Mindeddig példátlan összefogásról ad hírt az internetes újság - Fordulóponton a romapolitika . A politikai mezőny jobb- és baloldaláról egyaránt csatlakoztak roma szervezetek ahhoz a közös felhíváshoz, amely alapvetően új romapolitikát igényel, sőt követel a magyar államtól.
Igazuk van. Alapvetően új romapolitika kell. De nem csak a magyar államnak vannak feladatai, hanem az aláíró roma politikusoknak is. Örömteli, hogy végre világosan megfogalmazzák, mit akarnak a roma civilek (hogy vezető roma politikusok mitől civilek, azt nem tudni, de lépjünk túl ezen). De hadd fogalmazzuk meg a másik oldal kéréseit is.
Mit akarnak a roma civilek?
1. A cigányok önkéntes etnikai regisztrációja jogi és intézményi feltételeinek megteremtését, az így nyert adatok beépítését az integrációs célú források elosztásába, felhasználásába, ellenőrzésébe.
Igen, ezt a gádzsók is így gondolják. Legyen végre vége az adatvédelmi tabuk ostoba és kártékony rendszerének. De az adatokat ne csak arra használhassuk, hogy hova kel pénzt adni, hanem a problémák feltárására is. Ne csak azt tarthassuk számon, hogy hány cigánynak kell támogatás, hanem azt is, hogy hányan vannak, akik nem tartják be a társadalom normáit, akik törvényt szegnek.
2. Az uniós és magyar fejlesztési források átcsoportosítását a társadalmi méretű egyenlőtlenség és megkülönböztetés felszámolására.
Rendben. A gádzsók viszont felelős pénzgazdálkodást kérnek a cigány szervezetektől, a ma működő felelőtlenkedés, ilyen-olyan pénzeltüntetések, számlavásárlásos síbolások azonnali leállítását. Akit gazdasági bűncselekményen, vagy akár csak hűtlen kezelésen érnek, annak nincs helye a közéletben, az egy életre lépjen le a színről.
3. A kirívóan magas roma munkanélküliség csökkentését, a cigánytelepek teljeskörű felszámolását, az oktatási szegregáció megszüntetését, mindehhez esélykiegyenlítő (pozitív diszkriminációs) kvótarendszer bevezetését.
Legyen. A gádzsók viszont a korszerű munkakultúra elsajátítását kérik. Továbbá azt, hogy a telepi cigányok kezdjék el tanulni az öngondoskodás elemi tudnivalóit: a konyhakert művelését, a lakóház kisebb-nagyobb hibáinak kijavítását, a háztáji gazdálkodást. Azt is kérik, hogy a cigányok maguk is adjanak esélyt saját gyerekeiknek, küldjék őket óvodába, iskolába, és tanítsák meg őket a gyerek-közösségek alapvető viselkedési normáira.
4. A cigányok emberi méltóságának tiszteletben tartását, a gyűlöletbeszéd szabályainak módosítását.
Az emberi méltóság ügyében egyet értünk. A gádzsók pedig az ő emberi méltóságuk tiszteletben tartását kérik. Amibe nem fér bele az ellenük irányuló agresszió semmilyen formája, még a verbális sem, a tettleges meg különösen nem. A gádzsók azt kérik, hogy a roma civilek minden erejükkel munkálkodjanak a rossz cigány tradíciók, az agresszivitás és a „megélhetési bűnözés” fedőnév alatt sok helyen elviselhetetlen mértékűre növekedett falusi lopás megszüntetésén. A gyűlöletbeszéd vesszőparipájáról pedig szálljunk le mindnyájan. A hatályos magyar jog rendezi ezt a kérdést.
5. A RIT (Roma Integrációs Tanács) működésének gyökeres átalakítását, hatásköreinek kiterjesztését, számonkérhető és felelős vezető (miniszter) kijelölését, a munkájában résztvevő civilek egyetértési joggal való felruházását.
Igen, erről is lehet szó. Mi gádzsók viszont számon kérhető és felelős roma vezetőket kérünk. Akiket valóban támogatnak a cigányok, és nem politikai ügyeskedések, szavazatvásárlások segítségével szerezték a pozícióikat. Akik a politikusi karriert nem könnyű keresetnek tekintik, hanem nehéz szolgálatnak. És akik akkor is megfordulnak a cigánytelepeken, amikor nincs ott a Híradó kamerája.
Végül még egy kérés a gádzsók részéről: a roma vezetők végre törődjenek a saját népükkel is. Ne képviseljék, hanem szolgálják őket. Kennedy elnök szavait aktualizálva: ne azt kérdezd, hogy mit kaphatsz Magyarországtól, hanem azt, hogy mit adhatsz Magyarországnak. Akár gádzsó vagy, akár roma.
