Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Friss topikok

  • Dread Naughty: Csak jelzem, hogy a cigányság nem egységes forrásból származik(ahogy pl. a zsidók sem). Vannak az ... (2018.11.18. 18:13) Gének
  • HargitaIhenrIK: Csak mondom. Olyan megnyitojuk volt hogy csuhaj.. nmaahc.si.edu/ (2016.11.06. 03:21) Cigány múzeum
  • Szúrófény: Papír kell, bizonyítvány! Papír kell: bizonyítvány Azzal virít, aki hitvány! Tanult ő, férges esz... (2015.01.24. 07:59) Hócipő
  • Szúrófény: Munkanélküli fia verse (Ady Endre Proletár fiú verse, ma) Az én apám reggeltől estig, Reménytelen... (2015.01.24. 07:55) A pártok cigány-programja 3. – Jobbik
  • Szúrófény: Ég a hazugságtól, Ég a hazugságtól, a kopár szik, Álmodozó marha, hiába igyekszik, Nem jut előre,... (2015.01.24. 07:52) A düh piramisa

Tanoda

Bencsik Gábor 2011.10.04. 12:42

Száz tanodát, ezeret!
 
Tudják, mi az a falusi tanoda? Olyan délutáni kiegészítő oktatási intézmény, ahol erre képezett (vagy erre fogékony) pedagógusok a rendes iskolában nehezen boldoguló gyerekeknek segítenek lépést tartani a többiekkel: együtt megírják a leckét, átveszik a tananyagot. Emellett fejlesztő játékokat játszanak, közösségépítő programokat csinálnak, végül pedig törődést és szeretetet adnak az ilyesmiben erős hiányt szenvedőknek. 
Az ember nem is hinné, hogy a cigány gyerekek között milyen sokan szenvednek hiányt szeretetben és törődésben. Szem előtt vannak az agresszívak, a nagyszájúak, pedig a többség csak csöndben kínlódik saját kisebbrendűségi érzéseivel. Nem jó ám olyan osztályba járni, ahol csúfolnak az analfabéta anyád miatt, ahol te vagy az osztály hülyéje, akiből úgysem lesz semmi, legjobb volna, ha megbuknál. A cigányok világának zártsága nem kis részben abból fakad, hogy ott mindenki egyenlő a nyomorúságban, senkinek sincs a másik előtt szégyellni valója. 
 
Nem a régi liberális nótát fújom, nem a rasszizmust okolom a cigányok problémáiért, de tudom, hogy sokan közülük még nagyobb vesztesei a bajoknak, mint a többségiek. Nem könnyű a cigányokat áthozni a mi kultúránkba, ha csak az osztály hülyéje szerepet kaphatják közöttünk. A legtöbben inkább visszafordulnak, maradnak a telep akolmelegében, meg persze mély nyomorában.
 
Hát ezen változtat a tanoda. Azoknak a gyerekeknek segít (nagyrészt cigányoknak, de nem csak nekik), akiknek a szülei a leckét elolvasni sem tudják. Akiknél otthon még budi sincs, akik ötszáz szavas szókincset hoznak otthonról, és a művelt magyart szinte idegen nyelvként kell megtanulniuk. És akiknek a mi kultúránk idegen, félelmetes, ismeretlen, távoli. A tanoda kézen fogja ezeket a gyerekeket, és sokéves, kitartó munkával legtöbbjüket átvezeti a mi kultúránkba. És lesz belőlük ugyanolyan értékes ember, mint bármelyikünk.
 
Itt álljunk meg egy kis időre. Szögezzük le: a cigányok igenis felelősek önmagukért, a tetteikért, a mulasztásaikért. A hagyományos cigány társadalom súlyos torzulásoktól terhelt, és maga is súlyos terheket ró a többségi társadalomra, annak együttesére és tagjaira külön-külön is. Annak a mondatnak például, hogy lopni bűn, pont van a végén, nem pedig magyarázkodás. Azt azonban meg kell érteni, hogy egy cigánynak nagyon nehéz ebből a körből kilépni. A telepen kívüli világ a legtöbbjük számára idegen hely, ahol idegenként bánnak velük, ha megérdemlik, ha nem. A nagyvárosokban viszonylag sok a cigányok iránt elfogadó, toleráns ember, falun azonban alig akad ilyen. A falusi emberek, akik a maguk bőrén érzik a cigányok minden devianciáját, a maguk kendőzetlen módján beszélnek a cigányokkal. És az nemigen bizalomépítő. 
 
