Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Friss topikok

  • Dread Naughty: Csak jelzem, hogy a cigányság nem egységes forrásból származik(ahogy pl. a zsidók sem). Vannak az ... (2018.11.18. 18:13) Gének
  • HargitaIhenrIK: Csak mondom. Olyan megnyitojuk volt hogy csuhaj.. nmaahc.si.edu/ (2016.11.06. 03:21) Cigány múzeum
  • Szúrófény: Papír kell, bizonyítvány! Papír kell: bizonyítvány Azzal virít, aki hitvány! Tanult ő, férges esz... (2015.01.24. 07:59) Hócipő
  • Szúrófény: Munkanélküli fia verse (Ady Endre Proletár fiú verse, ma) Az én apám reggeltől estig, Reménytelen... (2015.01.24. 07:55) A pártok cigány-programja 3. – Jobbik
  • Szúrófény: Ég a hazugságtól, Ég a hazugságtól, a kopár szik, Álmodozó marha, hiába igyekszik, Nem jut előre,... (2015.01.24. 07:52) A düh piramisa

Miért nem szeretnek dolgozni a cigányok?

Bencsik Gábor 2011.03.01. 14:22

Néhány éve egy cigány vezető ezt mondta egy tévéműsorban: „A cigányok igenis tudnak és szeretnek dolgozni, csak munkát kell nekik adni.”

Ezzel a mondattal két probléma is van. Az egyik, hogy a munkát – sokunk keserű tapasztalata – nem adják, hanem megszerzik. Tudással, ügyességgel, kitartással, szerencsével, hozzáértéssel, kapcsolatokkal. A munkának utána kell menni, és még így sem könnyű nyakon csípni. Azért azt hozzá tehetjük, hogy az államnak van ebben felelőssége, a foglalkoztatás bővítése az államnak is dolga, de alapvetően az egyes emberek felelősek önmagukért. Azért is, hogy megszerezzék a jövedelemszerző munkát.

A másik a nagyobb, az összetettebb probléma. Az az állítás, hogy a cigányok szeretnek dolgozni, így egyszerűen nem igaz. Csakhogy az az állítás sem igaz, hogy a cigányok nem szeretnek dolgozni. Nem azért nem igaz, mert soha nem szabad általánosítani – éppenséggel miért ne lehetne, miért ne állapíthatnánk meg egy-egy közösség jellemző tulajdonságait (lásd: Rasszista-e Fokasz Nikosz?). Hanem azért nem igaz, mert ebben a munkakerülés, a lustaság vélelme foglaltatik benne, márpedig a hagyományos cigány életmód sem nem lusta, sem nem munkakerülő.

Vannak lusta cigány emberek (meg lusta magyarok, örmények, hottentották), de a cigányok – így együtt, mint nép – nem lusták.

Az igazság az, hogy a cigányok igenis tudnak és szeretnek dolgozni. Csak éppen nem olyan struktúrában, nem olyan körülmények között, ahogyan a többségi társadalom. És ez az, amivel baj van. Ahogyan nem működik egy olyan közlekedési rend, amelyben bizonyos autók a balkéz-szabályt követik, úgy nem működik egy olyan közösségi termelés sem, amelyben a többség bizonyos szabályokat követ, egy kisebbség pedig másokat.

Szó volt már róla, mégsem hiába való újra elmondani: a hagyományos cigány társadalom klasszikus bázisdemokrácia. Ismeri a tekintélyt, de nem ismeri a parancsolás jogát. Egy húsz-harmincfős kompánia esetében erre nincs is szükség, ennyi ember elég kevés ahhoz, hogy az ügyeikben megegyezésre jussanak. Ezért a hagyományos cigány munkavégzés sem ismeri a főnök-beosztott viszonyt. Mindenki együtt dolgozik, a tekintélyesek irányítanak, de nem parancsolnak. Mint a falusi kalákában. A hagyományos cigány társadalom ilyen értelemben a szabad emberek társadalma. Más kérdés, hogy ugyanakkor kiszolgáltatott a külső körülményeknek – ez a szabadság ára, és kérdés, hogy megéri-e (a telepi cigányok közt alig van, aki megéri a hatvan évet, és a vándorlás idején az ötven éves kor is ritka volt).

