Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Friss topikok

  • Dread Naughty: Csak jelzem, hogy a cigányság nem egységes forrásból származik(ahogy pl. a zsidók sem). Vannak az ... (2018.11.18. 18:13) Gének
  • HargitaIhenrIK: Csak mondom. Olyan megnyitojuk volt hogy csuhaj.. nmaahc.si.edu/ (2016.11.06. 03:21) Cigány múzeum
  • Szúrófény: Papír kell, bizonyítvány! Papír kell: bizonyítvány Azzal virít, aki hitvány! Tanult ő, férges esz... (2015.01.24. 07:59) Hócipő
  • Szúrófény: Munkanélküli fia verse (Ady Endre Proletár fiú verse, ma) Az én apám reggeltől estig, Reménytelen... (2015.01.24. 07:55) A pártok cigány-programja 3. – Jobbik
  • Szúrófény: Ég a hazugságtól, Ég a hazugságtól, a kopár szik, Álmodozó marha, hiába igyekszik, Nem jut előre,... (2015.01.24. 07:52) A düh piramisa

Állva temessetek el!

Bencsik Gábor 2010.08.04. 12:24

Az idén tavasszal magyarul is megjelent Isabel Fonseca nemzetközi hírnévnek örvendő, „Állva temessetek el! – A cigányok útja” című könyve (eredeti címe Bury Me Standing – The Gypsies and their Journey, 1995, London). Az előzetes hírek alapján meg voltam győződve róla, hogy egy széplelkű (schöngeist) amerikai úriasszony közhelygyűjteménye a szegény szenvedő cigányokról, akik úgy szeretik a szabadságot, de a gonosz, nacionalista kelet-európaiak elnyomják őket.

Tévedtem. Sokkal jobb könyv ez annál. És sokkal rosszabb. Fontos, értékes könyv, aminek jelentős része teljesen hamis, használhatatlan, sőt kártékony. Ez a szellemesen, nagy láttató erővel, a szemtanú hitelességével megírt kötet a gőg páratlan dokumentuma. A nyugati, vagy még inkább amerikai értelmiséginek a kelet-európai népekkel szemben érzett gőgjéé. Sokat megtudunk belőle a cigányokról, és még többet arról, hogyan tekintenek ránk, a volt keleti blokk népeire odaát, az óceán túlpartján. Az eredmény lesújtó. Mégsem árt, ha szembesülünk vele.

Fonseca a szovjet rendszer összeomlása után, 1991-92-93-ban járta be a volt szocialista országokat Albániától Lengyelországig – Magyarországot rejtélyes, meg nem nevezett okból kihagyta –, és az ottani cigányokkal töltött hónapokat. Ezalatt páratlan értékű néprajzi anyagot gyűjtött, és rengeteg téves következtetést vont le belőlük.

Közel 550 oldalas könyvének hosszú bevezetője a lengyel cigány énekesnő, Papusza könnyes-bús története, á la schöngeist amerikai úriasszony. Aztán az első, száz oldalt kitevő fejezet az albán cigányokról, a Tirana melletti Kinostudio cigánytelep egyik nagycsaládjának mindennapjairól – remekmű. Fonseca hónapokon át együtt élt ezekkel az emberekkel, és ezalatt vendéglátói befogadták, elfogadták, kitárulkoztak előtte. Beszámolója egyszerűen nélkülözhetetlen mindenki számára, aki fogalmat akar alkotni magának a cigányság szociokulturális viszonyairól. Ez a fejezet a romológia kötelező olvasmánya. A magyar irodalomból fájdalmasan hiányoznak a hasonló alaposságú, hiteles leírások.

A második fejezet Szlovákiába visz. Itt azonban a szerző már nem végzett az albániaihoz hasonló terepmunkát, nem élt együtt a cigányokkal, hanem helyi romológus ismerőse segítségével „látogatta” őket. Nem tudósított belső életükről, hanem beszéltette őket, valamint a velük érintkezésbe kerülő szlovákokat. Mindebből megtudjuk, hogy a szlovákok utálják a cigányokat, noha azok erre egyáltalán nem szolgáltak rá. Ebben a fejezetben olvasható még egy kéttucat oldalas fejtegetés a cigányok indiai eredetéről, illetve mai társadalmuk lehetséges indiai eredetű jelenségeiről. Ezt megerősítendő, rövid látogatás következik a szkopjei Saip Juszufnál, macedon cigány vezetőnél, Saipnak az Indiával kapcsolatos elképzeléseiről szóló ismertetéssel.

