Naptár

január 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

Friss topikok

  • Dread Naughty: Csak jelzem, hogy a cigányság nem egységes forrásból származik(ahogy pl. a zsidók sem). Vannak az ... (2018.11.18. 18:13) Gének
  • HargitaIhenrIK: Csak mondom. Olyan megnyitojuk volt hogy csuhaj.. nmaahc.si.edu/ (2016.11.06. 03:21) Cigány múzeum
  • Szúrófény: Papír kell, bizonyítvány! Papír kell: bizonyítvány Azzal virít, aki hitvány! Tanult ő, férges esz... (2015.01.24. 07:59) Hócipő
  • Szúrófény: Munkanélküli fia verse (Ady Endre Proletár fiú verse, ma) Az én apám reggeltől estig, Reménytelen... (2015.01.24. 07:55) A pártok cigány-programja 3. – Jobbik
  • Szúrófény: Ég a hazugságtól, Ég a hazugságtól, a kopár szik, Álmodozó marha, hiába igyekszik, Nem jut előre,... (2015.01.24. 07:52) A düh piramisa

Lopakodó szegregáció

Bencsik Gábor 2010.11.02. 14:42

Volt már bőven szó a szegregációról. Szidtuk eleget a jogvédő maskarába bújt kommandókat, amelyek azonnal lecsaptak, ha valahol felszaporodott vagy éppen lecsökkent a cigány tanulók száma. Emlegettünk eseteket, amikor ezek a kommandók éppen a cigányokért folytatott áldozatos munkát lehetetlenítették el, rasszistának bélyegezve a „végeken” küszködő tanárokat. Miskolcon, az Avasi lakótelepen például külön óvodát hoztak létre a betelepült cigány családok gyerekeinek, hogy megpróbálják kisgyerek korban megtörni a nyomor ördögi körét. Történt azonban, hogy a cigányok számára létrehozott, és a szülők által lassan megkedvelt, elfogadott óvodába – láss csodát – csupa cigány gyerekek kerültek. A jogvédők tetten is érték a bűnös szegregációt, és elérték az óvoda bezárását. Most a gyerekek az utcán őgyelegnek.

Szóval beszéltünk erről eleget, és nem is hiába, ez a fajta agresszív, rasszistázó „jogvédelem” először a politikai hátországát veszítette el, azután maga is hiteltelenné vált, kiüresedett. Az öröm azonban korai. Az igazság az, hogy a lopakodó szegregáció kőkemény valóság maradt.

Miről van szó? Arról a napi gyakorlatról, ahogy a szülők a legkülönbözőbb eszközökkel igyekeznek kiszorítani a cigány gyerekeket az óvodákból és iskolákból. És ha ez nem sikerül, inkább elvszik a gyerekeiket, megkeresik azt az intézményt, ahová cigányok nemigen kerülnek be. Ezt az esetek döntő többségében nem rasszizmusból teszik, hanem mert azt tapasztalják, hogy a cigányok közt kiugróan magas az agresszív, a többieket szekáló, bántalmazó gyerek, és ezek többnyire rossz tanulók is, hátráltatják a tanulást, rombolják a munkamorált, rontják a közösség teljesítményét.

Óvoda- és iskolaigazgatók tudnának beszélni róla, hogy a szülők részéről ez a nyomás milyen erős és kitartó. Zajjal természetesen nem jár, mert azt minden szereplő megtanulta, hogy beszélni erről nyíltan nem szabad. A néma küzdelem azonban szakadatlanul zajlik, és így vagy úgy eredményre jut. A lopakodó szegregáció, a cigány gyerekek kiszorítása a „jobb” iskolákból, illetve a nemcigány gyerekek elmenekítése a „cigányos” iskolákból napi gyakorlat.

Ne álltassuk magunkat: ennek a legnagyobb vesztesei az integrálódni törekvő cigány családok gyerekei. Ez a folyamat, amely külön-külön egytől egyig emberileg megérthető momentumokból építkezik, keményen ellene hat az integrációnak. Ellene hat a kettős, cigány-magyar identitás elterjedésének, és a cigányok közt a kudarcélmények számát szaporítja.