Itt tehát megint azzal szembesülünk, hogy az évszázadok alatt rögzült cigány magatartásminták elveszítették az érvényességüket. A premodern korban a többségi termelés és a cigány termelés (munkavégzés) nem érintkezett egymással, csupán a munka eredményét, a termékeiket cserélték ki (ez az, amit már több helyen párhuzamos történelemnek neveztem). A hagyományos cigány termelési mód termékeinek immár nincs többé piaca, a modern társadalmi termelés viszont sehol sem nélkülözheti az utasító-utasított viszonyt.

A problémát tetézi, hogy a cigányság kiszorult még a közösségi termelés legkevésbé hierarchizált terültéről, az építőiparból is (nincs annyi építkezés), és aki elszokott a munkától, azt még nehezebb arra újra rávenni. Akinek húsz éve nincs munkája, az többnyire már tényleg nem szeret dolgozni.

Lehet, hogy az egyik megoldás az volna, ha állami támogatással létrejönnének olyan munkahelyek – Erdélyben például versenyképes kisüzemi cigány téglagyárak működnek ma is –, ahol a cigányok a hagyományos cigány munkaszervezetben dolgozhatnának, és innen, mintegy kifutópályáról zárkózhatnának fel a modern termelés struktúrájába.

Ezúttal egy kép a hagyományos cigány termelés korából, Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című, 21 kötetes nagy sorozatnak az 1886-ban megjelent bevezető kötetéből, annak is az 571. lapjáról. Nem fénykép alapján készült, hanem kvalitásos grafikus fantáziarajza, amely egy kiírt, jól ismert képi világot jelenít meg.

A négy szekér, szekerenként két lóval kissé soknak tűnik, és azt az ideát tükrözi, hogy minden kiscsaládnak (szülők, gyerekek) saját szekerük van. Rendszerint nem így volt, két-három kiscsalád (plusz az öregek) birtokolt egy szekeret, többnyire egy lóval. Idealizáltnak tűnik a cigányok viselete is, mindenesetre nélkülözi a máshonnan jól ismert cigány képi közhelyeket. A feltehetően osztrák rajzoló magyar parasztruhát adott a cigányokra, amiben viszont egy máig élő nyugat-európai fogalmi toposz, a magyarok és a cigányok összecsúsztatása, a magyaroknak „cigánynépség”-ként való felfogása tükröződik. Ez azonban nem csak negatív asszociációkat (konnotációkat) hordoz, a rendetlenség és könnyelműség mellett benne van az irigyelt muzsikás szabadság és bohém élet is.

Címkék: munka magyar társadalom roma cigányok lusta

19 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ciganyokrol.blog.hu/api/trackback/id/tr232701328

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tollaszerge (törölt) 2011.03.01. 17:06:04

Nagyon érdekes írás. Szívesen olvasnék tőled valami hasonlót oktatás & integráció témakörben. Mennyire igaz, hogy a cigány gyerekek nehezen integrálhatók a közoktatásba, mi okolható ezért, és mi lehetne a megoldás?

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2011.03.01. 17:53:50

A cikk teljes egészével egyetértek. A minap a fejemben az fordult meg, hogy a településünk cigány utcáin több üres telek van, ahol valaha még laktak. Vajon ha ott egy mintakertet létesítenénk, akkor
-Mivel közel van, a környékbelieket alkalmazva kapnánk-e egy komoly munkaerőt?
-Mivel a földet művelők közel vannak, lehetne-e onnan lopni olyan termény esetében, aminek nem a gumóját vetjük el? Mert amelyik már volt közmunkás és szedett szemetet, borzasztóan dühös, ha szemetelő embert lát.

ralf 2011.03.02. 07:54:27

Érdekes cikk, csak egy hozzáfűznivalóm van: a munkának valóban utána kell járni, ám az, akinek húsz éve nincs munkája, annak nincs honnan megtanulni az ehhez szükséges technikákat. Ezeket mi sem iskolában tanuljuk, hanem otthon.
Ráadásul a "szeretnék dolgozni, de nem adnak munkát" felfogás magyar közegben is él és virul, ami valószínűleg a lustaságon kívül a szocializmusból is ered, ahol a munka nem valami megszerzendő volt, hanem jog.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2011.03.02. 08:49:02

@ralf: Elméletileg a családsegítőkbe lehet (és kell) álláskeresési technikákat mutatni, de valahogy az esetkezelésen túl a csoportos és közösségi munkát nem szeretik a kollégák bevállalni.