A tanoda a komp a két, egymásnak idegen világ között. A normái a többségi társadalom normái (a vécét húzd le használat után, a leckét írd meg, ne kiabálj, ha nem szükséges), de az otthonossága a cigány közösségé. Itt mindenki hasonló sorsú, hasonló közegből jön, hasonló problémákkal küszködik. A tanoda egyik titka, hogy itt nem nevetik ki a másikat, még akkor sem, ha tetűirtót kér, inkább annyit adnak, hogy a testvéreinek, szüleinek is elég legyen – különben hiába volna az egész. A cigány gyerekek többsége súlyos kisebbrendűségi érzéssel bajlódik, és nem egy közülük agresszióval próbál kompenzálni. De a tanodában nincs szükség az agresszióra, sőt itt kiderül, hogy zsákutca, másképp lehet előre jutni.
 
Ez mind szép és jó, de elvekből nem élünk meg. Tehát nézzük a pénzügyeket. A tanoda a világon az egyik legjobb üzlet a közösség, az állam számára. Egy átlagos tanoda egy vezetővel (lehet a helyi pap) és négy pedagógussal egy évben belekerül tíz millió forintba (ennek legalább harmada különböző adók és járulékok formájában folyamatosan visszafolyik az államkasszába). Tíz millió kétségkívül sok pénz, de számoljunk tovább. Egy segélyen élő ember az államnak minimum havi ötvenezer forintba kerül (többe, de most kalkuláljunk ezzel az összeggel). Ezzel szemben ha munkahelyen dolgozik, különböző adók és járulékok formájában befizet a kincstárba havi ötvenezret (átlagosan ez is több, de maradjunk az egyszerű példánál). Ha valakit segélyezett helyett dolgozóvá tesznek, az tehát havi százezer forint nyereség az államnak. Évente egy millió kétszázezer, tíz év alatt tizenkét millió, negyven éves munkaviszony alatt negyvennyolc millió. Ha egy tanoda évfolyamából akár csak egyetlen embert sikerül átvezeti a munka kultúrájába, élete során ötszörösen fizeti vissza az egész évfolyam költségét. 
 
Pedig nem egy embert sikerül átvezetni, hanem akár tizet is tanodánként, évenként. És akkor még nem beszéltünk az illető leendő családjáról, a nyomor ördögi körének megtöréséről. Hiszen aki kikászálódott a nyomorból, annak a gyereke valószínűleg tanoda nélkül sem kerül oda vissza – ha úgy tetszik, ő már ingyen lesz hasznos tagja a társadalomnak. 
 
Tehát száz tanodát, ezeret! A cigánysággal kapcsolatos problémák központi programokkal valószínűleg soha nem oldhatók hatékonyan, az erre költött milliárdok a semmibe csorognak újra és újra. Előre jutni csak ezernyi helyi kezdeményezéssel lehet. Nem generális elvekre és utópiákra van szükség, hanem személyre szabott, kitartó, odaadó munkára. És senkiben egy fikarcnyi kétség se legyen: hetek alatt össze lehetne toborozni több ezer olyan pedagógust, aki vállalná a munkát, és képes is volna elvégezni azt. Természetesen méltó fizetésért. (Négyezer falusi pedagógusnak állást, sikert ígérő munkát adni – az sem volna csekélység.)
 