Most már nem elég, ha azt mondjuk: bizony, bizony, nagyon nehéz ügy ez, van egyrészt és van másrészt, ugyan mit tehetnénk? Ezt a folyamatot meg kell fordítani. Mégpedig úgy, hogy nagyot fordítunk magán a problémán, és azt mondjuk: védjük meg a cigány gyerekeket a cigány gyerekektől!

Természetesen fontosak és hasznosak az ilyenkor ajánlott szokásos metódusok is: egymás megismerésének elősegítése, az elfogadó attitűd erősítése. De önmagában ez édeskevés. Legfőbb ideje felfogni, hogy az antiszociális, agresszív, tanulói munkát végezni nem hajlandó cigány gyerekek megvédése, az iskolából való eltávolításuk megakadályozása végső soron az ambiciózus cigány gyerekeken csattan, rájuk ég az a bélyeg, amelyről nem ők tehetnek. Tarthatatlan az az állapot, hogy egy általános iskolás, tanköteles korú gyereket gyakorlatilag nem lehet eltávolítani, kicsapni, ha a tanárok fején táncol, akkor sem. Elhiszem, hogy az úgynevezett „javítók”, ahová régen a kicsapottak kerültek, többnyire csak rontanak az odakerülteken. De ugyan miért lenne igazságos azon az áron adni nekik esélyt, hogy harminc társuk, egy tucat tanáruk életét megkeserítik?

Ideje szembenézni azzal a ténnyel, hogy a cigányok sem egyformák: vannak közöttük szorgalmasak és lusták, agresszívak és szelídek, tehetségesek és üresfejűek. Ezért nem is egyformán jár nekik a védelem. Adjunk esélyt a szorgalmasaknak, szelídeknek, tehetségeseknek, a lusták, agresszívak és üresfejűek pedig viseljék magatartásuk következményeit. Csak ők, nem pedig az egész közösség.

Zárásként egy kedves kép. Payne Universumából, egy a maga korában Európa-szerte népszerű képes albumból való, 1847-ből. Ha nem volna a képaláírás (The Gypsy – Die Zigeunerin), a vetőkártya mellett is zavarban volnánk: a mi cigány-képünk nem ilyen most sem, százötven éve sem ilyen volt.

Volt már erről szó, mégsem árt elismételni: Európa és a nagyvilág különböző országaiban igen különböző cigány-kép él az emberek gondolataiban, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. És a legtöbben még ma sem sejtik, hogy ez így van, ki-ki a maga cigány-képét festi, azt kéri számon a másikon. Ahhoz, hogy a cigányságról valamennyire is hiteles fogalmat alkothassunk magunknak, be kell látnunk, hogy ez egy sok tekintetben egyedülálló nép, a más népekre alkalmas fogalmi kereteink az ő esetében sokszor nem alkalmasak.

Címkék: oktatás roma cigány iskola óvoda szegregáció bölcsöde

17 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ciganyokrol.blog.hu/api/trackback/id/tr592416164

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.11.02. 16:46:49

Jól megfogtad a lényegét, elejét kellene venni ennek a skatulyázó gondolkodásnak, az emberek egyediek és megismételhetetlenek. Persze belerondítanak az örökölt minták és a modellkövetés, dehát semmi sem lehet tökéletes. :)

Koborlovag 2010.11.04. 15:45:39

Végre valaki, aki leírja a lényeget!Köszönöm!

Anyósjelöltemmel nap nap után vitázok a benne hosszú évek alatt együttélés során kialakult negatív cigánykép miatt, ugyanakkor elismerni való tény, hogy amikor az arra nem érdemes csoportok kapják meg a támogatás és a pozitív diszkriminációt, akkor olyan általánosítások születnek a közösségben, amit józan ésszel nem lehet felülírni. Márpedig nem minden cigány lusta,hangoskodós,agresszív és munkakerülő szülőgép.

