Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Friss topikok

  • Dread Naughty: Csak jelzem, hogy a cigányság nem egységes forrásból származik(ahogy pl. a zsidók sem). Vannak az ... (2018.11.18. 18:13) Gének
  • HargitaIhenrIK: Csak mondom. Olyan megnyitojuk volt hogy csuhaj.. nmaahc.si.edu/ (2016.11.06. 03:21) Cigány múzeum
  • Szúrófény: Papír kell, bizonyítvány! Papír kell: bizonyítvány Azzal virít, aki hitvány! Tanult ő, férges esz... (2015.01.24. 07:59) Hócipő
  • Szúrófény: Munkanélküli fia verse (Ady Endre Proletár fiú verse, ma) Az én apám reggeltől estig, Reménytelen... (2015.01.24. 07:55) A pártok cigány-programja 3. – Jobbik
  • Szúrófény: Ég a hazugságtól, Ég a hazugságtól, a kopár szik, Álmodozó marha, hiába igyekszik, Nem jut előre,... (2015.01.24. 07:52) A düh piramisa

OCÖ

Bencsik Gábor 2010.07.08. 08:17

Ezt a betűszót, az Országos Cigány Önkormányzat rövidített nevét sokan ismerik. És nem azért, mert olyan jól teszi a dolgát. Hanem a botrányai miatt. Az Országos Cigány Önkormányzat, és vele az egész cigány önkormányzati rendszer olyan kudarctörténet, amely pozitív kivételeket alig tud fölmutatni. Zűrös választások, elsíbolt milliók, lepusztult székházak, a cigány értelmiség kiszorulása – ennél alig több.

Nem csoda, hogy egyre több cigány értelmiségi látja úgy, hogy az egészet el kellene törölni. A minap Csík Tamás, az Integrációs Romaszövetség nevű szervezet elnöke javasolta ezt. Sok cigány értelmiségi (például Horváth Aladár) szerint a cigány önkormányzati rendszer a többségi társadalom szemfényvesztése, ami a cigány érdekek képviseletére alkalmatlan, viszont lejáratja a cigányságot. Helyette valódi képviseletet követelnek a parlamentben, valódi politikai befolyással.

Ha ezt mondják, igazuk is van, meg nem is. A cigány önkormányzati rendszer tényleg megbukott. De nem azért, mert a többségi társadalom alkalmatlan eszközt adott a cigányok kezébe, hanem azért, mert az egyébként alkalmas eszközzel nem tudtak megfelelően élni.

A probléma ott kezdődik, hogy a közélet iránt érdeklődő magyarországi cigányok döntő többségének esze ágában sincs kilépni a „a személyes viszonosságok és elkötelezettségek évszázados rendszeréből” (idézet Fokasz Nikosztól, a görögökre vonatkozóan, lásd a május 28-i bejegyzést). Valakit nem azért választanak meg valamely posztra, mert alkalmasnak látszik, hanem mert ezzel erősíthetőnek gondolják saját pozíciójukat a személyes viszonosságok és elkötelezettségek évszázados rendszerében. Kiterjedt családok és érdekszövetségek versengenek a posztokért, és kinek-kinek az a legfőbb célja, hogy a saját családjának, érdekszövetségének pozícióját erősítse. Aki ilyen családnak vagy érdekszövetségnek nem tagja, aki a támogatást nem tudja pénzzel, tekintéllyel, szavazással, egyéb előnyökkel viszonozni, arra a kutya sem szavaz, abból nem lesz senki. A hagyományos közösségektől eltávolodó cigány értelmiségek ezért szorultak ki az önkormányzati rendszerből. És ezért buknak meg rendre az országos választásokon a cigány pártok és jelöltek: a jelölt és választói között nincs személyes kapcsolat, nincsenek viszonosságok – a dolog tehát a választó szemszögéből érdektelen.

A magyarországi cigány önkormányzati rendszerben hatezer választott tisztségviselő van. Ebből a hatezerből azonban – megkockáztatom – ötezer-nyolcszáznak csupán két célja van: növelni a saját tekintélyét és a pénzhez való hozzáférését. Mindkettő ugyanazzal érhető el: ha előrelép a hierarchiában. Az előrelépésnek pedig csak egy módja van: ha erősíti a saját pozícióját a személyes viszonosságok és elkötelezettségek évszázados rendszerén belül. Ezért van a több száz cigány szervezet is: mindben lehet valaki elnök, többen alelnökök, elnökségi tagok – tekintélyes emberek, akiknek módjuk van tekintélyt adni másoknak, és viszonzást kapni érte.

A magyarországi cigány önkormányzati rendszer gyakorlatilag csak melléktermékként produkál némi cigány érdekképviseletet, azt is legföljebb nyilatkozatok és politikai gesztusok formájában. A résztvevők idejük döntő részében egyfajta izgalmas, komoly tétre menő politika-játékot játszanak, befelé. Nem azért, mert rossz emberek. Hanem azért, mert így tartják ezt természetesnek. Ezt a játékot ők így játsszák, és sokan bizonyára nem is értenék, miért kellene másképp játszani.

Az azonban mégsem lehetséges, hogy a tizenhárom hazai kisebbségi önkormányzati rendszer közül egy megszűnjék. És persze az sem lehet, hogy a magyarországi cigányság választás nélkül kapjon jelentős számú képviselői helyet az országgyűlésben – ugyan ki és hogyan választaná ki azokat, akik választás nélkül bekerülhetnek? Mi a megoldás? Nem tudom. Inkább újfent Fokasz Nikoszt idézem, még mindig a görögökről szólván: „Hogy ebből lesz-e újfajta működés, az most még nem tudható. Ehhez az kellene, hogy a személyes viszonosságok és elkötelezettségek évszázados rendszerét felváltsa a belsővé tett univerzális közösségi normák iránti bizalom és persze engedelmesség. Amíg ez nem következik be, addig a potyautas jellegű egyéni stratégiákkal kapcsolatos erkölcsi fenntartások ostobaságnak, a törvények pedig továbbra is legyőzendő akadálynak tűnnek majd.” Vajon megváltoznak-e a görögök?

