Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Friss topikok

  • Frick László Intézet: @Pipas: Mitőllenne zavaros? A "cigányok"Magyarországon több korszakban többfelől,több okból és nem... (2021.04.11. 06:17) A vajda, aki nincs
  • csokosszaju: nem olyan sokára mi leszünk kevesebben...és akkor jaj nekünk (2020.05.28. 20:58) Gádzsóverés a Józsefvárosban
  • Dread Naughty: Csak jelzem, hogy a cigányság nem egységes forrásból származik(ahogy pl. a zsidók sem). Vannak az ... (2018.11.18. 18:13) Gének
  • HargitaIhenrIK: Csak mondom. Olyan megnyitojuk volt hogy csuhaj.. nmaahc.si.edu/ (2016.11.06. 03:21) Cigány múzeum
  • Szúrófény: Papír kell, bizonyítvány! Papír kell: bizonyítvány Azzal virít, aki hitvány! Tanult ő, férges esz... (2015.01.24. 07:59) Hócipő

Asszimiláció

Bencsik Gábor 2010.01.29. 08:59

Gyerekeink a téren játszanak, szóba elegyedem az ismeretlen anyukával. Beszélünk erről-arról, felületes csevegés ez, inkább szocializációs rítus, mint eszmecsere, ahogy összetalálkozó ismeretlenek szokták. Egy idő után, a kölcsönösen kialakuló felületes rokonszenvre támaszkodva mégsem állom meg, hogy meg ne kérdezzem a cigány rasszjegyeket markánsan viselő fiatal nőtől: az ön családja rumungró? Mint akit bolha csípett, fölcsattan: azért, mert nincs érettségim? Nézze meg a gyereket, hófehér a bőre, az enyém is hófehér, jó, a hajam sötét, de a bőröm hófehér. Próbálom menteni a helyzetet: higgye el, tőlem nem idegen a cigányság, a történetét kutatom és néha tanítom is, nagyon érdekes… Nem vagyunk cigányok – zárja le a beszélgetést. Innen már nincs mit mondanunk egymásnak.

Elég mellbevágó tapasztalat. Tehát vannak olyanok – hát persze hogy vannak, mindenki tudja, de így személyesen tapasztalni mégis meglepő –, akik egyetlen generáció alatt próbálnak meg asszimilálódni, a világ előtt és bizonyára önmaguk előtt is megtagadják cigányságukat. Milyen élet lehet ez? Milyen frusztrációk kelnek abban az emberben, aki ezt az utat választja? Mi sül ki ebből?

És mi van azokkal, akiket a környezetük nem enged asszimilálódni, hiába kapaszkodnának a többség identitásába, az a többség minduntalan visszalöki őket: de hiszen cigány vagy, miről beszélsz? Csupa jó szándékkal én is éppen ezt csináltam. És hányan lehetnek, akik korántsem jóindulatúan, tudatosan mondják: cigány, vissza! Nem jöhetsz közénk, apád is cigány volt, a fiad is az marad.

USÁ-t járt ember meséli: az ottaniakkal, házigazdáival beszélgetve valakit négernek nevezett. A beszélgetés megakadt, rászóltak, hogy ezt a kifejezést ne használja. Hát akkor mit mondjon, fekete? Az sem szerencsés. Afroamerikai? Nem, hagyja azt is. Akkor mit mondjon? Legjobb, ha nem mond semmit az emberek etnikai hovatartozásáról.
 
Ez nonszensz. Nem lehet kiiktatni a gondolatainkból, a közléseinkből azt a tényt, hogy az emberek származásuk, nyelvük, szokásaik, állampolgárságuk szerint csoportokat alkotnak. Nem lehet gondolatainkat, közléseinket politikailag korrektnek kinevezett tabuk közé szorítani. De lám, mégsem olyan egyszerű dolog ez.

Nem kétséges, hogy az asszimiláció helyett az integráció a szerencsésebb megoldás. De az asszimiláció dolgát is végig kell gondolnunk. Akarjuk ezt, jó ez, tudjuk ezt kezelni? Goethe mondta: egy nép pusztulása közhely, egy tanya felégetése tragédia. Folytassuk a gondolatot: egy nép kirekesztése közhely, egy család megbicsaklott asszimilációja tragédia. Hány tragédia zajlik körülöttünk?