Sajnos ezek a sztereotípiák öröklődnek ahogy a gyerekeink tanulják a felnőtt mintákat, de ahogy Member is írja - vegyük elejét ennek a skatulyaörökítésnek.:)

Maisie MacKenzie 2010.11.05. 10:15:33

"védjük meg a cigány gyerekeket a cigány gyerekektől!"

A cigányszármazású, de integrálódni akaró gyerekeket kellene megvédeni a cigány gyerekektől.

Amúgy rosszul tanuló, fegyelmezettlen, neveletlen gyerekek előfordulnak más rasszjegyekkel is.

jobbikfan 2010.11.15. 18:48:09

Egy két dolgot azért kihagytál.

Meg keresni az okát miért agresszív pár cigánygyerek és megoldani a problémát.
Magam akkor voltam agresszív és ezért rengeteget vertek a tanárok mint "szemét kis cigány purdét", amikor vissza kellett ütni.

Fura mi ?

Beszélsz arról hogy a cigánygyerekek agresszívek és nem akarnak tanulni, de meg sem közelíted az okok keresését, így hogy akarsz segíteni ?

Nem tűnt fel neked hogy minden gyerek agresszív lesz akit valamiért rendszeresen csúfolnak a többiek ?

Gondoltál már arra hogy mit tettél volna 4 évesen amikor egy váratlan mozdulattal arccal nekilöknek egy rácsnak ?
Vagy amikor valamelyik kis idióta véletlenül hozzád ér és ordítva rohan körbe körbe az iskolaudvaron hogy segítség "cigányos " lettem ?

Nem csoda ha a cigánygyerekek egy része iskolaréme lesz , hiszen eleve mindenki gyűlöli őket , azt kell mondjam , hogy 6 évesen még teljesen ok nélkül
Én 4 éves korban döbbentem rá hogy valamiben különbözöm a többi gyerektől, az volt az arccal a rácsnak ügy, ami miatt természetesen én kaptam az óvónőtől és még a kazánházba is bezártak, mert a kis kölök szaladt árulkodni hogy fellöktem őt, pedig nem is rácsnak löktem , neki kicsit sem fájt az arca, nekem meg napokig.

Ő ordított, én bűnhődtem

Elmondom mit kellene először tenni

Rendesen nevelni a kölköket, nem beléjük nevelni a feneketlen gyűlöletet.

Ha ebbe bele gondolsz mindjárt látod hogy teljesen félregondolod a dolgokat.

Lehet , meg kellett volna kérdezni egy cigányt is

Rejtett Változós Elmélet 2010.11.23. 15:42:57

Nem értem én ezt.
Miért akar a cigány maga, és miért akarják a cigányt mások különlegesebbként kezelni, mint bármely más magyarországi kisebbséget? Soha nem hallottam arról, hogy a szlovák, a sváb, a bolgár kisebbség fel lenne háborodva, ha nemzetiségi iskolákat hoznak létre a számukra, ahol a saját nyelvükön, többségében saját tanáraik által tanulhatnak és ápolhatják hagyományaikat. Érdekes, hogy ha hasonló intézmény létrehozása kerül szóba cigány honfitársaink kapcsán, az bűnös szegregáció.
Jobbikfan:

Klasszikus. Miért nem nevelik meg a magyarok a gyerekeiket, hiszen mindennek az az oka, hogy ezek a büdös kölkök gátlástalanul megszégyenítik a cigány gyerekeket az iskolában. Csúfolják, meglopják, megverik, összefogdossák őket, így érthető, ha a folyamatosan rettegésben tartott, védtelen romák agresszorokká és tanulatlan bűnözőkké válnak.
Nevetséges az érvelésed.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.11.23. 19:30:24

A legtöbb kisebbségi iskola kétnyelvű és az adott kisebbség irodalmi nyelvet tanult értelmiségijei oktatják ott a nyelvet (tehát nem svábul, hanem németül, nem tótul, hanem szlovákul, a rácok kivételek, ők folyamatosan kapcsolatban álltak a szerb területekkel, így az ő nyelvük nem archaizálódott), a többi tárgyat általában magyarul tanulják. Az iskolák mint mondtam, kétnyelvűek, országosan 1-2 anyanyelvű oktatási intézmény létezik, éppen ezért a kisebbségek kultúravesztése rohamos.
A hagyományok ápolását a kisebbségi önkormányzat végzi.