Én speciel a munkához való jogot és kötelezettséget továbbra is alkotmányba valónak tartom. :)

ralf 2011.03.02. 09:15:39

"Én speciel a munkához való jogot és kötelezettséget továbbra is alkotmányba valónak tartom."

Ez viszont egyrészt azt jelentené, hogy az állam felelős azért, hogy mindenkinek legyen munkája, másrészt azt is munkára kötelezné, aki más jövedelmeiből (pl. tőke, egyéb) rendelkezik megfelelő megélhetéssel. Illetve pontosan definiálni kéne, mi az, hogy munka.

.malacka. 2011.03.02. 17:06:54

@Member:
Nagyon érdekel, hogy mit gondolsz erről, mert szerintem ez volna - vagyis földművelés, részleges önellátás - az egyik lehetséges kibontakozás. Ráadásul nagyon erős közösségépítő szerepe is van, ami nagyon kellene a közös sorson túl.
Most éppen a városi közösségek önellátása foglalkoztat, (vimeo.com/18955102) de módosított formában alkalmazható volna bármilyen településen. És persze a gyerekekkel(is) lehetne kezdeni...Kevés, jószándékú amatőr+egy szociális munkás, vagy mezőgazdasági ismerettel rendelkező fiatal szociális/mezőgazdasági szakember növendékek tavaszi nyári gyakorlata is lehetne...
Láttam különféle euprojektes kezdeményezéseket, kisebb volt a tét, más volt a cél és működött. Ez miért ne működnék?

.malacka. 2011.03.02. 17:13:35

@tollaszerge:
Van egy barátom férje, cigány, aki szociális munkás vidéken, cigányokkal dolgozik: két alapvető célja van: ne legyen családon belüli erőszak és a gyerekek járjanak iskolába. Talán így kellene mindenütt. A legalapvetőbb dologgal kezdeni...!

.malacka. 2011.03.02. 17:35:09

"A feltehetően osztrák rajzoló magyar parasztruhát adott a cigányokra, amiben viszont egy máig élő nyugat-európai fogalmi toposz, a magyarok és a cigányok összecsúsztatása, a magyaroknak „cigánynépség”-ként való felfogása tükröződik. Ez azonban nem csak negatív asszociációkat (konnotációkat) hordoz, a rendetlenség és könnyelműség mellett benne van az irigyelt muzsikás szabadság és bohém élet is."

Nagy élményem volt legutóbb, mikor Adyt tanítottam autószerelő szakközépiskolás maturandusoknak: a Nekünk Mohács kell című verset. Próbáltam megértetni velük, hogy a cigányságnak mint etnikai fogalomnak nemcsak negatív konnotációja lehet...sikerült, de soha addig olyan döbbent sikert nem sikerült elérnem...látszott, ahogy felfogják, mekkora érték tud lenni a cigányságra jellemző független élet - vagyis nemcsak negatívum tapadhat a nevükhöz; ez persze kis keresztmetszet a mai általános közgondolkodásról (is).

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2011.03.02. 18:37:08

@.malacka.: Abban látom a legfontosabb szerepet, hogy kialakítsa a napi rutint a cigányoknál, ne csak random ötleteléssel éljék a napjaikat, hanem a hajnali órákban bizony keljenek, mert délben már megsülnek nyáron, és megtanulják, hogy melyik növénnyel mikor mit kell csinálni. Nem utolsósorban a magántulajdon fogalmát is megismerhetnék a bőrükön.
Az a legnagyobb hátulütője, hogy szerintem pusztán a terményért nem vennének részt benne, mert "arra várni kell", szóval apró honorálásra volna szükség. Másik veszély, hogy itt SWOT-kodjak, lehet, hogy a terményt eladnák és élvezeti cikkeket vennének belőle, ami megölné az egész lényegét. Szóval nagyon át kell gondolnunk ezt a dolgot.

