Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Friss topikok

  • Dread Naughty: Csak jelzem, hogy a cigányság nem egységes forrásból származik(ahogy pl. a zsidók sem). Vannak az ... (2018.11.18. 18:13) Gének
  • HargitaIhenrIK: Csak mondom. Olyan megnyitojuk volt hogy csuhaj.. nmaahc.si.edu/ (2016.11.06. 03:21) Cigány múzeum
  • Szúrófény: Papír kell, bizonyítvány! Papír kell: bizonyítvány Azzal virít, aki hitvány! Tanult ő, férges esz... (2015.01.24. 07:59) Hócipő
  • Szúrófény: Munkanélküli fia verse (Ady Endre Proletár fiú verse, ma) Az én apám reggeltől estig, Reménytelen... (2015.01.24. 07:55) A pártok cigány-programja 3. – Jobbik
  • Szúrófény: Ég a hazugságtól, Ég a hazugságtól, a kopár szik, Álmodozó marha, hiába igyekszik, Nem jut előre,... (2015.01.24. 07:52) A düh piramisa

Merre megyünk?

Bencsik Gábor 2011.02.09. 11:45

Rég nem tapasztalt csönd van most cigány-ügyben. A Jobbik ugyan futja ócska köreit, de ezt már nem veszi komolyan senki. Sem a cigányok, sem más. Az Országos Cigány Önkormányzatban lezajlott a hatalomváltás, Farkas Flórián átvette az ügyeket, de hogy milyen ügyeket, arról nem hallani. Talán az erőgyűjtés időszaka ez, bizonyos dolgok a szőnyeg alá kerülnek, más dolgok pedig az ügyészségre, attól függően, hogy milyen személyi alkuk köttetnek. Készül a nagy európai romastratégia, de erről sem szivárog ki egy hang sem, még azt sem tudni, kik forgolódnak benne. Nincsenek nagy kriminális szenzációk, hallgatnak a jogvédők – mintha az egész ügy szépen, csöndben megoldódott volna.

Pedig úgy tűnik, hogy a lényeget illetően ugyanott tartunk, ahol egy-két éve. A rossz folyamatok ugyanúgy folytatódnak. Vagy lehet, hogy mégis elindult valami? Pusztán azzal, hogy lecsillapodtak az indulatok, és egyre többen próbálnak értelmesen viszonyulni a helyzethez, már a jó irányba fordultunk? Egyáltalán, merre megyünk? A cigánysággal kapcsolatos problémahalmaz csökken, stagnál vagy növekszik?

Vegyünk néhányat. Kezdjük a munkával kapcsolatos ügyeket. Ha Magyarországon valóban sikerül növelni a foglalkoztatottságot, az teljesen egyértelműen elhat a cigányságig is, ott is megnő a munkába állók száma. Ez szoros megfelelés, és kedvező irány – ha megvalósul. De vajon a leszakadó cigányság munkával kapcsolatos mentalitása változik-e? Legalább az 1930-as évek, a francia Annales történelmi folyóirat működése óta tudjuk, hogy a történelmet formáló erők között a társadalom mentalitásának változása a legelsők között van. Vajon a cigányságnak a munkához való viszonya romlik, stagnál vagy javul?

Aztán itt van a sok gyerek. A leszakadó cigányság sajátos társadalmi viszonyok között él: az embereknek nincs kamaszkoruk, a gyerekkor után rögtön a felnőttkor következik – minthogy 15-17 évesen már gyerekük születik. Ez nem azért baj, mert a cigányok „túlszaporodják” a többieket, hanem mert a szegénységbe korán született gyerek konzerválja, állandósítja a szegénységet, hiszen kényszerpályára állítja a szülőket: nem tanulhatnak tovább, nem gyűjthetnek pénzt az életük megalapozására, nem költözhetnek a munkalehetőségek után, nem kereshetik a helyüket a világban.

Értékek és minták. Vajon a cigányság körében nőtt, csökkent vagy stagnált-e azok száma, akik a többség számára pozitívnak tartott értékeket, mintákat követik? Nyugat-Európa lassan felébred a multikulti színes kábulatából, és immár az első emberek, Sarkozy, Merkel, Cameron mondják ki, hogy minden kisebbségnek el kell fogadnia a többség alapértékeit. A cigányok persze nem új jövevények, ők tág értelemben mi magunk vagyunk, de közülük nagyon sokan vannak, akiknek értékrendje számunkra, a többség számára elfogadhatatlan. Nőtt vagy csökkent-e a számuk?

Merre megyünk? Nem tudom. Persze azt remélem, hogy a vonalak összefelé tartanak, és még ha a távoli jövőben is, de találkoznak. De az is lehet, hogy szétfutnak ezek a vonalak, és utódainkra súlyosabb gondokat hagyunk, mint amilyeneket mi örököltünk az elődeinktől. Ha így van, az elég nagy szégyen mindnyájunkra nézve.