A cigányok esete különleges, náluk 4 féle szegregált oktatás ismert:
1. Fogyatékkal élők iskolái: Inkább a rendszerváltás előtt volt jellemző, mivel a szándékosan szeparált cigányiskolákat betiltották, ide rakták át a gyerekeket, és itt a jobb képességűek is elbutultak.
2. Speciális nevelési igényű osztályok: Az otthoni tanulásban akadályozott gyerekek (sem a körülmények, sem a szülők tudása nem alkalmas rá) gyakran kerülnek ilyen helyzetbe, és alacsonyabb tudásanyagot kapnak végül kézhez.
3. Területi szegregáltság: Az egyik eset, hogy az adott régió fokozottan hátrányos helyzetű, csak az idősek és a cigányok maradnak itt. Így az iskola cigány gyerekekkel van tele, az ottani tanáranyag és felszereltség is értelemszerűen gyengébb. A másik eset a városi szegregált iskolák, amikor több iskola jut egy területre és a szülők elviszik gyerekeiket azokból az iskolákból, ahová a cigányok járnak.
4. Kultúraápoló cigány iskolák: Ghandi Gimnázium, Kaly Jag, stb., kizárólag itt van lehetőség nyelvet tanulni és megismerni önmagukat. Mivel igencsak kevés ilyen van jelenleg, a távolságok meg nagyok, kevés gyerek tudja ezeket az alapítványi iskolákat igénybe venni.

Szóval előbb olvass utána, ha lehet, ne csak elméletet alkoss. :)

Rejtett Változós Elmélet 2010.11.25. 09:42:01

Nos, nem is lehet más, mint két nyelvű az oktatás, hiszen nem minden cigány beszéli a lovarit. De tanítható, mint a megőrzendő és ápolandó értékek egyike.
Ami a nemzetiségi iskolákat illeti: tanítottam sváb iskolában, tehát elég jó rálátásom van a működésükre és a hatékonyságukra is.
A kultúravesztés nem csak a Magyarországon élő kisebbségekre, de a külföldre került összes kisebb közösségre jellemző, nem feltétlenül és kizárólag csak az iskola hibája. Lehet a kisebbség tagjainak a "választása" is, sajnos.
A cigányok "különleges" helyzete és a szegregáció okai kedves Member némiképp a cigányok hozzáállásával is összefüggésbe hozható.
1: Fogyatékkal élők iskolái: Hogyan létezik, hogy egy bizonyos népcsoportban születő fogyatékosok, vagy súlyosan alacsonyabb értelmi képességekkel rendelkezők száma százalékosan kiugróan magas? Talán köze lehet a terhesség alatt elfogyasztott alkohol és cigaretta mennyiségéhez? Esetleg a családon belüli (belterjes)nemi élet gyakoriságához? Esetleg a terhesgondozásban való részvétel hiányához?
2. Speciális nevelési igényű osztályok: ahogy írod: sem a körülmények, sem a szülők tudása, de főként hozzáállása nem motiválja a csemetét a tanulásban. Miért? Mert a megélhetés más formája biztosított a számukra, a munka becsülete nem létezik.
3. Területi szegregáltság: a tanult(abb)ak elköltöznek a munkát nem biztosító kisebb falvakból, hogy máshol el tudjanak helyezkedni. (A cigányok ritkán költöznek hasonló megfontolásból.) És elköltöznek, mert élhetetlenné válik a falu a folyamatos lopások, agresszió, fenyegetettség következtében, és aki marad, az azokkal jár iskolába, akik szintén maradtak. Ez egy okozat, aminek vannak előzményei, és nem csak a magyarok cigányellenes magatartásának a megmutatkozása.
4. Kultúraápoló cigány iskolák: hála istennek ilyenek is vannak és jól működnek.
És eljutottunk oda, ahonnan én kiindultam: miért is nem lehet ilyen iskolákat népszerűsíteni ANÉLKÜL, hogy mindenképpen csak a szegregációt látnánk ki belőle???? Miért nem lehet arra törekedni, hogy minél több helyen legyen olyan iskola, ahol a saját nyelvükön (is) tanulhatnának, a saját kúltúrájuknak megfelelőbb, hagyomány ápoló törekvésekkel, minél több cigány tanár segítségével???
Szóval, most, hogy te olyan sokat utána olvastál, javasolnám, hogy menj ki terepre, és építkezz a tapasztalataidból a jövőben.

