Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Friss topikok

  • Dread Naughty: Csak jelzem, hogy a cigányság nem egységes forrásból származik(ahogy pl. a zsidók sem). Vannak az ... (2018.11.18. 18:13) Gének
  • HargitaIhenrIK: Csak mondom. Olyan megnyitojuk volt hogy csuhaj.. nmaahc.si.edu/ (2016.11.06. 03:21) Cigány múzeum
  • Szúrófény: Papír kell, bizonyítvány! Papír kell: bizonyítvány Azzal virít, aki hitvány! Tanult ő, férges esz... (2015.01.24. 07:59) Hócipő
  • Szúrófény: Munkanélküli fia verse (Ady Endre Proletár fiú verse, ma) Az én apám reggeltől estig, Reménytelen... (2015.01.24. 07:55) A pártok cigány-programja 3. – Jobbik
  • Szúrófény: Ég a hazugságtól, Ég a hazugságtól, a kopár szik, Álmodozó marha, hiába igyekszik, Nem jut előre,... (2015.01.24. 07:52) A düh piramisa

Vetőmag

Bencsik Gábor 2011.05.11. 17:38

Ez a vetőmag-dolog valahogy divatba jött mostanában. A buszoztató Field, a kormányfőtanácsos Hegedűs Zsuzsa, ki tudja még ki ingyen vetőmagot osztogat a telepi nyomorban élő cigányoknak, hogy rákapjanak végre a földművelésre, megtanulják eltartani saját magukat. Szép és meddő gondolat. Micsurini gondolat. Tudják, Micsurin volt az a kiváló szovjet növénynemesítő, aki úgy gondolta, hogy az evolúció turbósebességre gyorsítható, és a gyapot egy-két éves átnevelés után megterem majd a Csukcsföldön is. A micsurini nagy eszme alkotta meg a magyar narancsot. Most a szántó-vető cigányt készül megalkotni.

Nem arról van szó, hogy nem szokta a cigány a szántást. Claude Lévi-Straussról van szó, azaz a társadalmi struktúráról, a szokásoknak, hiedelmeknek, vágyaknak, félelmeknek hatalmas erejű szerkezetéről, amely magába foglal mindnyájunkat, és amely döntően befolyásolja minden tettünket és nem tettünket, anélkül, hogy tudnánk róla. Ez nem eleve elrendelés, hanem keret, amelyet nem látunk ugyan, mégsem léphetünk át. Lévi-Strauss mindezt a kártyajátékhoz hasonlította: mindnyájan magunk döntjük el, hogy milyen lapot hívunk, rajtunk múlik, hogy nyerünk-e vagy veszítünk, de a paklit és a szabályokat készen kapjuk, azon változtatni nincs módunk.

A társadalmi struktúra nem ennyire merev dolog, de azért sok emberöltőn át rögzül, és csak sok emberöltőn át képes módosulni. A hagyományos cigány társadalom is ilyen struktúra keretei között létezik. Ennek egyik eleme, hogy a cigányság nem művel földet. Nem lustaságból, hanem egy sajátos életforma fenntarthatósága miatt. Cigány értelmiségiek szívesen fogalmazzák meg azt a tételt, hogy a cigányok túl későn érkeztek Európába, addigra már minden föld foglalt volt, nekik nem jutott – így maradtak mindvégig földnélküliek. Ez azonban a létező jelenség téves magyarázata. Európa földjének nagy része évezredek óta egyének és népek által birtokolt terület, a népvándorlás minden népének előző birtokosokat kellett legyőznie, beolvasztania, hogy maga lépjen azok helyébe, vagy éppen maga volt kénytelen beolvadni.

A zárba azonban még egy, egészen másféle kulcs is beleillett: a nem-területfoglaló, nem-földbirtokló életmód. E kulcs létezésének a cigányság Európába érkezéséig egészen biztosan senki nem volt tudatában, a lehetőség csupán rejtetten volt benne az európai társadalomban. És a cigányság részéről sem lehetett tudatos döntés, hogy kitérnek a földért folytatott versengés elől. Nem-területfoglaló népként érkeztek, és ezt az életformát folytatták Európában is. Európa pedig visszaigazolta, megerősítette a cigány társadalomnak ezt a strukturális elemét azzal, hogy elfogadta, tudomásul vette.

Ha tehát ma azt látjuk, hogy a cigánysor lakói, noha művelhető földterület meglehetős bőségben áll rendelkezésükre, a legcsekélyebb mértékben sem folytatnak mezőgazdálkodást, egy ágyásnyi konyhakertet sem művelnek – akkor ebben egy nagyon mély, évezredek megerősítő gyakorlata által rögzített strukturális vonást kell felismernünk. A cigányok nem hanyagságból nem művelik a földet, nem közömbösségből nem kötődnek ahhoz, hanem azt a területbirtoklást elutasító magatartást követik, amely egykor a túlélésüket biztosította.