Végül megint a jó öreg Böhm Pál, az ő hiánytalan képi közhellyé kristályosodott cigány-idilljével. A kép a német Illustrierte Rundschau 1903-ik évfolyamának 180. oldalán jelent meg. A gondosan megkomponált rendetlenség a klasszikus háromszög-szerkesztés elveit követi. Erről a képről is elmondható, ami a többi Böhm-festményről: sok-sok hiteles részletből építkezik, de ügyel arra, hogy a leendő vevők képi sztereotípia-igényét fegyelmezetten kielégítse. A kép egésze tehát hamis, a részletek azonban forrás-értékűek.

Érdekes például a kép közepén látható tűzhely, különösen a félig földbe ásott, lapos kő, amely talán valamiféle szélfogóként, a fújtatóval szembeállított légterelőként, hő-koncentrálóként funkcionált. Éppen ilyen látható Barabás Miklósnak egy 1855-ben készült litográfiáján (megjelent Prónay Gábor: Vázlatok Magyarhon népéletéből című kötetében). Mielőtt a Böhm-képet láttam volna, azt hittem, hogy Barabás itt valamit teljesen félreértett, de úgy látszik, mégis helyesen ábrázolta a vándorcigány fémműves tüzelési technikáját. Ebből is látszik, hogy a képi forráskritika legfontosabb eleme minél több kép összehasonlító elemzése.

Címkék: cigányok álszent asszimiláció polkorrekt

24 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ciganyokrol.blog.hu/api/trackback/id/tr411711737

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) 2010.01.29. 09:47:06

"az ön családja rumungró?"

Szerintem ilyet nem illik kérdezni. Vagy beszél magától a zenész őseiről, vagy nem. Tótságra, svábságra, zsidóságra sem kérdezünk rá, mégis tudjuk (akit ez érdekel), hogy ki milyen származású.
A cigány egy szitokszó, nem várható el, hogy felválalják.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.01.29. 10:02:26

A cigány szónál nem sok pejoratívabb van manapság (ja de, a zsidó :)), gondolom nem véletlenül tört ki onnan és egyenesen szégyenli a felmenőit. A mozgássérületekhez is szólhatunk úgy, hogy ennek ellenére milyen ügyesek, de általában azt várnák el, hogy ez miatt ne tekintsünk rájuk másként.

Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) 2010.01.29. 11:31:03

"Legjobb, ha nem mond semmit az emberek etnikai hovatartozásáról."

Ha nem releváns akkor tényleg ne is mondjon.
Az a "néger" vagy cigány, postás, szomszéd gyerek, Mr. Smith, Pistike. A hétköznapi szituációban nem kell, hogy előjöjjön a bőre színe.

Amúgy nem szeretem a cigány - afroamerikai párhuzamot. Tök más életmódról van szó.
Saját magát csapja be, aki ebbe a párhuzamba éli bele magát.

Az olasz és a svéd származású amerikaiakon is látszik, hogy őseik honnan jöttek.
Magyarországon is élnek szőke, kékszemű magas emberek és köpcös barnák is. Az eltérű rasszjegyek bizony eltérű etnikai származást is jelentenek, eltérű kulturális, vallási hagyományokat, de mégis van egy közös minimum, amely eggyé tesz minket, ezt a közös minimumot kellene a romáknak is elérni.

Gilderoy 2010.01.29. 20:03:59

Műszaki jellegű közbevetés: ezt a blogot nehéz navigálni. Legalább felülre kerülhetne egy link, amivel vissza lehet menni a nyitólapra. Vagy én nézek be valamit?