Egy fénykép a két háború közötti évekből, hátoldalán a Magyar Filmiroda pecsétjével. Magyari Imre prímás (1894-1940) játszik rajta zenekarával a Szabadság-téren. Magyari valóságos sztárja volt a maga korának, csak úgy akármiért aligha vonult ki a térre népes zenekarával.

Minthogy ott voltak egykor az irredenta szobrok, könnyen lehet, hogy valamilyen irredenta ünnepségen léptek fel, esetleg lord Rothermere vagy a fia tiszteletére. Mindenesetre ez még az a kor, amikor a cigányzenét a magyar lélekhez egészen közelállónak, a magyar identitás fundamentális elemének tekintették. És cigányzenét szigorúan csak cigányok játszhattak. Érdekes eleme ez a magyar mentalitástörténetnek.

Címkék: politika jobbik cigányok ocö

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ciganyokrol.blog.hu/api/trackback/id/tr382648870

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2011.02.09. 17:23:11

Ezt most találtam: index.hu/kulfold/2011/02/09/megsem_lesz_roma-cigany_nevcsere/

A Jobbik most a Mekkájában próbálkozott, Észak-Magyarországon, de egyre üresebbek ezek a megnyilvánulásaik. Most BAZ megye környékén hallom amúgyis, hogy az éhezés fele hajtanak, főleg az új közmunkaprogramból kifolyólag, aminek hála még annyi munka sem lesz, és ez bizony negatívan fog hatni mind a cigányságra, mind a megítélésükre.

Az egyik fenti kérdésedre válaszolva, a kamaszkort én szorosan összekötném a tanulmányokkal. Tehát aki nem megy tovább, annak üresjáratnak tűnhetne az életében egy ilyen pangó állapot, ezért belép a felnőttkorba és gyermeket kezd nevelni. Elég sok nemcigány ismerősöm korán házasodott, amikor kilépett az oktatásból. Ez szokott lenni az a különös szituáció, amikor összefut az emberi általános iskolai évfolyamtársakkal, akik már két gyerekkel a vállukon járnak, míg én még mindig koptatom az iskolapadot.

Maisie MacKenzie 2011.02.10. 09:17:38

"amikor a cigányzenét a magyar lélekhez egészen közelállónak, a magyar identitás fundamentális elemének tekintették."

Ez multikulti volt?

Szerintem nem. A neves zenetudósok már akkor elítélték a műcigányzenét. Ez a szimbiózis egyaránt káros volt az autentikus magyar zenére és az autentikus cigány zenére is.

Szerintem a multikultinak olyannak kellene lenni, mint az alkotmányosságnak: vannak rögzített alapértékek, azokkal nem lehet szembe menni, de azon belül mindent szabad!

Tehát a kebab belefér az európai német, magyar életbe, de a fanatikus iszlám már nem. Az apáca fejkendő, parasztnéni fejkendő elfogadott, az egész arc eltakarása nem.

Egy csomó cigány szokás simán tolerálható, sőt tolerálandó, mert ahány ház annyi szokás és nem vagyunk egyformák, de ezek a szokások nem lehetnek társadalomellenesek, egy közös alapnormához mindenképpen igazodni kell. Na, ezeket kellene megfogalmazni!

Bencsik Gábor · http://www.magyarmercurius.hu 2011.02.10. 09:48:41

@Maisie MacKenzie: Én a cigányzenét értéknek tartom. Mint zenei teljesítményt (dallamok és megszólaltatási technikák)és mint előadásmódot is. Szerintem ez kulturális érték, aminek azonban lejárt az ideje, még néhány évtized, és vége lesz.

Maisie MacKenzie 2011.02.10. 10:16:07

@Bencsik Gábor:

Racionálisan minden emberi teljesítményt értéknek tartok. Az előadóművészeket elismerem. De más az ízlésem. Természetesen udvariasan végighallgatom, sőt mégcsak nagyon nem is szenvedek, de magánemberként forint szavazataimmal, mást támogatok. Bár állami forrásból jogos a kultúra e szeletének archíválása, mert tényleg a nemzeti örökség része, de nem tűzzel-vassal, foggal-körömmel, kényszerrel megtartandó értéknek tartom.

ralf 2011.02.13. 10:20:32

Már több alkalommal olvastam nálad a cigányok és a munka viszonyáról. Nem vitatkozni akarok veled, csak megkérdezni a szakembert:
Mennyire köthető a "munkakerülés" a cigány kultúrához vagy hagyományhoz? Ugyanis számomra az is elég magától értetődőnek tűnik, hogy az az ember (származástól függetlenül), akinek nincs eladható ismerete, az nem jut munkához. Néhány generációval később a csoport leszármazottja már példát sem lát arra, hogy reggel elmegy a szülő dolgozni, este hazajön stb.

Ez a probléma (cigányok versus munka) nem azóta áll fenn, mióta a hagyományos cigány szakmákra megszűnt az igény?
Vagy hogy a szociban ők tették ki a keletről igázó segéd- és betanított munkások többségét, akikre ma nincs szükség? A konzerválásában pedig akár a hagyományőrzés, akár a többségi társadalomtól való elzárkózás, ill. kizáratás szerepet játszhat.