A harmadik fejezet Bulgáriából tudósít. Antropológusi igény itt sincs – mintha a szerző az első, bombasikerű vállalkozás után belefáradt volna a dologba. Ehelyett itt is van helyi romológus ismerős, aki a szerzőt elviszi két cigány asszonyhoz, és azokkal elmesélteti életük történetét. Érdekes, tanulságos sorsok, helyenként antropológiai értékű információkkal, de ilyesmi azért másutt is olvasható. A külvilág, a többségi társadalom itt még nem hangsúlyos, a bolgárok alig bukkannak fel – ha viszont mégis, akkor kivétel nélkül beszűkültek, előítéletesek.

A negyedik fejezet a romániai cigányokról szól. Pontosabban a romániai cigányok elleni, 1991-92-es pogromokról, a cigánygyűlöletről. És kiderül, hogy Fonseca ebből nem ért semmit. Fogalma sincs arról, milyen törésvonalak húzódnak Közép-Európa népei és nemzetiségei között, és miért. Számára a képlet egyszerű: vannak a szenvedő cigányok, és vannak a valamilyen rejtélyes okból mély gyűlölettől átitatott többségiek. Fonseca sokat elmélkedik ennek a hátterén, de a valóságot még csak megközelíteni sem tudja – viszont ezt egyáltalán nem érzékeli. Annak a lehetőségét, hogy valamilyen mértékig a cigányok is tehetnek a szembenállásról, el sem engedi a tudatáig. Sokszor ad a szlovákiai, bulgáriai, romániai többségiek szájába magyarázatokat a cigányellenességre, de érezhetően csak azokat hallja meg és írja le, amelyek saját prekoncepcióját erősítik. Hogy ugyanis a többségiek magyarázatai mind buták, hamisak, de legalábbis tévedésen alapulnak, a dolgok mélyén az ősi, atavisztikus, minden ráción túli kelet-európai gyűlölet lapul. Amelynek legfőbb elszenvedői a cigányok.

Aztán jön egy hosszú történeti fejtegetés (nem először) a cigány történelemről, jó szándékú és vaskos tévedésekkel. Egy részlet: „A cigányok üldözésének most is, mint mindig a földtulajdonért való tülekedés az egyik kiváltó oka. Az emberben óhatatlanul felvetődik a kérdés: vajon a cigányok tényleg „természettől fogva” nomádok, vagy csupán azért váltak azzá, mert sehol sem maradhattak sokáig?” Röviden tegyük a helyére: 1., A cigányok üldöztetése utólagos konstrukció, a 20. század előtt nem értelmezhető. 2., A cigányok soha nem tülekedtek a földtulajdonért, megmaradásuknak ez az egyik titka. 3., A cigányok soha nem voltak nomádok, hanem vándorok. 4., Nem természettől fogva voltak azok, hanem egy sajátos termelési mód velejárójaként. 5., Nem csak hogy maradhattak a helyükön sokáig, hanem a hatóság, ha egyáltalán foglalkozott velük, többnyire akadályozta a szabad vándorlásukat. 6., Széplelkű álkérdésekre az égben sincs felelet.

Az ötödik fejezet Lengyelországba visz. Itt már helyi romológus ismerős sincs, a szerző maga igyekszik kapcsolatba kerülni a cigányokkal. Aki járatos az antropológiában, meg tudja becsülni, a szállodából tett félnapos kirándulások során milyen eséllyel. Ezért aztán az értékes információk helyett maguknak a kapcsolatfelvételi kísérleteknek a hosszas leírásai sorakoznak, a lengyelekről és az előítéletességről szóló még hosszasabb elmélkedésekkel tarkítva. És itt a szerző alig képes leplezni megvetését a lengyelek iránt. „Lengyelország lapos, jellegtelen síkság, amelyet a szennyezett, örökbarna fenyők ritkás csoportosulásai sem tesznek érdekesebbekké.” „A lengyel határőr letelepedett, és mint egy bélyeggyűjteményét nézegető kisfiú, tanulmányozni kezdte vaskos, tengerészkék útlevelemet. Nyirkos ujjával megcirógatta Malaysia mélybíbor bélyegzőjét, a Tanzániába szóló túlméretezett meghívólevelet, és Mexikó halvány pecsétjét, mintha érintésével hidat verhetne hazája és e távoli országok közé.” Mintha hidat verhetne – de nem verhet, nyirkos ujjaival ő egy sivár, lepusztult világ lakója, tele gyűlölettel a szabadokkal szemben. Kik a szabadok? Ő, az amerikai és a cigányok.

