Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Friss topikok

  • bispora: @Fikulo: Hát ja, rasszista a világ... Amúgy az európai cigányok átlagintellektusa kemény 74 IQ, az... (2017.11.17. 11:10) Gének
  • HargitaIhenrIK: Csak mondom. Olyan megnyitojuk volt hogy csuhaj.. nmaahc.si.edu/ (2016.11.06. 03:21) Cigány múzeum
  • Szúrófény: Papír kell, bizonyítvány! Papír kell: bizonyítvány Azzal virít, aki hitvány! Tanult ő, férges esz... (2015.01.24. 07:59) Hócipő
  • Szúrófény: Munkanélküli fia verse (Ady Endre Proletár fiú verse, ma) Az én apám reggeltől estig, Reménytelen... (2015.01.24. 07:55) A pártok cigány-programja 3. – Jobbik
  • Szúrófény: Ég a hazugságtól, Ég a hazugságtól, a kopár szik, Álmodozó marha, hiába igyekszik, Nem jut előre,... (2015.01.24. 07:52) A düh piramisa

T’aves baxtalo

Bencsik Gábor 2012.08.13. 09:30

Még egy bejegyzés a cigány társadalmi struktúráról, két megállapítással. Az első a szerencse szerepe. T’aves baxtalo – légy szerencsés. Ez a romani nyelvben a köszönés, a jónapot. És nem csak a köszönés: a hagyományos cigány értékrendben kitüntetett szerepe van a szerencsének. A pszichológia egyik alaptétele, hogy vannak belülről vezérelt és kívülről vezérelt személyiségek. A belülről vezérelt hisz abban, hogy ura a sorsának, élete alakulása alapvetően önmagától függ. A kívülről vezérelt azonban úgy éli meg a mindennapjait, hogy azok a külvilág hatásai szerint alakulnak, a forgandó szerencse a meghatározó tényező. A cigány életérzés, világszemlélet éppen ilyen.

Teljesen logikus módon ilyen. A hagyományos cigány élet alakulásában valóban a külvilág hatásai a döntőek. Egy harminc fős kompánia a lényeget tekintve nem ura a sorsának, nincs hozzá ereje. Egyetlen esélye, hogy elhajol az erő elöl, és kihasznál minden kínálkozó lehetőséget – a szerencsét. Azzal, hogy a hagyományos cigány társadalom – önmagát átmentendő – kívül helyezte magát minden hatalmi hierarchián, lemondott arról is, hogy tagjai a maguk urai lehessenek.

Ezzel megint eljutunk oda, hogy miközben a többségi társadalom a modernitásba való átmenettel társadalmi modellt váltott, a cigányság nem követte. Megmaradt abban a modellben, amely a régi, premodern társadalmi struktúrához illeszkedett, a modernhez azonban nem. Megmaradt szerencsevárónak.

Amikor tehát azt tapasztaljuk, hogy a cigányok nem tesznek erőfeszítéseket saját sorsuk jobbra fordítására, viszont minden kínálkozó alkalmat megragadnak, hogy javakhoz, jövedelemhez jussanak (akár lopás, csalás árán is), abban nem a lustaságot (pláne nem a velük született lustaságot), sem pedig a bűnözésre való hajlamot kell látnunk, hanem egy egykor szükséges és hasznos, mára azonban érvényét vesztett, de meg nem haladott társadalmi modell működését, az abba való beszorultságot kell látnunk.

A másik megjegyzés válasz arra a jogos kérdésre, hogy milyen alapon alkotok én véleményt a cigány társadalomról, miből gondolom, hogy jobban látom a problémáikat, mint ők maguk. Nos, a társadalmi struktúra egyik – logikus – sajátossága, hogy belülről, térbeli is időbeli közelségből egyáltalán nem látszik. A fától valóban nem látni az erdőt. A velem azonos struktúrában élő embereket én mind teljesen különbözőeknek látom, a viselkedésbeli hasonlóságok egyáltalán nem mutatkoznak meg előttem. Az viszont, aki egy másik struktúrában él – legyen ez akár térben, akár időben távol –, ugyanúgy észleli az én közösségem struktúráit, ahogyan én az övéit.

Címkék: oktatás politika társadalom cigány értelmiség integráció

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ciganyokrol.blog.hu/api/trackback/id/tr34709403

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.