Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Friss topikok

  • Dread Naughty: Csak jelzem, hogy a cigányság nem egységes forrásból származik(ahogy pl. a zsidók sem). Vannak az ... (2018.11.18. 18:13) Gének
  • HargitaIhenrIK: Csak mondom. Olyan megnyitojuk volt hogy csuhaj.. nmaahc.si.edu/ (2016.11.06. 03:21) Cigány múzeum
  • Szúrófény: Papír kell, bizonyítvány! Papír kell: bizonyítvány Azzal virít, aki hitvány! Tanult ő, férges esz... (2015.01.24. 07:59) Hócipő
  • Szúrófény: Munkanélküli fia verse (Ady Endre Proletár fiú verse, ma) Az én apám reggeltől estig, Reménytelen... (2015.01.24. 07:55) A pártok cigány-programja 3. – Jobbik
  • Szúrófény: Ég a hazugságtól, Ég a hazugságtól, a kopár szik, Álmodozó marha, hiába igyekszik, Nem jut előre,... (2015.01.24. 07:52) A düh piramisa

Cigánysegítő szolgálat

Bencsik Gábor 2010.05.07. 15:01

Valamit mindnyájunknak meg kell értenünk: a mélynyomorban élők, és közöttük is különösen a cigányok a látszat ellenére végletesen kiszolgáltatott emberek. Tudom, a többség inkább magát érzi kiszolgáltatottnak, különösen azok, akik cigánytelep közelében élnek – és ez az érzés egyáltalán nem alaptalan. Ha pedig egy gádzsó egymaga betéved a cigánytelepre, sem javait, sem testi épségét nem érzi biztonságban, megverhetik, kifoszthatják, még jó, ha megfélemlítéssel, ordítozással, a gyerekek általi megdobálással megússza. Ezért aztán a gádzsók, a többségi társadalom tagjai meg sem kockáztatják ezt a látogatást.

Pedig először is egyáltalán nem törvényszerű, hogy a kívülállót a cigánytelepen atrocitások érik. Rendben, az ember a kis valószínűséget sem kockáztatja, de az bizonyos, hogy a társadalom sokkal rosszabbat tételez fel a telepi cigányokról, mint a valóság.

Másodszor pedig tudnia kell, hogy az ott élők nála sokkal kiszolgáltatottabbak. Agresszivitásuk igen gyakran ennek az (egyébként kontraproduktív) kompenzálása. Az iskolázatlan, funkcionális analfabéta emberek számára az állam, a hivatal félelmetes hatalom, amelyet nem ismernek, nem tudják, hogyan kell vele bánni. Tudom, már kész is az ellenvetés: én csak ne féljek, a cigányok jobban ismerik a jogaikat, mint én, csak a kötelességeiket felejtik el mellé tenni. Én azonban azt hiszem, hogy igazából a jogaikat sem ismerik. Idegen, ellenséges világban élnek, amelyből megpróbálják kiragadni a lehető legtöbbet, de amellyel nem képesek együttműködni. Ábel mondja Tamási regényében: „azért élünk a világban, hogy valahol otthon legyünk benne”. Azt hiszem, a telepi cigányok sehol nincsenek otthon ebben a világban. Meglehet, hogy ez a probléma egyik kulcsa.

Hogy otthon lehessenek, segítségre van szükségük. Olyan emberre, aki ismeri a világ dolgait, és aki ezzel az ismeretével nem nyerészkedni akar rajtuk, nem uzsorakölcsönnel fosztogatja őket, hanem önzetlenül segít. Hogy hogyan kell kitölteni a nyomtatványokat, hogyan kell jelentkezni egy állásra, hogyan kell kikecmeregni a nyomorból.

Néhány pap már végzi ezt az önzetlen odaadást és végtelen türelmet igénylő munkát. De az egész feladatot nem lehet az egyházakra hagyni. Mert amúgy is paphiánnyal küszködnek, de egyébként is az állam dolga ez. Van Magyarországon hétszáz cigánytelep. Ezeknek a felszámolását én hétszáz cigánysegítő kinevezésével kezdeném. Hogy először a lelkekben kezdődjön meg a telepi életforma felszámolása.

A cigánysegítők állami alkalmazottak lennének, akik napi nyolc órában ott dolgoznának a telepen, ott lenne egy-egy kis irodájuk. Feladatuk volna kifelé a telep teljes körű szociológiai felmérése, a telepfelszámolás szociológiai megalapozása, befelé pedig a minél szélesebb körű tanácsadás a telepieknek: ügyintézésről, életvitelről, oktatásról, munkáról, viták rendezéséről és hasonlókról.

Hogy legyenek köztük diplomás cigányok is? Persze. De ne csak azok, legyen magyar, sváb, szlovák – csak legyen elkötelezett és kitartó. És persze legyen tisztességesen megfizetve. Higgyétek el, ez volna a leghatékonyabban megtérülő cigányprogram. Ráadásként már fél év után micsoda tudás halmozódna fel ennek a hétszáz embernek a fejében! Micsoda forrás lehetne ez a tudás a sikeres programok megtervezéséhez! Nem kétséges, hogy linkek, szélhámosok, lusták, tehetetlen széplelkek is közéjük keverednének. De még így is megérné. Akár világra szóló siker is kerekedhetne belőle.