Már a 360. oldalon járunk, amikor eljutunk Kelet-Németországba. Hogy tetten érjük az idegenellenesség ezernyi formáját, a hatóság hallgatólagos vagy éppen aktív támogatásával. Negyven oldal elmélkedés következik arról, hogy a régióban mindig bántották, üldözték a cigányokat. Róluk szóló új információ már semmi sincs, csak az ide vágó irodalom tendenciózus idézése. Még a britek is kapnak egy-két bíráló megjegyzést (azok is csak európaiak, tehát előítéletesek).

És jön a holokauszt, a porrjamos, a felfalatás. Meglepő módon ebben a fejezetben a fél évszázados auschwitzi megemlékezésről szóló rövid rész után néprajzi értékű leírás következik arról, ahogy erdélyi kalderás cigányok a család egy nyolcéves kisfiú tagját búcsúztatják, temetik. „Természetesen” itt is lépten-nyomon előítéletességbe botlik a szerző, kiderül, hogy a román orvosok nem voltak hajlandók rendesen kezelni a kisfiút, ám ha ezt lehántjuk, megtudunk egyet s mást a kalderás cigányok gyász körüli szokásairól. (Egy kis kitérő. A kalderás szó elfogadott, bevett a magyar nyelvben. A „hozzáértők” azonban az utóbbi időben kelderást mondanak-írnak, hogy jelezzék, ők a hozzáértők, a többiek nem. A leghozzáértőbbek pedig khelderásnak írják, hogy még a közönséges hozzáértőktől is megkülönböztessék magukat.) Aztán viszont jön a holokauszt, a kegyetlen magyar nyilasok, a nácik, az üldözés, a szívszorító visszaemlékezések. És időnként az a megjegyzés, hogy érdekes, a cigányok nem foglalkoznak ezzel az egésszel.

Végül az utolsó fejezet az új szerveződésekkel, új cigány vezetőkkel, nemzetközi cigány kongresszusokkal foglalkozik. Bírája és dicséri a cigány vezetőket, és kísérletet sem tesz, hogy tevékenységüket a többség szempontjából értelmezze.

Hát ennyi. Száz oldalnyi remek, örök érvényű híradás egy albániai család mindennapjainak mély rétegeiről, majd négyszáz oldal elfogult, fölényeskedő kioktatás, közé keverve rengeteg apró, értékes, hiteles információ. Isabel Fonseca tudatosan, szándékosan az előítéletesség ellen küzd – valójában saját előítéleteit fejti ki nagy tehetséggel. „A volt kommunista országok kormányai a cigányok helyzetét általában ütőkártyának használják, ha külföldi segélyért akarnak folyamodni.” Fonseca nem is érti, milyen előítéletes, hazug, sértő ez a mondata – és az egész könyve.

Aki a cigányokkal foglalkozik, olvassa el Fonseca könyvét. Tudjon meg belőle sokat a cigányokról, valamint arról, hogy milyen hatalmas erő az előítéletesség. Velünk szemben is.

A könyv borítóján kanalas cigány pár látható. A kép egy variánsát már közöltük a „Minden cigány felelős minden cigányért” című bejegyzésben. Most a borítókép eredetiét közöljük. A felvétel 1905 körül készült Dél-Erdélyben, a képeslapot Nagyszebenben adta ki G. A. Seraphin, a kronolitográfia Joseph Drotleff, szintén nagyszebeni nyomdász munkája.

Címkék: irodalom cigányok pogrom isabel fonseca

29 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ciganyokrol.blog.hu/api/trackback/id/tr112197994

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.08.04. 14:57:50

Azt hiszem, tudom, milyen könyvet kell majd kikölcsönöznöm, ha beiratkoztam az SZTE-re.

Az utolsó fejezetekből idézettek alapján inkább írónak kellett volna mennie a hölgynek, nem antropológusnak, mert a képek mennek neki. De most komolyan elment 350 oldal kb. néhány interjúra? Ez döbbenet.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.08.04. 14:58:47

Na, vajon megjelenik az eltűnt kommentem?

wrong 2010.08.04. 23:32:16

teljesen más antropológusként, szociológusként közéjük menni úgy, hogy tudják, meg vannak figyelve. teljesen más a viselkedésük, mint általában, és ezt okkal teszik. és még így is rengeteg hazug információ származhat az ilyen adatfelvételekből, interjúkból, ezt tapasztalatból tudom. amíg más megmosolyogja azt, ha egy terepjáros 10 kilós arannyakláncos cigány azt mondja h havi 50k. ból élnek, addig eza nő és pár atomliberális "értelmiségi" simán elhiszi, és leírja mint tény.... grat!

vacsad · http://indafoto.hu/vacsad/collections 2010.08.04. 23:36:10

Túlzásnak tartom, hogy magyar nyelven nincsen elégséges szakirodalom a romológia témájában, van bőven csak keresni kell :)

1., A cigányok üldöztetése utólagos konstrukció, a 20. század előtt nem értelmezhető.