ValleyFloydRoad 2010.01.31. 04:07:33

Megértem én is a hölgyet, bár olyan lenne a cigány többség, hogy egy már "magyarként élő" valaki büszkén vállalhatná az egyébként nyilvánvaló etnikai hovatartozását.Ezért én pl. úgy is tekintek az ilyenekre, mint bárki másra. Nem érdekel a bőrszín, mint ahogy a magyar emberek többségét sem érdekli, ezért is fogadnak el arab, fekete, stb. orvosokat, mérnököket a legkisebb városkákban, falvakban is az emberek.
Ugyanakkor egyetértek a szerzővel, pl. Angliában én is találkoztam az amerikai példához hasonló butasággal. Egy hölgyet kellett megkeresni egy teremben. Egy csapat hölgy tartózkodott a tornateremben és játszott. Az "útbaigazító" mutatta volna, hogy ki is a keresett hölgy. Ott, abban a fehér pólóban. Igen, de mindenki fehér pólóban van. Az ott a bordásfaltól jobbra. Igen, de ott 3-an is vannak. És további próbálkozások. Végül kiderült, hogy a keresett hölgy az egyetlen fekete hölgy volt az összes között, szóval akár azt is lehetett volna mondani. Engem pl. nem zavarna, ha 10 fekete között én lennék az egyetlen fehér és valaki mondaná, hogy ja, ő? Hát az a fehér fickó! Szerintem ez a PC-korlát kicsit nevetségessé tesz bizonyos helyzeteket, mint pl. ezt az angliait. Őt nyilván nem zavarja, hogy fekete, ahogy engem sem, akkor meg miért nem beszélhetünk róla?

Kartal (rezervált) 2010.01.31. 10:17:55

A cikk bizonyos vonatkozásaival egyetértek ("Nem lehet kiiktatni a gondolatainkból, a közléseinkből azt a tényt, hogy az emberek származásuk, nyelvük, szokásaik, állampolgárságuk szerint csoportokat alkotnak."), de a "kirekesztés" görcsös ismételgetésétől lassan már herpeszem lesz. Talán mert én nem tapasztaltam még a környezetemben ilyesmit, talán mert akik tényleg elutasítják a cigányokat, rengeteg rossz tapasztalatuk (nem előítéletük, TAPASZTALATUK) miatt teszik ezt, amiért talán nem hibáztathatóak.

@Jobb híján MDF-es: mitől lenne szitokszó?
@Member: mitől pejoratív? Ennek az etnikai kisebbségnek ez a neve magyar nyelven, és engedtessék meg, hogy szülőhazámban az anyanyelvem használjam! Én sem csattanok fel, ha megkérdezik székely vagyok-e, párom sem, ha sváb származását firtatják. És akkor mi van, mindenki tartozik valamelyik rasszhoz, nemzetiséghez, etnikumhoz.
Ez a PC úgy hülyeség ahogy van. Attól, hogy egy kutya farkát kinevezzük lábnak, mert a "farok" nem PC szó, még nem lesz öt lába a kutyának.

@ValleyFloydRoad: erről van szó. A nagy többséget nem érdekli a bőrszín, az érdekli, hogy milyen emberről van szó. Amikor azonban a pályaudvarokon folyton cigány bandák őgyelegnek, részegen üvöltöznek, verekednek, kötekednek, amíg a játékgépeken 90%-ban cigányok költik a pénzt, és sorolhatnám még, addig nem kell csodálkozni, hogy a kitörni szándékozó, normális életvitelre vágyó cigányok inkább letagadják származásuk. Ha a székelyek ilyenek lennének, én is inkább tagadnám, hogy az vagyok.
Úgyhogy nem a többséget kell birkává nevelni holmi PC-marhasággal, hanem a cigányokat kellene rávenni, hogy kicsit integrálódjanak. Ebben pedig a cigányvezetőknek lenne nagy szerepük, de mint tudjuk jóformán mindegyik ellen büntetőügyek vannak folyamatban... innen pedig nem vezet tovább út.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.01.31. 14:28:25

@Kartal (aki beleszól): Egy szóval sem mondtam, hogy nem szabad a cigány szót használni, nem vagyok én Mária Terézia. Csak azt mondtam, hogy mint az angolban a "to gyp" annyit tesz, "átverni", addig a magyarban a "cigánykodni" mit takar, vagy pusztán az, hogy vki "cigányos"? Vélhetően nem arra asszociálunk először, hogy családcentrikus, prűd és nem bírja a kötöttséget, hanem hogy léhűtő, követelőzdő és azt lesi, mikor köthetne a másikba. Ezek abból adódnak, hogy a magyar és cigány egyének szinte csak ebben a kontextusban találkoznak, alapból nem szólnának egymáshoz, nem segítenének egymásnak, ezért a magyarban a "cigány" szót ritkán használják jóindulattal. Ahogyan ők is a "magyar" helyett egyszerűen csak azt mondják: "paraszt".

