Amikor a dolgok nagyon rosszul mennek, előbb-utóbb a megjavításukra tett lépések is balul sülnek el. Most éppen annak kell drukkolnunk, hogy az önvédelemre berendezkedő romák buzgalmukban meg ne lincseljenek valami terepjáróst. Az esély nem kicsi. És ha megtörténik a tragédia, azért megint súlyos árat kell fizetnünk.
Az egész onnan indult, hogy a közhatalom képviselői húsz éve nem hajlandók szembenézni a közbiztonság és a cigányság összefüggéseivel. A balliberális oldal meggyőződésből, a jobb pedig a balliberális nyomásnak engedve megalkuvásból, vagy legalábbis politikai pragmatizmusból. Húsz év óta romlik a közbiztonság, és közben húsz éve megy a papolás arról, hogy a gonosz, náci, fasiszta magyarok hogy elnyomják a szegény szenvedő cigányokat.
Félreértés ne legyen, ez egy cigánypárti blog, azért íródik, hogy értelmes tettek révén és következményeképpen jobb életre juthassanak a magyarországi cigányok, mindnyájunk hasznára és örömére. Szerző eleget kap az ismerőseitől: ezeket akarod te felemelni, le kellene géppuskázni az összeset, költözz közéjük, ha annyira szereted őket, kutyából nem lesz szalonna, és így tovább, és így tovább.
Hát nem, semmi gettó, gumibottal ez a probléma nem kezelhető, empátia, megértés nélkül egy tapodtat sem jutunk előre. De ettől még az igazság igazság marad: a cigányok között kiugróan magas azok aránya, akik agresszív állatokká züllve terrorizálják a környezetüket. És a közhatalom húsz éven át még lovat is adott alájuk.
A bili azonban – ahogy a bilikkel történni szokott – az idén kiborult. A romák körül felkavarodott a poshadt állóvíz. Tragédiák sora kellett ehhez, annak idején a zámolyi gyilkosság még nem volt elég, nem indította be a láncreakciót. Most azonban már túlcsordult a pohár itt is, ott is, és kiderült, hogy úgy nem mehetnek tovább a dolgok, ahogy eddig mentek.
Itt vannak ezek az eszelős sorozatgyilkosságok. Minden felmérés azt mutatja, hogy az emberek többsége szerint vagy magyar, vagy külföldi titkosszolgálat csinálja. Nem tudom. Talán mégis eszelős sorozatgyilkosok, akik az amerikai krimik igazságosztóinak szerepébe képzelik magukat. Akárhogy is, szörnyű ügy, elfogadhatatlan, aljas, ha nem volnék elvi ellenfele a halálbüntetésnek, kötelet követelnék a gyilkosoknak. De azért ne legyenek kétségeink: ezekben a gyilkosságokban benne van az elmúlt húsz év hazug, sumák, lapító politikája is, amely lehetővé tette, mi több, kiprovokálta az emberekben a szörnyű indulatokat, és egy aljas bandát átbillentett a verbális gyűlölködésből a tettlegességbe.
És erre most jönnek a roma önvédelmi csapatok. A dolog logikus és támogatható – lenne, ha nem tudnánk, hogy az egész egyenes úton száguld a következő tragédia szakadéka felé.
Mi sül ki abból, ha egy csomó cigány férfi, akiknek jó része már régóta a kriminalitás határán él, akik beleszocializálódtak az agresszivitásba, akiknek kezében egyszer-kétszer már eddig is megvillant a kés, most karhatalmat kezd játszani? Már ez a terepjáró dolog is kozmás. Nagy összeget mernék feltenni arra, hogy a gyilkosok nem fekete terepjáróval járnak (és nincs az arcukon keresztbe ragtapasz, Zorro álarcot sem viselnek és nem cipelnek a hátukon zsákot). Az lehet, hogy őrültek, de nem hülyék, a maguk őrült világán belül nagyon is logikus módon gondolkodnak – ergo olyan autót használnak, ami a legkevésbé feltűnő, amiből a legtöbb szaladgál az utakon.
Azt gondolom, hogy a fekete terepjáró csak azoknak a romáknak a képzeletében létezik, akik szemtanúk szerettek volna lenni, de sajnos nem láttak az égvilágon semmit. A képzelt ellenség azonban képes testet is ölteni. A cigányok egy sor faluban nekibuzdulva ellenségképet kreáltak maguknak, és egyszer aztán meglincselnek valakit, akiknek a gyilkosságokhoz ugyan semmi köze, de véletlenül éppen olyan, amilyennek a gyilkost elképzelték. És akkor csak az Isten a megmondhatója, mi következik.
Amúgy persze senki nem vitathatja el senki jogát, hogy magát és hozzátartozóit megvédje. Ehhez a cigányoknak is joguk van. Karhatalmasdit játszani azonban veszélyes dolog, még akkor is, ha a durungos, baltás cigány férfiak a sértett fél helyzetében gondolják magukat. A lerohadt vidéki közbiztonság helyrebillentésére nem az önbíráskodás bevezetése a megoldás. A rend fenntartásának szigorúan állami monopóliumnak kell maradnia. Ezt a roma rendőrösdit nagyon gyorsan le kell állítani.
Ma egy képeslappal zárjuk az írást, Mérei Ignác adta ki 1908-ban Keszthelyen, postán 1915-ben futott.
Teknővájó beás cigányok láthatók rajta. Róluk tudjuk, hogy két törzsük, a muncsán és az árgyelán évszázadok, de legalábbis a 17. század vége óta élt a Dél-Dunántúlon, a Dráva mentén, és olykor-olykor a Balatontól északra is elkalandoztak. Erdőben épült telepeikről egy-két napos, esetleg hetes kalandozásokra indultak, amelyekre csak a szerszámokat vitték magukkal, fát mindig a megrendelt munkának megfelelően vettek vagy szereztek. A háttérben álló sátor azért ilyen kicsi, mert csak ideiglenes szállásul szolgál, a kolónia állandó szállása valahol a Mecsekben vagy a somogyi erdőkben lehet.