Ez egyáltalán nem igaz, visszavezethető a kora középkor alakuló államaihoz.

5., Nem csak hogy maradhattak a helyükön sokáig, hanem a hatóság, ha egyáltalán foglalkozott velük, többnyire akadályozta a szabad vándorlásukat.

Ez szintén tévedés, a középkor kései szakaszáig éppen hogy elősegítették a cigányok vándorlását annak érdekében, hogy lehetőség szerint ne az adott városban/országban telepedjenek le.

ljosecska 2010.08.04. 23:58:47

Porrajmos, Auschwitz, nem gonoszságból, biztosan nem csak az én szememet bántja.

Az pedig felettébb furcsa, hogy Fonseca antropológus létére képes ilyen lenézéssel bánni a keleti tömb országaival.

aszterixagall 2010.08.05. 06:54:23

Aki a "kalderás" szó jelentését egyáltalán ismeri, az már szakértőnek minősül.

Savonarola_67 2010.08.05. 08:05:04

Ez nagyon tetszett!!! "Imádom" a "hozzáértőket". Bármilyen területről is legyen szó!

"(Egy kis kitérő. A kalderás szó elfogadott, bevett a magyar nyelvben. A „hozzáértők” azonban az utóbbi időben kelderást mondanak-írnak, hogy jelezzék, ők a hozzáértők, a többiek nem. A leghozzáértőbbek pedig khelderásnak írják, hogy még a közönséges hozzáértőktől is megkülönböztessék magukat.)"

Jönni fognak majd a hozzászólók között!!!

Mr. Acid 2010.08.05. 08:17:52

@vacsad: A kora középkorban még egyáltalán nem voltak itt cigányok. Talán a XIV-XV. századhoz köthető az első, említésre méltó méretű beszivárgásuk.

azallamenvagyok 2010.08.05. 08:31:52

sajnos nem kell ámérikába menni, hogy ilyen "tudományos igényességű" véleményalkotással találkozzunk... idehaza is megvan ugyanez: a pesti felvilágosult világfi vagy multikulti kislány sem jobb ennél: megvetik a cigányok mellett élő falusiakat, ha a legkisebb elítélő vagy negatív felhangú utalást teszik rájuk. Képtelenek megnézni egy problémát tágabban, csak romantikus előítéleteiket bizonygatják, vállalva ezért vakságot, süketséget, érzelmi, értelmi visszamaradottságot. és sajnos egyre több a véleményformáló közöttük... meg is látszik:(

kárékittyom 2010.08.05. 08:33:32

15 évvel ezelőtt még nem engedték be a romákat az USA-ba. Amerikaiak mondták ezt.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.08.05. 08:35:56

@vacsad: "Ez egyáltalán nem igaz, visszavezethető a kora középkor alakuló államaihoz." Még ha nem is a korai középkorhoz, de az olaszok rettentő gyorsan megunták őket, és a németek is visszafordították őket kelet felé, hogy aztán végül a Kárpát-medencében legyenek vándor nép, és már Mária Terézia is úgy kapta meg az ügyet, hogy "valaki rendszabályazza már meg őket", ezért gondolom, a helybéli letelepedett népek és a cigányok között nem volt 100% a harmónia.

Szerintem a múltbéli vájkálásból már elég volt, nem antropológusokra és szociológusokra van szükség, hogy leírják, még mindig nem változott semmi, hanem kreatív koordinátorokra, szervezőkre.

zombizan · http://libertarius.blog.hu/ 2010.08.05. 08:52:21

Senki se mondja, hogy a magyaroknak nincs szerencséje! Mázli, hogy kimaradtunk a könyvből. El lehet képzelni, mit kaptunk volna...