.malacka. 2011.03.02. 23:47:12

@Member:
Ha ismered vagy megnézted a videót az Egyesült Királyság béli mozgalomról, ott sok jó ötlet van ezzel kapcsolatban. Talán nem vagyunk olyan tudatosak, mint ők, de az önálló gondolkodás és problémakezelés nekünk is sajátunk, nem etnikum specifikus. A legjobb az egészben, hogy akik részt vesznek benne, együtt határozzák meg a problémát is és a megoldást is. El kell indulni. Sok cigányról tudok, akinek a felmenője mélyen sérült '45-ben, mert nem kapott földet. Mivel kevés cigányról tudok, aki már régóta földmunkával foglalkozik, nyilván nagyon lassan indulna be. De az első eredmény után hihetetlen erkölcsi erőt és propagandát jelentene.(Gondolj a közmunkásokra, akik már nem szemetelnek!)
Vannak gyorsan termő, hamar sikert nyújtó növények is...a föld megnemesíti az embert. Az élet tisztelete pedig nagyon mélyen él a cigányságban. A növény is él, általa pedig mi is élhetünk.
A fontos dolgok így észrevétlenül kapcsolódnak és hatnak...

.malacka. 2011.03.02. 23:53:10

@Member:
Ja! És meg kell adni mindenkinek a bizalmat! Ha élvezeti cikkre váltja a kemény munkát, az már az ő felelőssége: muszáj hagyni felnőni őket...az utóbbi évtizedek legsúlyosabb vétke az állandó gondnokság alatt tartás volt. Ha elkótyálja, éhezik.
Tett -> következmény.!

Bencsik Gábor · http://www.magyarmercurius.hu 2011.03.03. 08:24:55

@.malacka.: Kénytelen vagyok egyetérteni Bíró Andrással abban, hogy a hagyományos cigány kultúrából hiányzik a földhöz való kötődés. Azt gondolom, hogy ennek meg is van az oka, talán írtam is róla. Ezért a cigányok esetében én nem a föld felől indulnék, hanem a kisipar felől. Erdélyben működnek apró cigány téglagyárak - más kérdés, hogy persze megjelenik vele a kizsákmányolás is, a cigány melósok alig keresnek, a cigány tulajdonos meg csicsás házat épít, de ez velünk sincs másként. Szóval én valami ipari tevékenységre gondolok, legjobb volna fémmunka, de az igazat megvallva konkrét ötletem nincs.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2011.03.03. 09:18:53

@Bencsik Gábor: Szerintem a mi kultúránkban sem volt benne hosszú ideig a föld iránti tisztelet, mégis letelepedtünk és művelni kezdtük. Ahogyan a rendszerváltás után egy-két generáció alatt elveszítették a munkavállalási stratégiáikat, szerintem néhány generáció alatt nem lenne nehéz személetet váltatni egy olyan népnél, ami a múltjával vajmi keveset törődik. Abban mondjuk igazad lehet, hogy a mezőgazdaságból előbb az állattenyésztésre kellene ráfeküdni, ott is van viszont veszély, hogy az állat könnyen vehető-adható és bármikor levágható.

