Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Friss topikok

  • Dread Naughty: Csak jelzem, hogy a cigányság nem egységes forrásból származik(ahogy pl. a zsidók sem). Vannak az ... (2018.11.18. 18:13) Gének
  • HargitaIhenrIK: Csak mondom. Olyan megnyitojuk volt hogy csuhaj.. nmaahc.si.edu/ (2016.11.06. 03:21) Cigány múzeum
  • Szúrófény: Papír kell, bizonyítvány! Papír kell: bizonyítvány Azzal virít, aki hitvány! Tanult ő, férges esz... (2015.01.24. 07:59) Hócipő
  • Szúrófény: Munkanélküli fia verse (Ady Endre Proletár fiú verse, ma) Az én apám reggeltől estig, Reménytelen... (2015.01.24. 07:55) A pártok cigány-programja 3. – Jobbik
  • Szúrófény: Ég a hazugságtól, Ég a hazugságtól, a kopár szik, Álmodozó marha, hiába igyekszik, Nem jut előre,... (2015.01.24. 07:52) A düh piramisa

Egyszerűen így alakult...

Bencsik Gábor 2012.08.16. 13:01

A közelmúltban Lánczi András megtisztelt azzal, hogy pár mondatban véleményt mondott a Polgári Szemlében megjelent írásomról (itt olvasható). A dicsérő szavakat most átugranám, a bíráló megjegyzést viszont érdemes végiggondolni.

„A strukturalista megközelítés hasznos, bár elképzelhető, hogy így túl racionális a magyarázat is: a négy körülmény mint viszonyítási pont nagyon meggyőző, de csak racionális "rásegítéssel" érvényes: inkább irracionális, hogy miért nem akar egy egész népcsoport integrálódni, mit veszíthetnek?! Nincs küldetéstudatuk, mint a zsidóknak - akkor mihez is ragaszkodnak, a puszta megélhetésükhöz? Azt akarom mondani, hogy racionálisnak láttatod a viselkedésüket, de erről nem győztél meg, pontosabban, ezt magától értetődőnek veszed, mert Te racionális kultúrához tartozol. Nem akarlak megingatni, csak jelzem, hogy van itt egy episztemológiai probléma - feltétlenül racionalizálható-e egy embercsoport viselkedése -, vagy egyszerűen így alakult a cigányság sorsa - ezt persze a mi tudományos felfogásunk nem fogadja el magyarázatnak. Holott...”

Fontos és jogos kérdés, hogy a cigány felnőttek önként miért nem integrálódnak, önként miért nem lépnek át a saját megromlott, kontraproduktív társadalmi struktúrájukból a többségi társadalom jól-rosszul, de működő modelljébe. Az én válaszom továbbra is az, hogy éppen a saját struktúrájuk nem engedi őket - mire egy telepi cigány gyerek felnő, a szakadék már olyan nagy, amit nem lehet átugrani. Hosszú csóvája van ennek, nyilván szerepet játszik, hogy jobb lustálkodni, mint dolgozni, erőfeszítéseket tenni - de az alapvető kérdés az én nézetem szerint mégis a struktúra csapdája. Pont ezért olyan rohadtul nehéz ügy.

Persze egyáltalán nem biztos, hogy a társadalom minden jelensége ok-okozati viszonyokra vezethető vissza. Egyszerűen így alakult... Be kell látnom, hogy ezt a lehetőséget egy pillanatra sem szabad kihagyni a számításból, különben könnyen megcsalhatom magam. Bizony a ráció veszedelmes eszköz, utólag rengeteg racionálisnak tűnő álláspontról és megállapításról derült ki, hogy teljes tévedés. Amiért konzervatívnak tartom magam, az éppen ez: a világ felmérhetetlenül bonyolult, a ráció gyakran tévútra visz, ezért tisztelettel kell közelíteni minden olyan megoldás felé, amely már kiállta az idő próbáját. Még akkor is, ha egyelőre nem látszik a dolog mögött a ráció.

Vajon a strukturális antropológia megközelítése kiállta-e már az idő próbáját? Idővel megkapjuk a választ.

Címkék: társadalom cigány integráció

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ciganyokrol.blog.hu/api/trackback/id/tr544715587

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mistinguett · http://mistinguett.blog.hu 2012.08.16. 21:40:55

Nagyon tetszett a tanulmány. Igaz, sok újat nem olvas benne, aki ismeri ezt a blogot :), de nagyon szépen össze van szedve benne "a lényeg". Ha egy kis kritikát megengedhetek magamnak, nekem a konklúzió (a megoldás) kicsit el volt sietve. Eleve furcsa volt egy tudományos igényű munka után a megoldás-javaslat (nekem a tudomány akkor hiteles, amikor leír, és nem, amikor "előír"), de ezen még túlteszem magam. Csak egy több oldalas tanulmány után hipsz-hopsz odadobni egy bekezdésben, hogy akkor mi a teendő... kicsit necces, még ha alapvetően egyetértek is. :)
De hát ez csak kukacoskodás, megpróbálom magam beleélni egy témavezető szerepébe.