Igen, azt hiszem, ez valódi megoldás volna legalább azokon a településeken, ahol a falu mellett egy vagy több cigánytelep található. Nem egyedüli megoldás, nem Jolly Joker, de egy a valóban hatásos eszközök közül. Különösen, ha a cigánytelepekre napi nyolc órás munkaidőre kihelyezett szociális munkások is tartoznak hozzá (telepenként egy elég), akik szorosan együtt működnek a tanoda pedagógusaival – ez így átütő sikert hozhatna. Ha tanodánként évente csak öt olyan gyereket számítunk, akiket sikerül áthozni a többségi társadalom kultúrájába, az húsz év alatt száz gyerek. Kell ezer tanoda, és százezer nyomorgó, a bűn körül tántorgó segélyezett helyett lesz százezer értékes, értéket teremtő honfitársunk. Húsz év pedig nem olyan sok idő, lám, a rendszerváltás óta többet is magunk mögött hagytunk, cigányügyben jószerével teljesen eredménytelenül. 
 
Nem félek kijelenteni: közel három évvel a blog indítása után, rengeteg eszmecsere eredményeképpen (köszönet a kommentekért) sikerült egy valóban eredményt ígérő megoldást találni. Tanoda! Ezer tanoda! Kezünkben az egyik kulcs! 

Címkék: oktatás társadalom roma

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ciganyokrol.blog.hu/api/trackback/id/tr423277573

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mistinguett · http://mistinguett.blog.hu 2011.10.04. 22:58:13

Árnyaljunk.

Ez szerintem is a megoldás legfontosabb része, de ne rontsunk ajtóstul a házba. Az odáig biztos, hogy hetek alatt össze tudnánk toborozni néhány ezer fix munkára éhes tanerőt: a frissen végzett egyetemisták, főiskolások, pláne a bölcsészek jelentős része örül bárminek, amiért havi fix jár. Hogy lelkesen, és főleg hogy jól teszik-e majd a dolgukat, az viszont erősen kérdéses. Hogy mekkora lesz a fluktuáció, előre borítékolható: évente cserélődik majd a gárda, márpedig ilyen munkához nagyok nagy szükség van az állandóságra, a hosszú távú tervezhetőségre. Telepi cigányokkal bánni - készség, gyakorlat kell hozzá. Telepi cigányokat tanítani - külön szakma. Telepi cigányokat nevelni - jó, ha megyénként találunk egy olyan embert, aki erre valóban hatékonyan képes és hajlandó.

Vagyis a megoldás nem itt kezdődik, hanem ott, hogy kiképezzük azokat a tanítókat, akik a hhh-s kölykökkel boldogulni tudnak majd. Ösztöndíjak, külön szakirány. Pl. ki lehetne küldeni a hhh-ra szakosodott tanárokat külföldre gyakorlatra, olyan helyre, ahol már van működő gettótanoda. Vagy Afrikába a segélyszervezetekhez, tudom is én. De fel kell készíteni őket, mert iszonyú teher lesz a vállukon, ugyanakkora segítségre van szükségük, mint azoknak, akiket majd tanítanak.
Meg elismerésre, persze.

Bencsik Gábor · http://www.magyarmercurius.hu 2011.10.05. 08:35:49

@mistinguett: Igen, ez fontos, mielőtt felhúznánk a tetőt, nem árt lerakni az alapokat. Tehát megfelelő tanárokat kell képezni. Minthogy már működik egy-két tucat cigánytanoda, meg lehet tudni, hogy pontosan mire van szükség. A tanodahálózat fokozatos bővítésével párhuzamosan kellene képezni az oda kellő tanárokat. Szerintem ez így megvalósítható lenne, nyilván kellene tíz év, mire igazán beindulna a dolog. Amihez persze tíz éven át következetes oktatáspolitika kellene, legalább ebben. Tán ez is eljön.

mistinguett · http://mistinguett.blog.hu 2011.10.05. 13:11:55

Ha már idealistázunk, megosztom a nyilvánossággal egy formabontó (nem ortodox, hihi) ötletemet.

Az egész onnan indul, hogy a cigánykérdés egyik rákfenéje a többség és a kisebbség között tátongó szakadék, volt már erről szó sokszor, hogy a cigány kölyöknek fogalma sincs a többségi társadalmi normákról, a többségi társadalomnak meg a cigányokról. Nincs kommunikáció a kisebbség és a többség között, csak gyanakvón méregetjük egymást. Erre lett egy gondolatom egyszer rég.