Rejtett Változós Elmélet 2010.11.25. 09:50:16

Nem mellesleg: tanítottam cigány gyerekeket két kicsi borsodi faluban, ott még többségben voltak akkor a magyar gyerekek némileg. Pontosan ismerem a kihívásokat és küzdöttem a szülőkkel a gyerekeikért, a továbbtaníttatásukért, a tehtséges gyerekeik melletti kiállásért, és alul maradtam. Sajnos velem együtt azok a gyerekek is.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.11.25. 14:30:38

Eléggé érzelemmel átitatott az írásod, szóval egy burnout szindrómát minimum betudnék. Tulajdonképpen az érvényesül, amit egy barátommal beszélgetve hoztunk össze. Az alapviszonyulásod alapján adott cselekményt vagy negatívan, vagy pozitívan ítélsz meg. A mi példánk az volt, hogy egy hangoskodó, buszmegállóban üldögélő családot látsz. Aztán leszáll valaki a buszról, odamennek hozzá, átölelik és elmennek. Ezt lehet úgy is értelmezni, hogy
-A mocskos munkakerülők itt zavarják a csendes, telemorzsáznak mindent és még a segélyből utazásra is telik!
De lehet úgy is, hogy
-Azért milyen jó, hogy van családi összetartás, hogy mindenki megy a rokon elé, szeretettel öleik és még ételt is visznek neki, hátha olyan messziről érkezett.

Az igazat megvallva konkrétan cigányokkal nem dolgoztam, mert fogyatékkal élők ápolását és gondozását nyújtó intézményben vagyok, ahol azért felülreprezentáltak a cigányok (hozzáteszem, a homoszexuálisok is, de ennek is megvan az oka). És be kell vallanom, messze ők a legéletrevalóbbak, egyik sem az a maga alá vizelős, szótlan fajta, hanem megsejtik, hogy valami visszásság van és lopja az intézmény a pénzüket, amiben szerintem is van valami, csak nem akarom kirúgatni magam. Szerintem nem fogyatékosnak születik a nagy részük, hanem el van hanyagolva, más tudást vesz át, mint általában az európai polgárok. Mert ennyi erővel minden esőerdő lakó, eszkimó fogyatékos (sőt, a Szegeden a speckó iskolában tanuló kínai is, aki nem érti a magyar feladatokat).

Sajnos nem írtad le, hogy milyen módszerekkel próbáltad a szülőket rábírni a gyermekeik taníttatására, csak hogy mindent megtettél, míg ők semmit. Ez nem csak, hogy egyoldalú (és felelősséghárító) ebben a formában, hanem hiányos is. Lehet, hogy pillanatra le kellene szállni a magas lóról és megvizsgálni a dolgokat az ő fejükkel.

Rejtett Változós Elmélet 2010.11.25. 17:59:04

"egy burnout szindrómát minimum betudnék"
"adott cselekményt vagy negatívan, vagy pozitívan ítélsz meg"
"mindent megtettél, míg ők semmit"
"egyoldalú (és felelősséghárító) "
"le kellene szállni a magas lóról"

Mindig csodáltam azokat a tanult és átlagon felüli tehetséggel megáldott embereket, akik ilyen precíz és magabiztos elemzést képesek összeállítani olyan emberekről, akikkel életükben nem beszéltek, nem láttak, csak olvasták néhány soros véleményüket egy adott dologról.
Igazán lenyűgöző. Én inkább nem merészkedek ilyen vizekre, ahhoz még nem tanultam és tapasztaltam eleget.