Egyébként nagyon tetszett a poszt. Az külön tetszett, hogy a szerző szolidáris a többi keurópai ország megszégyenített lakóival. A könyvet nem ismerem, csak azon tűnődtem, mennyire fáj nekünk ilyen esetekben ez a tendenciózus beállítás - ugyanakkor itt is komoly hajlam van mások konfliktusainak hasonlóan leegyszerűsítő, az egyik oldal mellett kampányoló ábrázolására, pl. a magyar szélsőjobb antiszemitizmusból táplálkozó lelkesedése a palesztinokért....

kilobike 2010.08.05. 09:11:32

Kiváló írás. Köszönöm.

k.o.d.i. 2010.08.05. 09:29:27

Egyáltalán nem kell meglepődni ezen az előítéletességen. Ha körül nézünk kis hazánkban teljesen ugyanaz a szitu. A liberális diplomás romológus lenézi azt, aki csak egy kicsit is másképp gondolkodik adott kérdésben mint ő, sőt üldöz minden ellenvéleményt, nevetségessé próbál tenni és megpróbálja azt kiszorítani minden fórumon.
Van tapasztalatom a dologban és mondhatom, lesújtó a helyzet.
Nemrég pl. ülök egy konferencián, ahol az előadó a cigányság egyik magyarországi főszakértője, több könyv írója, többdiplomás szociológus, aki a kirekesztésről tartott beszédet. Ismerve a szakit, már tudtam mire számítsak, de szinte megdöbbentett az, hogy mennyire el van rugaszkodva a valóságtól a mondanivalója. A prekoncepcióit alátámasztó tapasztalatairól zengedezett, miszerint a magyar társadalom minden ok nélkül kirekesztő a cigányokkal szemben, csúnya, rossz parasztok vagyunk, akik meg sem érdemlik a cigányokat. Kb. félidőben hagyta el a termet a hallgatóság 3/4 része. Mert azok bizony nagyrészt szocmunkások voltak, akik nap nap után ebben a közegben dolgoznak. Cigánysoron, putriban. Nos ezek az emberek azok, akik adott esetben interjút adnak a Die Zeit-nak, vagy a Times-nak, ahol elsírják a magyar cigányok kirekesztettségét. (ami ugye igaz is lenne, de milyen megközelítésben már? Uramatyám!) Ezután meg nem kell meglepődni, hogy ilyen véleménnyel vannak a keleti blokkról. Amúgy az ilyen "szakembereknek" érdemes lenne az adott országokban beköltöznie egy a többségi társadalomhoz tartozó családhoz is, hogy arról is legyen némi lövése.
(amúgy arra emlékszik valaki, hogy anno a MacGyver című sorozatban is hogy nézett ki Mo,? Az emberek mind szürkék és mogorvák, sőt drabálisak és félelmetesek, a környezet pedig olyan, mint a csepeli gyárváros. Félelem és hullaszag terjeng az utcákon...na itt tartunk kb. ma is...és ha a liberális megmondóembereken múlik, sokáig itt is maradunk)

k.o.d.i. 2010.08.05. 09:33:28

@k.o.d.i.: remélem érthető, hogy az "ezek az emberek adnak interjút" alatt nem a szocmunkásokat értem :D kicsit siettem az írásban.

Lefetyke 2010.08.05. 09:51:33

Nem olvastam még ezt a könyvet, ezért nem tudom megítélni a kritikáját sem, de amiket leírt a posztíró, azok logikusnak és reálisnak hangzanak.
Hallottam olyan történetet USA-ban nyaraló ismerősöktől, hogy megkérdezték: Mi magyarok tényleg mind lovon járunk? Ez alapján bőven elhiszem, hogy az amerikaiknak semmi fogalmuk arról, milyen a világ körülöttük. Azt lehet, hogy tudják, hányféle mérgező növény van az Amazonasban (vivát Discovery), de hogy milyen az élet az USA-n és egy-két nyugat-európai nagyvároson kívül, arról sejtésük sincs.

Ami meg a cigányságot illeti: több, mint két évtized telt el a Rendszerváltás óta, és se Magyarországon, se más környező országokban nem hallottam olyasfajta cigány társadalmi önszerveződésről, amilyet az USA néger közössége produkált az elmúlt fél évszázadban. Szerintem a kormányok, és a többségi nemzetek ennél többet egyszerűen már nem tehetnek, nem szabad tenniük a cigányokért. Addig nem, amíg a másik oldalon semmilyen pozitív mozgás nem indul meg.