Ezúttal két kép. Az elsőn erdélyi sátoros cigányok láthatók, a képeslapot Karl Graef adta ki Nagyszebenben 1910 körül. A másik Munkács környéki cigány telepen készült, Bertsik Emil adta ki 1916-ban. A képpár egy életmód megsemmisülését beszéli el. A sátorosok a legkevésbé sem nyomorban élnek.


Noha felhalmozott vagyonuk feltehetően csekély, életmódjuk teljes értékű, maguk választották, önszántukból maradnak meg benne. A telepi cigányok viszont lepusztult környezetben élnek, bizonyosan nyomorban, a társadalomból kiszorulva.

Váltig állítom: a cigány társadalom megroppanása, a cigányságnak tömeges nyomorba süllyedése, legalábbis Magyarországon az 1880 és az 1920 közötti időszakban, az iparosodás és a többségi társadalomnak a premodernitásból a modernitásba (közoktatás, közlekedés, tömeg-kereskedelem, urbanizáció, stb.) való átmenete idején következett be. Ennek a törésnek a következményeit nyögjük ma is.

Címkék: társadalom nyomor cigányság

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ciganyokrol.blog.hu/api/trackback/id/tr941981837

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.05.09. 11:35:30

Te jószagú ég, az első cikked, amivel 100% egyetértek. :P Jómagam is ilyen settlement-szerű elgondolást tartok követendőnek, elvégre csak így láthatjuk a mindennapjaikat, így tudjuk az igényeket felmérni és BELÜLRŐL serkenteni őket, a családsegítő szolgálat, a kisebbségi önkormányzatok minimális támogatása és az általuk úgy megvetett gyermekjóléti szolgálat erre kevés.

Az embert nem verik meg a cigánytelepen, saját tapasztalatból és sok (sajnos többnyire elbukott) kísérletből tudom, hogy nagyon kívülről várják a változást, ezért jobban megbíznak szinte egy külsősben, mint egy benti tagban. Viszont ez az apatikus légkör elég csábító is lehet valamilyen oknál fogva, még az afrikában kiválóan teljesítő holland Jan is elbukott a kis Csemétén, és helyi cigány szinte jutott mind szorgalomban, mind csodavárásban.

A jogaikat meg tényleg nem tudják. Főleg a mélyszegénységben élők, ahová hébe-hóba jut ki valami családsegítő munkatárs, kapnak pár átmeneti segélyt, RÁTra/RSZre regisztrálják őket, aztán kész, pedig az általános iskola befejezésére, szakmunkásképzésre és átképzésre is jogosultak volnának. Az ottani viszonylag magas gyermekszám, és hogy saját lakásukat élik fel jelzi, hogy még csak nem is sejtik, hogy merre léphetnének tovább.

Kartal (rezervált) 2010.05.13. 22:07:39

"Ráadásként már fél év után micsoda tudás halmozódna fel ennek a hétszáz embernek a fejében! Micsoda forrás lehetne ez a tudás a sikeres programok megtervezéséhez!" - ehhez az kéne, hogy "odafönn" elfogadják ezt a tudást. Per pillanat ott tartunk, hogy ha valaki le meri írni az igazság egy kis morzsáját akár, azt minden irányból támadni kezdik, lenácizzák, rasszista lesz, és a tanulmány ezzel el is bukott. Bizony, először a magyar vezetők fejében kellene rendet tenni cigányügyben (is).

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.05.13. 23:05:31

"azt minden irányból támadni kezdik, lenácizzák, rasszista lesz". Ne légy már ennyire egyoldalú.
Ennek szokott lenni alapja, nem is kicsi, viszont a "naiv vagy, úgysem lesz belőle semmi" ágat kellene inkább kizúzni az agyakból.

baloghartur · Balogh Artúr 2010.05.20. 08:54:15

Tiszteletem!

Mindig jön ezzel a modernitással meg a premodernitással!
A gádzsók modernitásnak nevezték a Holokausztot is, meg a kommunizmust is, mi cigányok meg mindig le vagyunk maradva ezektől a nagyszerű eszméktől és remélem hogy soha nem fogjuk a gádzsó társadalmat utolérni, nem leszünk ennyire modernek!

Szerintem a gádzsók kisebb mértékben modernizálódnak , mit ahogy azt feltüntetik, és nagyobb mértékben lépnek az emberiség tévútjaira amit akkor ők modernek látnak, mert folyamatosan összekeverik a társadalmi fejlődést a gazdasági fejlődést és az ember morális erkölcsi és szellemi fejlődését, változását.

Úlia 2010.05.23. 16:49:24

@Sajnos, valóban így van: aki meg mari írni a valóságot, azonnal rasszistának titulálják. Pedig a legteljesebb igazság feltárása nélkül soha nem lesz megoldható ez a rendkívül nehéz kérdés.
Ráadásul ebben a cigány értelmiség sem partner. Pedig nélkülük nagyon nehéz lesz bármit is tenni. Végtelenül elfogultak, és népük oktatása, a közösségi normák követésére való biztatás helyett ahol lehet csak az ellentéteket erősítik azzal, hogy jogokat követelnek, de a kötelsségekre nem hívják fel a figyelmet. /lásd Balogh Artur kommentjei/. Az olyan egyértelműen többség elleni uszításról , amit pl. a Mohácsi lányok művelnek, már nem is beszélek. Kartal (jogsértő fekete mellényben):