"Szerintem nem fogyatékosnak születik a nagy részük, hanem el van hanyagolva, más tudást vesz át, mint általában az európai polgárok. Mert ennyi erővel minden esőerdő lakó, eszkimó fogyatékos (sőt, a Szegeden a speckó iskolában tanuló kínai is, aki nem érti a magyar feladatokat)."

Hát ez nagyon gyenge volt...

Sajnos nem jutottunk egyről a kettőre, bár nem is igen válaszoltad meg a lényegi kérdést, aminek kapcsán egyáltalán "szóba elegyedtünk".

Azaz:

Miért nem lehet arra törekedni, hogy minél több helyen legyen olyan iskola, ahol a saját nyelvükön (is) tanulhatnának, a saját kúltúrájuknak megfelelőbb, hagyomány ápoló törekvésekkel, minél több cigány tanár segítségével???

Inkább maradnék a konkrét témánál, mint folytatnám a a személyeskedést, ha nem gond.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.11.25. 18:18:53

Végig arról írtál, hogy a gypsy-k mekkora gyökerek (és minden ? hármasával szerepelt), így meg nehéz volt nem összeállítani a fentebb általad kiemelteket. Megjegyzem, azokból 2 nem konkrétan neked szólt, de személyeskedésnek vélt dolgokra morális visszavágást adni sem éppen bölcs döntés.

Akkor maradjunk a témánál:
-Jelenleg akkora őskáosz van az országban, hogy nem ez lesz az első.
-A cigány nyelvet modernizálni kellene, ugyanis nem kicsit archaizált mind a romani, mind a beás. A kárpátit már nem említem, mert gyakorta kihalt, a szinti pedig elég ritka nálunk.
-A cigány kultúrát jelenleg nem könnyű definiálni. Te mit értesz alatta? A népszokásokat, amik már lassan eltűntek? A mentalisást? Magát a cigánysághoz valónak érzést? Vagy esetleg a vándorló lókereskedő életformát, ami a XIX. századig jellemezte őket?
-Cigány tanárokat előbb képezni kellene. Aztán meg rávenni őket, hogy hazamenjenek tanítani (lehet, hogy ahonnan jött, még a nők munkába állását lenézik). Meg az is lehet, hogy hiteltelenné válna az, ki a "családját" megy haza tanítani. Ilyen típusú kutatást még nem láttam.

Természetesen amennyiben sponzorálod ezek létrehozását, semmi sem lehetetlen. :)

Bencsik Gábor · http://www.magyarmercurius.hu 2010.11.26. 09:32:36

@Member: csak egy megjegyzés: "a vándorló lókereskedő életformát, ami a XIX. századig jellemezte őket" - ez nem igazán stimmel. Abban a híres kupeckedésben sokkal több a múltszépítő önámítás, mint a valóság. Nem volt a cigányok döntő többségének elég tőkéje ahhoz, hogy ilyen drága állatokkal kereskedjék, inkább az történt, hogy egy-két lovukat gyakran cserélték, adták-vették, és ez látszott úgy, mintha kereskedtek volna. Ami viszont tényleg jellemző volt rájuk, az a fémművesség (beások esetében a famunka). Fogadjuk el, hogy a lényeg a termelés, a gazdaságba való beilleszkedés. A cigányok történetében a meghatározó a fémmunka, a kovácsolás. Örülnék, ha ez a magyarországi cigányság önképébe is beépülne, megértenék, hogy magas szintű termelési kultúrát hoztak magukkal, és ez adta a megélhetésük alapját egészen az előző századfordulóig.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.11.26. 10:36:13

Belegondolva nem mondasz hülyeséget. De akkor honnan maradtak fenn ezek a lókupec leírások? Mert a cigány elit emlékeim szerint a muzsikusok közül kerül ki, ők inkább hegedűt és bőgőt cseréltek, nem lovat. :P

