A minap egy szociológus előadásán voltam, borsodi cigányok helyzete volt a téma (ő szigorúan romát mondott, a cigány kifejezés egyszer sem hangzott el). Az előadó rengeteg hiteles adattal bizonyította, hogy a cigányok jövedelme mennyire alacsony, milyen magas a munkanélküliség és milyen magas az eladósodottság. Egy döbbenetes adat: a társadalom jövedelmi szempontból alsó öt százalékába eső (cigány és nemcigány) családok ötöde ügyfele a Providentnek. Ez valami nagyon sötét ügy, nyílt színen: rengeteg szegény ember kicsi pénzeinek átáramoltatása néhány gazdag emberhez, aminek révén a szegények még sokkal szegényebbek lesznek. Fel nem foghatom, hogy ennek miért nem lehet gátat szabni. Ha a bukósisakot kötelezővé lehet tenni azért, hogy a felelőtlen embereket megvédjék önmaguktól, akkor a törvényes kamatot miért nem lehet emberi szinten maximálni, mondjuk a mindenkori banki alapkamat öt-hatszorosában (beleértve az összes "szolgáltatás" díját)?

Az előadó azzal indokolta a szegény családok ilyen eladósodását, hogy ők ki vannak rekesztve a rendes hitelezésből, és ha szükség hozza, csak ilyen kölcsönöket tudnak felvenni. Szó szerint ezt mondta: „Sokszor az uzsorások mentik meg ezeknek az embereknek az életét. Amikor kórházba kell vinni a gyereket, amikor meg kell venni a gyógyszert, akkor csak ezektől tudnak kölcsönhöz jutni.” Őszintén szólva ebben én nem hiszek. Sajnos senki nem kutatja, hogy ténylegesen mire megy a kölcsön vett pénz, de nagy összegben mernék fogadni, hogy tíz esetből kilencszer nem gyógyszerre.

De ez egy másik történet, szeretnék is visszatérni rá. Most maradjunk annál, hogy meggyőződésem szerint az államnak bizonyos esetekben kötelessége megvédeni a polgárokat saját felelőtlenségükkel szemben is. Többek között azért van erre jogalapja, mert ez a felelőtlenség utóbb nagyon sokba kerül az adófizetőknek. Ismétlem: senki sem vitatja, hogy az államnak joga előírni a bukósisakot, mert nem akar eltartani egy csomó felelőtlen rokkantnyugdíjast. Ugyanígy legyen joga betiltani a mértéktelen kamatot is. Sokat lendítene a mélyszegénységben élőkön, ha végre megszüntetnék ezt a ma még legális anyagi kizsákmányolásukat.

Az indulatos íráshoz egy békés kép, Rohbock Lajos színezett acélmetszete 1856-ból, egy több mint 200 darabos sorozatból. A korban nagyon kedvelt veduta műfaj szép darabja, az ábrázolt vár és település előterében, mintegy díszítve a látképet apró alakok, staffázsfigurák láthatók.

Balra lent egy cigány csoport, amelyet a mezítelen gyerek, mint egyértelműen cigány képi toposz azonosít.