Ami viszont Lánczi felvetését illeti, azzal egyáltalán nem tudok egyetérteni. Eleve nem oké az a kitétel, hogy "inkább irracionális, hogy miért nem akar egy egész népcsoport integrálódni, mit veszíthetnek?!". Ez tipikus többségi álláspont. A helyzet ugyanis az, hogy nem nem akar, hanem nem tud, azaz ha akarna se tudna, ezért aztán nem is akar. Épp az a baj, hogy nincs meg neki az eszköz az integrálódáshoz - ha megvolna, nem volna gond -, ezért sodródik a maga megszokott útján, akkor is, ha az nem vezet sehova: mert azt ismeri, azon tud járni, míg a többségi társadalom útján nem tudja a szabályokat. Ha megengedhetek magamnak egy személyes példát: én elmúltam 30, elit iskolákba jártam, két egyetemi diplomám van, nyelveket beszélek, mégis, mind a mai napig nehézséget okoz az öröklött provincializmus (proli családból származván, első generációs diplomás lévén) levetkőzése. Nem azért, mert nem akarom levetkőzni, hanem mert nem tudom. Pedig én tudatában vagyok, és küzdök érte, fegyvereket is szereztem hozzá. És mégis, a legváratlanabb helyzetekben találom magam csapdában egyszerűen azért, mert nem 4, hanem 24 évesen kezdtem el beilleszkedni az "elitbe" vagy a "polgári létbe" vagy mittudomén, mibe. Mikor ilyet olvasok, hogy "mit veszíthetnek", nagyon kell vigyáznom, hogy ne boruljon el az agyam. De ez csak a zárójeles rész.

A fontosabb, hogy az, amit LA a rációról mond, szerintem teljesen meddő dolog. A ráció ugyanis nem a világban van, hanem az agyban. Azt nem úgy kell elképzelni, hogy van - eleve elrendelve - ok és okozat, és az elme ezeket felfogja, hanem úgy, hogy vannak dolgok, "csak úgy" vagy "nem csak úgy", tök mindegy, a lényeg az, hogy azokat az elme fel akarja fogni, rendszerbe akarja szedni, meg akarja érteni. És ezért racionalizálja. Az ok-okozat az agyban jön létre, nem a világban. Azért, mert abban a rendszerben, amiben épp gondolkodunk, így lesz értelme a dolgoknak - és erre van szükségünk, nem az "igazság" tudására. Ha megváltozik a rendszer, érvényét veszti az eredeti ráció, de nem azért, mert korábban tévedtünk, hanem mert az akkori értelmezés már nem elég hasznos. A la Platón: nincs igazság, csak értelmezés. Azon rugózni, hogy valami "csak úgy" lett-e, vagy racionális folyamat eredménye, értelmetlen: ha racionalizálni akarjuk a világot, rációt keresünk - és találunk is, mert az ész ügyes. És igazunk is van, mert ha a megtalált ráció segít rendszert alkotni, akkor elértük a célunk. Feltétlenül racionalizálható-e egy embercsoportviselkedése? Hát ha racionalizáni tudom, akkor racionalizálható.
Az viszont igaz, hogy észben kell tartani: sok igazság van. Az, hogy egyfajta racionalizálás sikeres, még nem jelenti azt, hogy egy másik fajta ne lehetne ugyanolyan célravezető.

Bencsik Gábor · http://www.magyarmercurius.hu 2012.08.17. 08:31:23

Én is azt hiszem, hogy itt nem "nem akarásról", hanem nem tudásról van szó. Vonzások és taszítások vannak, és a leszakadó cigányokat mindkettő a saját világában való megmaradás felé tolja. Nagyon utálom azt a megközelítést, hogy a rasszista többségiek kirekesztik a szegény, szenvedő cigányokat, de azért azt fel kell fogni, hogy bizony a többség nem fogadja be őket. Aki cigányok körül forgolódik, mindenki tud példát arra, hogy a cigányok részéről a többségi normákhoz való közeledést, a "beilleszkedési" próbálkozásokat hogy löki vissza a többségi társadalom. Van a cigány életkeret, amely a cigányok számára ismerős, otthonos, megbízható, és van a többségieké, amely idegen - a kettő közötti választás nyilvánvaló.
Lehet, hogy egy tanulmányba nem valók megoldási javaslatok. Mégis beleírtam, mert lépéskényszerben vagyunk. Félek, hogy az a kevés tanoda is kifullad, és kárba vész az évtizedes munka. Hátha ezzel a cikkel segíteni tudnék, hátha elolvassa valaki, akinek szava van ebben a dologban. Nagy Pállal, a cigány történelem szerintem legodaadóbb kutatójával beszélgettünk erről. Ő úgy fogja fel a feladatát, mint tiszta tudományos szerepet, feltárja a forrásokat és értelmezi őket. A magam részéről befolyásolni szeretnék - hogy a gyerekeim is egy szerethető országban élhessenek.