Bencsik Gábor · http://www.magyarmercurius.hu 2011.02.14. 08:31:07

@ralf: Ez nagyon lényeges kérdés, és egyelőre nincs rá jó válasz. Talán arra lehetne elindulni, hogy a hagyományos cigány termelési mód alapvetően eltért a többségi társadalmakétól. A változást valóban az hozta ki, hogy megszűnt a cigány iparok piaca, de itt hosszabb időtartamú jelenségek húzódhatnak meg a háttérben. Úgyhogy hamarosan jöjjön egy poszt ezzel a címmel: miért nem szeretnek dolgozni a cigányok? Hátha a felvetésből és a kommentekből kijön valami.

ralf 2011.02.14. 08:53:07

Én kívülállóként és inkább csak megfigyelőként úgy látom, a "munkakerülés" gyakran összefügg a munkanélküliséggel, és ilyen tekintetben csak annyira jellemző a cigányokra, amennyiben ők messze túl vannak reprezentálva ebben a körben. Valami hihetetlen, hogy mi minden tudást hozunk (vagy nem hozunk) otthonról. És ezek egy részét nem lehet máshol megtanulni.

Ugyanakkor az is nyilvánvalónak tűnik, ha csak Európára tekintünk, hogy az északi, puritánabb felfogás mennyivel jobban kedvez a boldogulásnak, mint a keleti-déli lazább felfogás.
Nem véletlen az sem - bár érdekes kérdés - , hogy Amerikában, ahol azért komoly áttörést értek el a feketék integrációjában, ma már nincsenek előttük zárt kapuk, mégis a gettókban, a nyomortanyákon túl vannak reprezentálva. Egyébként a latinok (dél-amerikaiak) is. Ez viszont már mentalitástörténeti kérdés.

Várom a beígért poasztodat.

baloghartur · Balogh Artúr 2011.02.16. 07:53:40

Báthory János a Romaszakkolégiumban berúgott majd paraszt módjára verekedni akart!

Báthory János aki a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke volt 2000- és 2002- között , aki ellen már akkor aláírásokat gyűjtöttek a magyarországi gádzsó értelmiségiek mert korruptnak és kommunistának tartották pl: Ferge Zsuzsa és Kemény István.

De ki is ez a paraszt aki nálam is kiütötte a biztosítékot, a kommunista fasisztoid látásmódjával:

Báthory Jánosunk szlovák származású , a magyarokhoz vajmi kevés köze van a parasztnak aki boldogan szolgálta ki a kommunista söpredéket 1975-1980 közötti időszakban amikor is a Kulturális Minisztérium főelőadója volt.

Majd mint minden háborús bűnökkel vádolt kommunista ügynök 1980-1989 között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főosztályvezetőjeként tevékenykedett, mint minden besúgó,mint pl: Péter Gábor aki puszi pajtása volt a Parasztunknak.

Ezt követően 1989-1990-ben a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárság főtanácsosa.1990-1995 között Báthory János a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyettesi posztját töltötte be és ahol tudott rombolta a cigány identitást és öntudatot.

De térjünk csak vissza arra, hogy mit is mondta róla a Magyar értelmiségiek ,erről a szaros gumicsizmás parasztról, aki azt hiszi , hogy a fiatal cigány értelmiségi generációt is úgy megronthatja mint Farkas Flórit.

„nemzeti-kommunista irányt képviselő Báthory szélsőségesen nacionalista, és a progresszív cigánypolitikát zsigerből gyűlölő állami hivatalnok, az elmúlt 20 évben mindent elkövetett azért, hogy a mindenkori uralkodó hatalomhoz hűséges dísz-cigányok képviseljék a romákat. Azt remélem, hogy a kormány nem süllyed ilyen mélyre."

„Megütközéssel értesültünk arról, hogy a kormány Báthory Jánost nevezi ki a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal élére. Báthorynak része volt abban a döntésben, amely meghiúsította, hogy minden kisebbségi közösség számára elfogadható kisebbségi törvény szülessen. Tiltakozunk egy olyan ember kinevezése ellen, aki szerint nem a cigányok léthelyzete, hanem maguk a cigányok jelentik hazánk számára a veszélyforrást; aki szerint a Magyarországon élő nemzetiségeket nem illetik meg ugyanolyan jogok, mint a határainkon túl élő magyarokat".

Szóval a Parasztról ilyeneket írtak már az előző évezredben is , maguk a magyar értelmiségiek.

Mégis a parasztunk , hogy vitézkedett a hétvégén a cigány értelmiségiek között arról a következő , holnapi bejegyzésemben írok , majd kitérek arra is, hogy mennyit lopott a cigányoktól a korrupt Parasztunk.

By

Balogh Artúr

.

Bencsik Gábor · http://www.magyarmercurius.hu 2011.02.16. 09:29:18

@baloghartur: Artúr, szerintem lélekgyógyászhoz kellene fordulnia. Nem tudom, hogy milyen kisebbrendűségű komplexusait próbálja kompenzálni a durvaságával, de ne itt tegye. Arra kérem, kerülje el ezt a blogot.