Mostani képünk festője bizonyos B. Klimeš, a képeslapot feltehetően Csehországban adták ki 1916-ban. Az ábrázolt jelenet a képi sztereotípiák közül a romantikus szabadság eszményét jeleníti meg: festői környezetben, a tábortűz fénykörében készíti vacsoráját a vándorcigány család (jobbra ott a szekér és a ló fara). Szinte halljuk a tücskök muzsikáját, a tűz pattogását, a szél susogását a lombok között. Ugyan ki az, aki legalább egy időre maga is ne szeretne így élni? És valóban, a vándoréletnek megvannak a szépségei: csak jó idő, ennivaló, egészség és háborítatlanság legyen. Más kérdés, hogy többnyire valami hiányzik, és helyébe lép a hideg, az éhség, a betegség orvos nélkül, a különféle zaklatások. Hogy a magyarországi cigányok több mint kilencven százaléka már a 19. század végére letelepedett, az nem azért volt, mert a hatóságok erre kényszerítették, hanem mert még a faluvégi putrilét is jobb életet kínált, mint a megélhetési alap nélküli vándorlás.

Címkék: politika közélet önkormányzat roma cigány ocö értelmiség nikosz fokasz

9 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://ciganyokrol.blog.hu/api/trackback/id/tr432137755

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Virágzik az etnobiznisz 2010.07.26. 15:19:02

A Magyar Nemzet információi szerint álrománok, álörmények és álromák is feliratkoztak a kisebbségi választói névjegyzékbe. A lap szerint ezen nincs mit csodálkozni, mivel a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé az illetéktelenek kiszűrését.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.07.08. 09:32:11

Sajnos kb. ez a helyzet, amit leírtál, eléggé "megélhetési lehetőségként" tekintenek ezekre a pozíciókra, és az önkormányzataik csak vegetálnak, a lépéseik is többnyire csak szimbolikusak.
Furcsa volna egy-két beillesztett "többségi", mint tanácsadó, de lehet, hogy az egyetlen megoldást jelentenék.

Btw. a nemzeti kisebbségeink önkormányzatairól rendelkezik valaki információval? Érdekelne a téma, de róluk alig hallani.

Kartal (rezervált) 2010.07.10. 19:42:19

Ezzel a cikkel egyet tudok érteni. Van vagy 1150 cigány kisebbségi önkormányzat az országban (fejből nem tudok pontos számot) kb. 800E cigányra, és kb. 3000 önkormányzat jut kb. 9 MILLIÓ magyarra. És ezt is sokallják. Hogy is van ez most?

Vallard 2010.07.10. 23:15:09

Ezt csak azzal egészíteném ki, hogy nemcsak a cigányság "választott vezetőire" igazak a fentiek, hanem a magyarországi közszolgálatiságra is jócskán.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.07.11. 13:02:14

@Kartal (jogsértő fekete mellényben): Ezt úgy mondod, mintha ugyanaz a feladata lenne a kisebbségi önkormányzatnak és a településinek, illetve mintha utóbbiak nem foglalkoznának a cigányokkal.
Amúgy tényleg felesleges minden 200 fős falunak saját önkormányzat, erre találták ki a társulás lehetőségét, és a körjegyzőséget.

Vallard 2010.07.12. 10:14:56

Nem egészen, én arra a párhuzamra gondoltam, ami a cigány kisebbségi önkormányzat és a magyarországi közszolgálatiság között felfedezni vélek. Elsősorban arra gondoltam, hogy a magyarországi közszolgálatiság bármely területén (oktatástól a hivatali ügyintézésig) az ott dolgozók legtöbbjének "csupán két célja van: növelni a saját tekintélyét és a pénzhez való hozzáférését". És ehhez még hozzátehetjük azt is, hogy sok állás kapcsolati tőkén alapul.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.07.12. 16:26:42

Kartalra reagáltam, veled éppen most egyetértek. :)

Kartal (rezervált) 2010.07.26. 16:03:09

@Member: Figyelj Member! Amikor arról van szó, minden cigány veri a mellét, hogy ők is ugyanolyan magyarok, mint mi. Akkor miért is nem jó nekik a normál önkormányzat? Miért kell nekik saját, kisebbségi önkormányzat? Miért fizetjük őket? Csak nem azért, hogy a helyi kisebbségi önkormányzati vezető családjával együtt ártatlan tanárembert rugdosson halálra, vagy épp - pont integrációra szánt - pénzeket tegyenek zsebre, vagy épp uzsorázzanak, mert így nagyobb a tekintélyük? Ezért teljesen felesleges fenntartani ezt a rendszert.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.07.26. 17:29:27

Európai norma, hogy a kisebbség pártot és önkormányzatot alapíthat, lásd románoknál az RMDSZ, vagy a szlovákoknál az MKP.
Szerintem egy nem túl nagy taglétszámú kisebbségi önkormányzat jogos részükről, amennyiben se nem többségben, se nem paritásban nem élnek az adott településen.
www.valasztas.hu/onkval2006/hu/10/10_0.html
Szerintem olyan pofátlanul sokat nem is hoztak létre az előző körben, az idén megejtettre is kíváncsi leszek.

Hmmm, érdekes. Van, amikor a bírólók szerint azért mellik a mellüket, hogy ők magyarok, egyszer meg azért, hogy ők cigányok. Akkor illene eldönteni, hogy most melyik és nem a támadás szempontjából hatásosabbal előrukkolni.