Ez magyarázza azt a tényt is, hogy a 18. századtól ismétlődően végrehajtott letelepítési kísérletek miért vallottak kudarcot. A strukturális meghatározottság nagyobb erő, mint a ráció. Hosszú időtartam alatt egy irányba mutató hatások következtében jön létre, és maga is hosszú időtartamú tényezővé válik, amely a megváltozott körülményekhez csak lassan, olykor megkésve képes csak idomulni. A 18. század három magyar uralkodója, III. Károly, Mária Terézia és II. József a korszellemnek megfelelően erőteljesen szorgalmazták a cigányok földművessé tételét. Ma már tudjuk, hogy törekvésük teljes kudarca szükségszerű volt: a strukturális meghatározottságot uralkodói rendeletekkel még akkor sem lehet felülírni, ha az az érintettek javára szolgálna.

A cigányság földnélküli nép. De nem abban az értelemben, hogy neki nem jutott föld, hanem abban, hogy elzárkózott a földhöz való viszonytól, akár közvetlen birtoklás, akár spirituális kötődés formájában, és így mindvégig kívül maradhatott a földért folytatott küzdelemből.

Mindez azt jelenti, hogy a vetőmagosztás kudarcára sajnos bátran tehetünk tízet egy ellen. Ha a cigányság lumpenizálódott részét vissza szeretnénk vezetni a munkába, akkor az ő strukturális meghatározottságukhoz illeszkedő módon érdemes ezt tenni. Hegedűs Zsuzsa egy interjúban azt mondta, hogy a cigányok például szedhetnének kökényt – kapott is hideget-meleget érte. Pedig ebben teljesen igaza van. A gyógynövénygyűjtés kiválóan alkalmas „átvezető” elfoglaltság volna, érdemes lenne energiát fektetni a szervezésébe.

 

Kivételesen nem cigánykép következik zárásul, hanem egy olyan emberé, amilyen egykor a fotográfiákat csinálta. Strausz Adolf látható az 1900 körül keletkezett felvételen az ő úgynevezett feldkamerájával, vagyis külső helyszínre való, úti fényképezőgépével. A beltériek ugyanis sokkal nagyobbak voltak. Ilyen urak ilyen készülékekkel készítették a századforduló fényképeit, az utókor nagy-nagy örömére.

 

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ciganyokrol.blog.hu/api/trackback/id/tr682896198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2011.05.14. 10:04:40

Én nem tartom halva született ötletnek a földművelésre nevelést, ha 1-2 ember rákap a csapatból, húzóerő lehetne a többinek. Tömegesen viszont valóban nem működne, mivel ma már a nagybirtok és a külterjes növénytermesztés dominál.

Ellenben a gyógynövények mellett ott van még a gombatermesztés is, ami Észak-Magyarországon úgy tudom, nagy hagyománynak örvend köreikben. Ha a magánterületté nyilvánított erdőkben gyűjthetnék és lenne rá felvásárló, talán előbbre jutnának.

Maisie MacKenzie 2011.05.16. 08:25:06

Nem hiszem, hogy a cigányság egy mezőgazdasági munkák alól felmentett nép lenne.

Nem kell, hogy minden cigány szántson, vessen, de akik szántóvetők között élnek, azok hasonuljanak a környezetükhöz, ha nem tudnak jobbat. A segélyből tengődés nem jobb!

A délalföldön pl. a németek, szlovákok, magyarok eléggé hasonló módon éltek, mert nem német, szlovák, magyar módon éltek, hanem "alföldi" módon, tehát másképpen, mint a máshol élő magyarok, németek, szlovákok.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2011.05.16. 20:23:54

@Maisie MacKenzie: De akkoriban vidéken nem is volt más lehetőség, nem? :) Ha oda vetődtél, ott élted le az életedet és el sem tudtad képzelni, hogy létezik más a világon.

Yasashi Tanuki 2011.05.17. 10:15:35

Ismerek néhány cigány családot akiket sikerült rávenni a földművelésre, de amíg a magyar földművesek verembe rakják a krumplit, hogy legyen télire, ezek a cigányok újkrumpliként kiszedték és a velük egy utcában lakó hasonszőrű cigányoknak eladták részben készpénzért részben hitelre, természetesen a bolti ár többszöröséért és uzsorakamatra. Természetesen mire eljön a tél, már sorban álltak segélyért, hiszen nem volt mit enni a gyereknek.
Földművelésre még rá lehet venni a cigányokat, de beosztásra, a jövő tervezésére már sokkal nehezebb, ha nem lehetetlen. A jelenlegi szociális rendszer pedig rászorultsági alapon működik, úgyhogy megerősíti a cigányokat abban, hogy nem érdemes beosztással élni, hiszen így nem lesz jogosult ellátásra. Ellenben, ha uzsorakamatra eladja a termését akkor kétszer arat. Az ilyen csavaros észjárást képtelenség törvényekkel ellenőrizni, így egy lehetőség maradt - hagyni kell érvényesülni a természet törvényeit.