Hát ja, amíg ilyen Kolompár Orbán féle trollokat neveznek ki cigány vezetőknek, nem is lesz ebből semmi. Valamiért aki magasabb babérokra tör, legyen az cigány vagy nem cigány, azonnal meg akar tollasodni és picit lecsippent abból, amit kiosztásra szánnak. És ha ezt alacsony szinten is elkövetik (nem akarok mutogatni, de az egyik nagyvárosban annál a híres szeretetszolgálatnál is), akkor miért csodálkozunk a felsőkön?

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.01.31. 14:43:48

Köszben eszembe jutott egy talán szemléletes példa:
Van egy keleti játék, a Mahjong (www.terebess.hu/keletkultinfo/mahjong.html). Ha elsőre elolvassuk a szabályait, ledöbbenünk, hogy "B*sszameg, ezt hogyan lehet jáccani?!". De ha párszor átfutunk rajta, megnézünk pár videót, beszélgetünk róla pár arccal ledöbbenünk, hogy ez nem is olyan bonyolult. Saját példában pedig ilyen egy jog jegyzet. Első átolvasására JFC érzés, de aztán a harmadik körül már pofonegyszerűnek tűnik.
A cigányok pont ugyanígy vannak a munka világával, hogy tovább kell tanulni, nem ismerik az európai kreatívabb hobbikat, ellenben jól ismerik a bandázást (hiszem a brooklin'-iakban "tesókra" lelnek), azt, hogy a pia jó, hogyha többen megyünk, félnek tőlünk. Amit nem ismerünk, az olyan távolinak, elérhetetlennek tűnik és savanyú lesz a szőlő. Ezért kell a telepjeikkel minél inkább kapcsolatba kerülni, és foglalkozásokat tartani a fiatalok közt, tanácsadást végezni, vagy akár csak beszélgetni velük. A közhiedelemmel ellentétben gyakran használ.

Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) 2010.02.01. 08:16:23

@ValleyFloydRoad:

"Végül kiderült, hogy a keresett hölgy az egyetlen fekete hölgy volt az összes között, szóval akár azt is lehetett volna mondani."

Ja, ilyen erővel azt sem lehet kimondani, hogy szőke, szeműveges, vagy barna, bajuszos.

Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) 2010.02.01. 08:18:37

"az angolban a "to gyp" annyit tesz, "átverni""

A szlovákban meg egyenesen hazugot jelent a "cigáň".

Riga 2010.02.02. 07:25:06

Ezt a témát érdemes lenne tovább feszegetni..

Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) 2010.02.02. 08:33:07

"mégsem állom meg, hogy meg ne kérdezzem a cigány rasszjegyeket markánsan viselő fiatal nőtől: az ön családja rumungró?"

Amúgy kedves Bencsik uram, Neked hogyan esne ha a neved alapján leszlovákoznának, vagy letótoznának?
Valami közöd van a szlováksághoz a neved alapján!
Lehet, hogy nagyon távoli, indifferens, de lehet, hogy friss asszimiláns vagy.
Hogy viszonyulsz a szlováksághoz?
- sehogy, utálom őket, semmi közöm hozzájuk
- nagyapám az volt, de magyar érzelmű! Én magyar vagyok
- Anyámmal még tótul beszélek, de engem nem érdekel ez az egész, én magyar vagyok
- Tagja vagyok a falunkban működő néptánc csoportnak, vannak szlovák táncaink is, szeretem őket, de magyar vagyok
- Fontosnak érzem őseim kultúráját, mert ezzel is színesítem a közös magyar kultúrát, nem tagadom meg a származásom, de magyar vagyok.
- Örülők, hogy szlovák faluban születtem, szlovák közösségben, büszke vagyok származásomra, gyermekeimet is ebben a szellemben nevelem magyarországi szlovák vagyok.

