució a sakált is változásra (vagy kihalásra) kényszerítené, ha elfogyna a szabadon hozzáférhető dög.

Bencsik Gábor · http://www.magyarmercurius.hu 2010.03.01. 10:35:02

@Gilderoy: A cigányok egy részének markáns agresszivitását világosan látom, de megmagyarázni nem tudom. Jó lenne, ha erre nézve volnának kutatási eredmények. Amúgy a hatóságok hidegfejű kegyetlensége és a cigányok indulatos agresszivitása alapvetően különböző jelenségek - szerintem.

Gilderoy 2010.03.01. 13:26:29

@Bencsik Gábor: Én nem a hatóságok agresszivitására gondolok, hanem arra, hogy ha az élősködést nem tűrték, akkor az agressziót még kevésbé - ergo nem érezhetné őket senki az átlagosnál agresszívabbnak. Vagy az utóbbi száz évben váltak agresszívvá?

Bencsik Gábor · http://www.magyarmercurius.hu 2010.03.01. 13:45:47

@Gilderoy: Igen, ez lényeges felvetés, és nem tudom, mi a jó válasz. Teljesen jogos, hogy száz évvel ezelőtt (ezelőttig) nem tűrték az agressziót a cigányok részéről - akkor meg honnan jön? Torz válasz egy eltorzult helyzetre? Vesszőparipám, a cigány társadalom megroppanásának tünete? És vajon a beások között miért szignifikánsan alacsonyabb (ha igaz) az agresszivitás, mint az oláhcigányok között? Az ő társadalmuk nem annyira roppant meg?
Ezt megint bogozni kell.

Fekete Florin 2010.04.15. 13:44:51

Én nem tapasztalom ezt a "markáns agresszivitást" a cigányság körében. Úgyláccik más családokhoz vagyunk bejáratosak...