Bencsik Gábor · http://www.magyarmercurius.hu 2010.11.26. 16:02:39

A vándor életmódhoz nyilvánvalóan ló kellett, egy családnak legalább egy. Tehát a cigányok és a ló között volt kapcsolat. Ehhez jön, hogy miközben a parasztok többnyire egész életén át tartották a lovat (csak nem adják el a Bandit!), a cigányok ehhez a tulajdonhoz sem kötődtek, csereberélték, mint a tőzsdés a részvényt, lehetőleg nyereséggel, de olykor csupán azért, hogy a jobb és a rosszabb ló közötti árkülönbséggel átvészeljék a nehéz időszakokat. Folyton foglalkoztak hát a lóval, a férfi tudományához hozzá tartozott a lóhoz értés (ez a hozzáértés persze egészen a huszadik századig tele volt buta babonákkal is, a valódi ismeretek mellett - öreg falusi állatorvosok tudnának erről mesélni). Summa summárum, a vásárban lovat eladó, vásárló, cserélő cigány mindenki számára ismert figura volt. Igazi cigány lókereskedő azonban kevés akadt, a lóforgalmat többnyire uradalmak és parasztgazdaságok bonyolították. A cigányoknak a ló olyan volt, mint sok méhész szerint a méztermelés: meggazdagodni lehet belőle, de megélni nem. Arra ott volt a kovácsság.

Rejtett Változós Elmélet 2010.11.29. 13:29:31

@Member: Nem gondolom, hogy a cigányok gyökerek. De azt igenis gondolom, hogy ők is felelősek azért a helyzetért, amiben vannak. A hangsúly az IS-en van.

A többségi társadalom ijesztő módon elkényeztette az egyik gyerekét, és most nem tud mihez kezdeni a ténnyel, hogy az nem hajlandó megenni a spenótot.
Ez több gondot is generál: 1: a többi gyerek értetlenkedik, sőt hőzöng 2: aki nem eszik zöldséget, magával tol ki

És igen: recseg –ropog, rogyadozik a szociális háló, de azt hiszem éppen emiatt nem lehet halasztgatni a cigányok ügyét. Sürgősen kell változtatni, különben kifejezetten háborús állapotok fognak beköszönteni a vidéki Magyarországon rövid éveken belül. Az éhség és kilátástalanság nagy úr.
(nyugdíjasok, munkanélküliek, segélyesek kontra egyre apadó aktívan dolgozó réteg, amelynek el kell tartania mindenkit, az előbb említetteken kívül a pici gyerekeket, és oktatásban részt vevő fiatalokat is.)
Nagyon nagy szükség van a cigányok munkaerejére, adójára, oktatásban való részvételére.
De szerintem nem kell feltalálni a spanyol viaszt, inkább meg kell vizsgálni pl a Gandhi iskola működését és lemásolva minden megyeszékhelyen meg kell nyitni hasonlókat.
Következő lépés: olyan „Gandhi előkészítő iskolákat” létrehozni, amelyek általános iskolai szinten képviselik a Gandhi szellemiségét.
Ez lassú folyamat. De nem várható el, hogy egy több tíz év alatt tönkretett rendszer egyik napról a másikra megjavuljon. Sok idő, sok energia és elkötelezett cigány és magyar pedagógus, segítő, szülő és hát motivált gyerek kell hozzá. De sikerülhetne.

BISMARCK 2010.12.08. 08:49:38

Nekem 4 gyerekem van, olyan környéken lakom, h ez a probléma engem nem érint. Ugyanakkor - tartsanak ezért rasszistának - ha megjelenik egy cigány gyerek a lányom osztályában, várok 1 hetet, h kiderüljön miféle és ha negatív a tapasztalat kiveszem onnan a gyereket.
Egy gyerek, akit fegyelmezni kell (ill. kellene, de nem nagyon lehet) 5-10percet elvesz minden órából. Ki lehet számolni, h ez már rövid távon is milyen lemaradást okoz a tanulásban.