Maisie MacKenzie 2011.05.17. 10:36:37

@Yasashi Tanuki:

"nem érdemes beosztással élni, hiszen így nem lesz jogosult ellátásra"

Pontosan, ez a lényeg!

Ha nem hagynak senkit (főleg gyereket) éhenhalni, addig nincs semmi ösztönző, amely változtatna a mentalitásukon.

Mert valahogy mindig lesz, igényeik nem nagyok, ha nem tudnak mulatni, akkor egészen jól viselik a nyomort, mert igénytelenek.

Sőt kifejezetten jól jön számukra az elesettség, mert akkor segítségre szorulónak tűnnek.

Ördögi kör. Csak ők tudnák megtörni, mi nem!

Ők meg nem akarják megtörni, mert számukra ez a természetes. Minket néznek inkább hülyének, hogy csak ritkán, szolídan bulizunk, kuporgatunk, aztán ugyanolyan nyomorultan halunk meg a végén. :-(

Ízlés, igény kérdése.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2011.05.18. 22:12:03

Aki havi 28500-akból él, az abból mit tud beosztani? :) Félretenni csak viszonylag nagyobb összegből lehet, annak arányában, hogy hány tagú a család. Aztán ebből jön a hitelezés és az állandó telefonálás a közszolgáltatóknak.

ralf 2011.05.24. 12:33:46

"nem érdemes beosztással élni, hiszen így nem lesz jogosult ellátásra."

Szerintem nem erről van szó, hanem arról - és ebben egyetértek Gáborral -, hogy a paraszt hosszú távra tekint előre, a nomád viszont csak rövidre. Ez az, amiről itt, és korábban is sok szó esett "hagyományos cigány életmód" címszóval. Hogy a nomád jellegű népeknél miért nemigen kerül szóba a földművelés, azt talán magyarázni sem kell.

Ha viszont a gazdasági érdeket nézzük, mi szükség van ma új földművelőkre, állattenyésztőkre, amikor még a meglevők is EU-s és állami támogatásokból élnek, és ha mégsem, ezek után kuncsorognak (ahelyett, hogy hagyományos családi életmódjukat felváltanák valami olyanra, ami biztosítja a megélhetésüket).

Bencsik Gábor · http://www.magyarmercurius.hu 2011.05.24. 15:14:37

@ralf: Erről szeretnék hamarosan egy elméletet közzétenni, csak még dolgozom rajta. A lényeg: a cigányok nem egyszerűen nem művelték a földet, hanem elutasították a földhöz való kötődés minden fizikai és spirituális formáját, így érték el, hogy a befogadó társadalmak ne tekintsék őket legyőzendő vetélytársaknak. Emellett elutasították a felhalmozást is, mert ha felhalmoztak volna, a sokkal szervezettebb többségi társadalmak folyamatosan kirabolták, végső soron elpusztították volna őket. Ezért van az előre nem látás - ez biztosította a túlélésüket. Emellett elutasították a hierarchiába tagolódást is, így érték el, hogy a hierarchia semelyik szintjén se tekintsék őket vetélytársaknak. Ezek a negációk tették lehetővé a párhuzamos kultúrában való megmaradásukat, de mára ezek a negációk akadályozzák az integrációjukat.

ralf 2011.05.24. 15:31:06

Én a disszertációmhoz hasonló témakörben kutakodom, csak a zsidósággal kapcsolatban. Ilyen téren is lenne mint összevetni motivációk tekintetében. Másrészt viszont - háttértanulmánynak - olvasok egy életmódtörténetről szóló könyvet, amelyben szó esik elég sok olyanfajta hagyományról, ami jelentősen befolyásolja a mai életmódba való beilleszkedés képességét.

Egyébként én küldtem a linkeket a kisebbség és bűnözés összefüggéséről, csak botor módon elfelejtettem aláírni.

kalandfereg 2012.06.01. 15:39:46

Tök érdekes felvetés, és alapvetően pozitív gondolat. Viszont a cigányok csak kb. 4-500 évvel később vándoroltak Európába, mint pl. a magyarok. A magyaroknak sikerült pár emberöltő alatt, ami a cigányoknak 5-600 év alatt sem, szóval más okoknak is kell lennie. Gondolom az egyik az eltérő bőrszín, ami a cigányok esetében lehetetlennel határossá tette a beilleszkedést.
De a lényeg, amit akartam, hogy azért nem hinném, hogy a vetőmagosdi, földművelősdi annyira fából vaskarika lenne, mint azt a poszt sugallja. Ha pl. az egész utca csinálná, fogadjunk, hogy nem lenne akkora ugrás belefogni, mint ha minden szomszédnál a kopár földet látják a delikvensek.