Bencsik Gábor · http://www.magyarmercurius.hu 2010.08.05. 11:45:40

@vacsad:
1. A magyar nyelvű szociológiai szakirodalomból a belső, csupán huzamos együtt éléssel megszerezhető információkat hiányolom. A klasszikus antropológusi megközelítést.
2. Valóban elnagyoltan fogalmaztam. Nyugat-Európában a cigányok üldözésére valóban bőven van példa a 15. század elejétől kezdve, egészen a 19. századig. Éppen csak azon a területen nem tipikus ez a jelenség, amelyről Fonseca ír. Valójában a saját nyugati ideáit vetíti rá a keleti viszonyokra.
3. Igaz ez a vándorlásra is. Nyugaton többé-kevésbé kergették őket, keleten (vagyis a mi régiónkban) viszont újra és újra megpróbálták letelepíteni. Fonseca egyik hibája, hogy nyugati fogalom-készlettel a fejében ír egy olyan régióról, amelyre egészen más foghalomkészlet érvényes - és ezt még csak nem is érzékeli.

k.o.d.i. 2010.08.05. 12:02:17

@Bencsik Gábor:
1. na azt én is rohadtul hiányolom. a magyar szakirodalom a témában teljesen a külső megfigyelésre redukálódik, esetleg a különböző lekérdezések, KSH adatok elemzésével szoktak még foglalkozni. Majd pedig ezek alapján vonnak le messzemenő következtetéseket. Agyrém. Hogy lesz ebből valóban értékelhető "cigány-politika"? Sehogy!

k.o.d.i. 2010.08.05. 12:04:22

amúgy is teljesen megszokott nálunk, hogy egy adott témában a résztvevők megkérdezése nélkül döntünk. Aztán megtapsoljuk magunkat! Ujjé!

Bencsik Gábor · http://www.magyarmercurius.hu 2010.08.05. 12:15:11

@vacsad: És még valami. Számolnunk kell azzal, hogy ha a cigányok dolgáról egy nyugat-európai egy kelet-európaival beszélget, akkor nagy valószínűséggel elbeszélnek egymás mellett, mert egyik sem ismeri a másik ezzel kapcsolatos előzetes ismereteit, ideáit, fogalmait. Jó közelítéssel a volt szocialista országok nyugati határa (kivéve nagyjából az NDK)az a vonal, amelynek két oldalán egészen másképp néznek a cigányokra, és nem értik, hogy a túloldaliak miért nem ugyanezt teszik. Igen fontos volna, hogy a két fél elmondja a másiknak a maga történetét, ehelyett többnyire a nyugatiak mondják el nekünk a magukét, és nem fér a fejükbe, hogy mi ezt miért nem fogadjuk el.

vacsad · http://indafoto.hu/vacsad/collections 2010.08.05. 12:52:53

@Bencsik Gábor: A kiegészítésed korrekt :)
Konkrétan egy antropológia tanulmánykötet jutott eszembe amit 1-2 éve olvastam, magyar antropológusok/antropológushallgatók kutatási tapasztalatait tartalmazza és sok esetben számolnak be több hónapos együttélés eredményeiről is.
Sajnos ha megölnek sem jut eszembe a kötet címe majd próbálok utánanézni, tanulságos volt.

A nyugat-európai, amerikai hasonló jellegű irodalom valóban a gyökeresen eltérő szemléletmód miatt teljesen más következtetésekre jut (sokszor tévesen), egyedül Fraser Angus könyvét tartottam igazán hitelesnek.

@Member:
"Szerintem a múltbéli vájkálásból már elég volt, nem antropológusokra és szociológusokra van szükség, hogy leírják, még mindig nem változott semmi, hanem kreatív koordinátorokra, szervezőkre."

Bármilyen hatáskör híján sajnos mást nem lehet tenni, bizonyos vagyok benne, hogy a téma kutatói a szervezői munkára is alkalmasak lennének ha valaki egyszer az életben rájuk bízná :)
Példának okáért a szociális kártya ötlete (amit egy egyrészt pozitív nevelő szándékú másrészt a jogállamiság keretei közé beilleszthető megoldásnak tartok) is egy társadalomtudományi kutató fejéből pattant ki.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.08.05. 17:44:15

A szociális kártya sértette a községben (Monok) a vállalkozói érdekeket (azt hiszem, a 3 boltból egyben lehetett volna levásárolni), meg mellesleg a használata sem lesz éppen méltóságteljes, amikor bepattansz vele az adott boltba és mindenki látja, sőt, ha akarom, veszek ott lisztet és eladom borért. Teljesen átgondolatlan. Ezeknek az embereknek nem csak a pénz értékének ismeretével vannak problémái, hanem nem is becsülik meg azt, amiért nem dolgoztak meg, ezen irányon kellene inkább elindulni az ilyen passzív segítség helyett.