Az apró téglagyár mit takar? Gondolom nem két fillérből építhetnénk fel itt egyet. :)

Bencsik Gábor · http://www.magyarmercurius.hu 2011.03.03. 10:28:46

@Member: A téglagyár, ha jól vagyok informálva, ebben az esetben jelent mondjuk tíz melóst, egy fuvarost meg egy tulajdonost, aki szervezi az eladást. Külön kemence nincs, a technológia lényege, hogy magukból a kiégetendő téglákból rakják meg a kemencét (mint a szénégetők), és ha kész, szétszedik. A beruházási költség minimális. Viszont kell alapos technológiai tudás - itt nem lehet tévedni -, és kell piacra juttatási ismeret. Talán Erdélyből kellene hozni ezeket, illetve embereket, akik ezt tudják.
A földdel kapcsolatban pesszimista vagyok. Nyomát nem látom, hogy a telepi cigányok foglalkozzanak vele, pedig legalább háztáji méretben szinte mindnek rendelkezésére áll. Félek, ez egy erős korlát, amit nagyon nehéz lesz áttörni.
Amúgy tudok uborkás kísérletekről, egy darabig mentek ezek, de befulladtak. Azt hiszem, egy cigány embert (itt mindig a hagyományos életmódú közösségekről beszélek) rá lehet venni arra, hogy napi tíz órában kalapálja a vasat, mert annak a szeme előtt alakul az eredménye, de nagyon nehéz rávenni, hogy napi fél órát művelje a kertjét, mert annak az eredménye csak sokára látható.
És mindig csodálom a muzsikus cigányokat. Aki tanult már hegedülni, az tudja, hogy ez milyen nagy kitartást igényel, mennyire hosszú távú gondolkodás kell hozzá. Úgy hogy a genetikai meghatározottsággal kitörölheti a fenekét, aki ezt mondja.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2011.03.03. 11:32:21

@Bencsik Gábor: Fene sem gondolta volna, hogy így is lehet téglát égetni. :)

A hegedű hasonlít a vasra, elvégre megszólal és tetten érhető a fejlődés, míg a kerti uborka nem igazán nő szemmértékre. Bár, ha olyan gyors bambuszt vetnének, lehet, hogy motiváltabbak volnának. :D

Az mondjuk érdekes, hogy mennyire 3-4 hangszerre korlátozódott egy cigány zenekar. A fúvósok közül pl. hogy-hogy csak a klarinét jelent meg?

Bencsik Gábor · http://www.magyarmercurius.hu 2011.03.03. 13:23:43

@Member: A 19. század végén megjelent a trombita (licitáltam egy ilyen fotóra, de túl drága lett), aztán el is tűnt. A cigányzene alaphangszere igazából csak egy, a hegedű, a többi azt kíséri. Érdekes még, hogy a nagybőgő csak a 19. század utolsó harmadában vette át a cselló helyét.

iii · http://nemzetimarhulat.blog.hu 2011.03.15. 21:23:40

@Bencsik Gábor: A kisipar jó ötlet. Nekem jó ötletnek tűnik a begyűjtés, feldolgozás is, vagy valamiféle kereskedelem, amiben szintén jók a romák. Például másodlagos nyersanyagok vagy gyógynövények, csiga etc. gyűjtése, amit amúgy is csinálnak egyébként.

iii · http://nemzetimarhulat.blog.hu 2011.03.15. 21:26:19

@Bencsik Gábor: A zenei tudás nyilvánvalóan összefüggésben van a génekkel. Egyébként is, a cigányok tudtommal mint muzsikusok hagyták ott anno Indiát, perzsáknál, törököknél, görögöknél századokon keresztül erről voltak híresek.

Bencsik Gábor · http://www.magyarmercurius.hu 2011.03.16. 08:26:50

@iii: A cigányok perzsiai zenéléséről a korai időkből (10. század körül, tehát az elvándorlás kora) egyetlen adatpár van, az sem száz százalékosan biztos, hogy rájuk vonatkozik. Ettől még én is azt hiszem, hogy nagyon korai jelenség, talán az indiai őshazából hozzák. A genetikai meghatározottságban viszont nem hiszek. Inkább társadalmi gyökerei lehetnek: a művész is bizonyos mértékig társadalmonkívüli, a hatalmi hierarchián kívüli. Azt gondolom, hogy nem a zenei talentum, a muzikalitás volt a kiindulópont, hanem a sajátos életmódhoz való illeszkedés - az életmód találta meg a hozzá illő tevékenységet, nem pedig a tevékenység az életmódot. Az európai többségi kultúrában nem így van: az lesz zenész, akinek erre képessége van.