Naptár

január 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

Friss topikok

  • Dread Naughty: Csak jelzem, hogy a cigányság nem egységes forrásból származik(ahogy pl. a zsidók sem). Vannak az ... (2018.11.18. 18:13) Gének
  • HargitaIhenrIK: Csak mondom. Olyan megnyitojuk volt hogy csuhaj.. nmaahc.si.edu/ (2016.11.06. 03:21) Cigány múzeum
  • Szúrófény: Papír kell, bizonyítvány! Papír kell: bizonyítvány Azzal virít, aki hitvány! Tanult ő, férges esz... (2015.01.24. 07:59) Hócipő
  • Szúrófény: Munkanélküli fia verse (Ady Endre Proletár fiú verse, ma) Az én apám reggeltől estig, Reménytelen... (2015.01.24. 07:55) A pártok cigány-programja 3. – Jobbik
  • Szúrófény: Ég a hazugságtól, Ég a hazugságtól, a kopár szik, Álmodozó marha, hiába igyekszik, Nem jut előre,... (2015.01.24. 07:52) A düh piramisa

Barabás-kép

Bencsik Gábor 2011.06.17. 13:18

Ismét csak egy kép, Barabás Miklóstól, akitől már több kép volt a blogon. Ez az acélmetszet a Bilder-Album aus Ungarn című kötetben jelent meg Haendelnél Lipcsében, 1858 körül. A kompozíció hűen tükrözi Barabás látásmódját: a valósághoz nem sok köze van, a lényeg a romantikus ideál megfogalmazása. A legárulkodóbb a bocskor. Amint arról már szó volt, a 20. század, pontosabban a modernitás előtt a lábbeli fontos rangjelző szerepet kapott.



Magyarországon a férfiaknál a legmagasabb rangban a csizma állt, aki rangot akart mutatni, igyekezett csizmát viselni, lehetőleg minél igényesebb kivitelűt. A különféle cipők a csizma után következtek, a bocskor pedig leghátul kullogott. Muzsikus cigány – akinek tellett zsinóros dolmányra – tehát bocskort semmi pénzért fel nem vett volna. Amúgy a dolmány is gyanús, a mellrész ilyen széles díszítése huszáregyenruhához illik, civil viselethez nem. Végül az is nyilvánvaló, hogy félkönyökre támaszkodva nem lehet a cimbalmon játszani. Egy sor képünk van arról, hogy mielőtt a pesti Schunda József megkonstruálta a ma ismert, pedálos, lábakon álló cimbalmot, a hangszert vagy asztalra tették, vagy, ha szabadban játszottak rajta, törökülésben az ölükben tartották.

Barabás kitűnő festő volt, biztosak lehetünk abban, hogy ha akarja, képes lett volna a valóság lerajzolására is. Amiből következik, hogy nem a valóság tükrözése volt a célja, hanem egy romantikus kompozíció létrehozása. Tanulságos ez a megközelítés. Az ember azt hinné, hogy azóta nagyot változott a világ – hát nem változott nagyot. A legtöbb ember ma sem a valóságra kíváncsi, sőt az igazat megvallva úgy általában nem megtudni akarja a dolgokat, hanem saját nézeteit szeretné hangoztatni és mások műveiben visszaigazolva látni. Nevetünk a középkori tudósokon, akik váltig állították, hogy a férfinak eggyel kevesebb bordája van, mivel Isten abból teremtette a nőt – ahelyett, hogy megszámolták volna. Csakhogy a legtöbben ma sem veszik a fáradságot, hogy a valóságot megszámolják. Egyszer valahol felszednek valami kész gondolati klisét, aztán holtukig azt hangsúlyozzák.

Legközelebb ennek szemléletes példájával szolgálok majd. Jó zaftos lesz, ahogy a címe is ígéri: Oktató füzet csendőr őrsparancsnokoknak. Ennek a füzetnek a cigányokat tárgyaló fejezetéről lesz szó.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ciganyokrol.blog.hu/api/trackback/id/tr282992070

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.