Hasonlóan érdekes kezdeményezés volt a hódmezővásárhelyi szégyenlista, amivel a különleges adatokra vonatkozó törvényi szabályozást kb. úgy szegték meg, mint a huzat.

vacsad · http://indafoto.hu/vacsad/collections 2010.08.05. 18:20:58

@Member: Jelenlegi formájában persze egyáltalán nem tökéletes a rendszer, de a koncepció szerintem jó irányba mutat.
Természetesen ez csak tüneti kezelés, a probléma megszüntetéséhez az általad említett szemléletváltás szükséges. Ennek kivitelezésére azonban pillanatnyilag nem áll rendelkezésre sem 100%-os módszer sem anyagi sem humán erőforrás (a szándékról nem is beszélve...).
Másrészt ehhez minimum 1-2 generáció váltására lenne szükség, amire problémás mind hatástanulmányt mind egy átfogó akciótervet készíteni a fentebb említettek miatt.

szomorutojas · http://tojas.blog.hu 2010.08.06. 15:58:20

mellékesen -Lengyelországban élve- el kell mondjam:

Lengyelország lapos, jellegtelen síkság, amelyet a szennyezett, örökbarna fenyők ritkás csoportosulásai sem tesznek érdekesebbekké.

:-D

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2010.09.10. 10:05:51

@zombizan: "Mázli, hogy kimaradtunk a könyvből. "
Nyugi, jön majd a második (vastagabb) kötet! Gondolom abban sem lesz benne, amit a néhai bagaméri jegyző mesélt: Valami önkormányzati intézkedés miatt feljelentették őket az akkor mindenkitől független, ma már újból szocialista országgyűlési biztosnál. Ki is ment a munkatársa, vizsgálódni kezdet, és valami enyhe ejnye-bejnyére akart javaslatot tenni, és ezt el is mondta a jegyzőnek. Akkor játszódott le a (kb.) alábbi párbeszéd a két jogász között:
"- No öcsém, te ugyebár két éve dolgozol köztisztviselőként?
- Igen, miért?
- Jól emlékszem, hogy feleséged is van, meg kicsi gyereked is (vagy akkor várták, már nem tudom).
- Na ide figyelj! Én átveszlek ide az önkormányzathoz, változatlan fizetéssel. Kibéreljük nektek azt az üresen álló szinte új, összkomfortos, emeletes házat a Deák Ferenc utcán, a cigánysorral szemben. Költözzetek ide, hogy te nyugodtan tanulmányozhasd a cigányokat, közelről. A hivatal, a bolt, a kocsma, a rendelő, az iskola mind a közelében van. Semmit nem kell, hogy dolgozz az önkormányzatnak, de kapsz egy irodát is, internettel, telefonnal, faxxal. A házért bérleti díjat nem kell fizetni, sőt az önkormányzat állja a víz-, a villany- és a gázszámlát is, csak gyertek, szerződésben vállalva két évre."

"Természetesen" a szuperintenzív pesti (vagy budai) jogvédő nem mert olyan faluba költözni, ahol a lakosság ~20%-a cigány. Nem tudom, Rakacán vagy Rakacaszenden mit érezne, amikor a gyereküket orvoshoz kellene vinni, pl. védőoltásra...

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2010.09.10. 10:20:15

@Member: Az egy főre jutó keresetünk alapján (a lakáshitel-törlesztés ugyebár nem számít) mi mindig pár (száz) forinttal a segélyezési küszöb fölött vagyunk, pontosabban két évig kaptunk valamicskét. Most a családi pótlékot kapjuk, meg az étkezési- és tankönyvkedvezményt. Mit mondjak? Rohadtul nem frusztrálna, ha kártyán kapnánk, és csak alapvető élelmiszerre (és menzai befizetésre), tankönyvre, taneszközre és kamaszruházatra költhetnénk, bár sokat segítene, ha a turkálókban is el kellene fogadni...
Se egy sört nem vennék, se egy csipszet, se egy tetemcafatdarabokból és génkezelt szójából álló fasírttal töltött zsömlét multináci gyorszabáldákban.
A cigiről már régen leszoktam, örök hálám az engem valami fonnyadt fallikus szimbólumra emlékeztető Békesi László egykori pénzügyminiszternek, aki még a Bokros-csomag előtt megvonta a gyermekek után járó havi 1000-1000 forintnyi adókedvezményt.

(Egy beosztott közalkalmazott, és egy egyházi iskolai tanító házaspár, már csak négy saját háztartásban nevelt gyerekkel (egy házasságban él, külön háztartásban).)