Csereutakat kellene szervezni cigányok és magyarok között. Kéne valami alapítvány, ahová tök önkéntesen be lehet jelentkezni, hogy én, Ló Lajos, a nyolc éves Bandika apukája, ekkor és ekkor vendégül látnék egy cigány kisgyereket mondjuk három hétig. Az alapítvány kerítene egy nyolcéves kiscigányt, aki három hétig a Ló-családnál lakna, elkísérné Bandikát az iskolába, hétvégente elvinnék piknikelni meg moziba. Aztán leveleznének. (A dolog úgy volna igazán tuti, ha aztán a cigány család is vendégül látná Bandikát három hétig, de ezt egyelőre hagyjuk. :))

Ez a dolog két okból volna nagyon jó. Egyrészt azért, mert egyesével hozhatna össze kisebbségieket többségiekkel. (Aki volt már csereúton, az tudhatja, hogy ezek szinte mindig bejönnek, egy ilyen kiruccanás nagyon intenzív, sokszor meghatározó élményforrás.) Másrészt azért, mert ha volna ilyen kezdeményezés, minden értelmiségi jogvédő nyavalygásra azonnal át lehetne nyújtani egy telefonszámot, hogy itt lehet jelentkezni, ha valóban a szíveden viseled a dolgot.

Yasashi Tanuki 2011.10.20. 00:09:56

@mistinguett: "Pl. ki lehetne küldeni a hhh-ra szakosodott tanárokat külföldre gyakorlatra, olyan helyre, ahol már van működő gettótanoda. Vagy Afrikába a segélyszervezetekhez, tudom is én."

Miért kellene milliókért utaztatni őket, hiszen a magyar cigányvezetők között ott vannak azok akik állítólag cigánytelepről indultak. A Mohácsi testvérek, Horváth Aladár, Farkas Flórián és még számtalan kevésbé neves végzett értelmiségi cigány. Persze ők jobb szeretnek politizálni, pereskedni, szakérteni ahelyett, hogy megmutatnák, hogy hogyan kell az ő népüket oktatni. Persze lehet, hogy csak azért nem kezdték el még a munkát mert nem szeretnének konkurenciát az etnobizniszben.

Yasashi Tanuki 2011.10.20. 00:17:06

@mistinguett: "Csereutakat kellene szervezni cigányok és magyarok között. Kéne valami alapítvány, ahová tök önkéntesen be lehet jelentkezni, hogy én, Ló Lajos, a nyolc éves Bandika apukája, ekkor és ekkor vendégül látnék egy cigány kisgyereket mondjuk három hétig."

Ezzel csak az a "gond", hogy az ilyen cserék során kiderülne, hogy amit a TASZ és egyéb jogvédők eddig előítéletnek bélyegeztek az mind tény. A gyerek elmesélné, hogy a csaldájában több a börtönviselt férfi mint az olyan aki még nem volt büntetve, kiderülne, hogy nem tudja használni az angolvécét, agresszív mert képtlen a vágyait késleltetni és hogy a szülei felélik a gyerek ellátása címén felvett segélyt és a kocsmában a nyerőgépbe dobják. Egy-egy ilyen látogatás után még erősebb lenne az ellenérzés a cigányokkal szemben. Általában megfigyelhető, hogy manapság azok vannak a legrosszabb véleményről róluk akik közelről ismerik az életvitelüket.

mistinguett · http://mistinguett.blog.hu 2011.10.20. 12:00:12

@Yasashi Tanuki: "Miért kellene milliókért utaztatni őket"
Milyen milliókért? Egy erasmusnyi összegből megoldható.

mistinguett · http://mistinguett.blog.hu 2011.10.20. 12:01:51

@Yasashi Tanuki: "csak az a "gond", hogy az ilyen cserék során kiderülne"
Igen, sok minden kiderülne, épp az lenne a lényege. Lehet, még téged is érnének meglepetések.