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2010.09.10. 10:33:06

@szomorutojas: Egy ilyen antirasszista műtől igazán elvárható lenne, hogy az is benne legyen, hogy a lengyelek részegesek, lusták, buták és babonások...
Ja: ;-)
Találós kérdés: kinek melyik művében van, hogy ~"tudta, hogy a cigányok nem uralkodó népfaj (néptörzs?) Magyarországon"?

gyuri_gazsi 2010.10.02. 16:21:34

Az írással többé-kevésbé egyetértek. Ami mellett viszont képtelen vagyok elmenni szó nélkül, az a kelderásokra vonatkozó zárójeles megjegyzés. Ez ugyanis marhaság.
Gőzöm nincs, honnan a fenéből veszi mélyen tisztelt Bencsik úr az a hülyeséget, hogy a "kalderás szó elfogadott, bevett a magyar nyelvben"?! Ez mindössze igen ritka személynevekben él... A zárójelbeli többi baromságot pedig, miszerint "a „hozzáértők” azonban az utóbbi időben kelderást mondanak-írnak, hogy jelezzék, ők a hozzáértők, a többiek nem. A leghozzáértőbbek pedig khelderásnak írják, hogy még a közönséges hozzáértőktől is megkülönböztessék magukat." már nem is minősítem!
Viszont azt javaslom, nézzük meg, kik használták az elmúlt években, évtizedekben a kelderás/kalderás szavakat (a teljesség igénye nélkül):

"kelderás"
Vekerdi József (1974): A cigány népmese;
Tálos Endre (1998): A cigány és a beás nyelv magyarországon;
Szuhay Péter (2002): Akiket cigányoknak neveznek: akik magukat romának, muzsikusnak vagy beásnak mondják;
Landauer Attila (2004): Utak és problémák a magyarországi cigánykutatásban;
Szalai Andrea (2006): Egységesség? Változatosság? A cigány kisebbség és a nyelvi sokféleség;
Katona Imre (2006): A baranyai cigányságról;
Szapu Magda (2006): A cigányvajda;
Fosztó László (2007): Királyok, papok, újságírók és az angol bárónõ: romániai romák a posztszocialista nyilvánosságban;
Pálos Dóra (2007): „Cseperedünk”. Egy beás közösség önsztereotipizálási folyamatairól
Tesfay Sába (2007): „Mi vagyunk a kalapos gábor cigányok, akik nem isznak…”.

"khelderas"
Sziklai Imre (1970): Lovarok és khelderashok.

"kalderás"
Békési Ágnes (2002): Amagyarországi muzsikus cigánycsaládok szocializációs stratégiái és kapcsolati hálózata;
Péter László (2005): „Romák, szegények, senkik vagyunk”. Elemzési kísérlet egy szegény roma közösség etnikai identitásépítő stratégiáiról.

A helyzet tehát a következő:
A kelderás a legelterjedtebb, ráadásul olyan szerzők is használták, akik a magyarországi cigánykutatás tekintetében - Bencsik úrral éles ellentétben - megkerülhetetlenek (pl. Landauer, Szalai, Szuhay, Tálos). Egyébként mind a kalderás, mind a kelderás már tizennyolcadik századi erdélyi cigányösszeírásokban feltűnt. A kelderás alak mellett szól viszont, hogy hazai oláhcigányok magyarul egészen egyértelműen ezt és csak ezt használják!

Jut eszembe! Bencsik úr miért gondolja, hogy pár év alatt hirtelen cigánykutató lesz?!

Bencsik Gábor · http://www.magyarmercurius.hu 2010.10.04. 08:45:41

@gyuri_gazsi: pontosan erre a szemléletre, erre a hangvételre gondoltam. Ritkán adatik meg, hogy az ember valamelyik elgondolása ilyen frappáns igazolást nyer. Azt ezzel együtt is el kell ismernem, hogy a "kalderás" szó még nem épült be a magyar nyelvbe, most vetélkedik a "kelderás" formával. Ettől még igaz, hogy a "szakemberek" mindig igyekeznek olyan nyelvi alakot használni, ami megkülönbözteti őket azoktól, akik "pár év alatt hirtelen" kutatókká akarnak lenni. És ha a köznép elfogadja a "szakma" szóhasználatát, akkor a "szakma" nyelvi értelemben arrébb megy, keres magának újabb eltéréseket, amelyekkel megőrizheti a beavatottság érzését.
És végül, hogy én miért gondolom? Miért ne gondolhatnám? A tisztelt úr úgy született?