Persze még rengeteg más módon is lehet viszonyulni a nemzetiségi származáshoz, főleg vegyes házasságból származóknak. Ahol az apa Bencsik, de az anya Zsögöd-Bözsöghy, vagy Weissberg, vagy Csung-Li. :-)

Bencsik Gábor · http://www.magyarmercurius.hu 2010.02.02. 10:49:18

@Jobb híján MDF-es: A családom anyai ágon csallóközi, a családi legendárium szerint generációk óta szín magyar (biztosat nem tudunk, földművesek, magyarul parasztok voltak, nem vezettek családfát), apai ágon somogyi zsellérek, délszláv (talán horvát) beütéssel, innen a szláv hangzású név. A bejegyzésben egyébként azt a kérdést próbáltam körüljárni, hogy vajon a magyar identitású többség hogyan viszonyul a cigány asszimilációhoz, működik-e ez, rejt-e konfliktusokat. Az nem kérdés, hogy mindenkinek szíve joga identitást választani, ehhez senkinek semmi köze - csakhogy ez nem ilyen egyszerű. Szóval a problémakörnek van egy ilyen eleme is.

mirko vosátka · http://vosatka.blog.hu 2010.02.09. 21:59:07

@Jobb híján MDF-es: hogyne lehetne már megkérdezni ilyesmit? tőlem is rendszeresen meg szokták kérdezni a nevem alapján, és soha nem sértődtem meg. természetes emberi érdeklődés.

Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) 2010.02.10. 09:48:34

@mirko vosátka:

Mert vállalod a neved, ha nem tetszene megváltoztatnád.
A rasszjegyet nehezebb megváltoztatni.

Ha egy romát nemroma nevelőszülők neveltek fel, a többség normái szerint, de a rasszjegyei elárulják a biológiai származását, de semmi, de semmi köze nincs a romákhoz, mert csupa többségi ember között nőtt fel, jó iskolába járt, külön órákra járatták, nem voltak bűnöző unokatestvérei stb, akkor szerintem érzékeny arra, hogy csak a rasszjegyei miatt lecigányozzák.

Ha asszimiláns vagy fél-, vagy negyedvér, akkor is elvárhatja, hogy ne bélyegezzék a vállalhatatlan romák közé.

Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) 2010.02.11. 11:34:35

Az franciává asszimilálódott, de afro rasszjegyű Marie Ndiaye vall az identitásáról:

Nem láttam olyan interjút Marie Ndiaye-jal, amelyben ne szerepelt volna az identitás témája. A kérdésekre azt válaszolja, hogy nem nevelkedett kettős kultúrában, tipikusan francia gyerekkora volt. Huszonkét éves korában ismerte meg az apját, amikor meglátogatta Szenegálban. Így emlékezik erre az útra: „Semmit, valóban semmit nem ismertem föl. Egyáltalán nem létezik semmiféle üzenet a génekben, amitől, ha az ember elmegy az apja országába, azt mondhatná: ó, igen, igen, itthon vagyok! Ellenkezőleg, minden nagyon furcsa volt, nagyon más, de nem visszatetszően, hanem vonzóan más.”
„Mindig is sajnáltam, hogy nincs meg a kettős kultúrám – nyilatkozta tavaly a Jeune Afrique című hetilap kérdésére –, pedig ideális helyzetben voltam ahhoz, hogy legyen. De nem volt afrikai gyerekkorom, és már soha nem is lesz. 42 éves korban túl késő kettős kultúrára szert tenni. Ma már tudatában vagyok, mit jelent ennek a hiánya, mit jelent egy megcsonkított félvérség: csonka, mert csak a látszata van meg.” Máskor ezt így mondja: „Lehet az ember fekete, anélkül, hogy afrikai lenne.” Ennek ellenére gyakran emlegetik úgy, hogy „francia-szenegáli”, vagy „afrikai származású”. Pedig mindenkinek az az identitása, amit ő vall a magáénak, nem az, aminek mások tekintik.
Kilencedik könyve, a Három erős asszony, az első olyan regénye, amelyben afrikai helyszínek és afrikai szereplők is vannak. „Most először érzem magamat eléggé érettnek ahhoz, hogy közelebb kerüljek Afrikához – vallotta erről az RFI rádióban, amelyet Afrikában sokan hallgatnak. – Nagyon rosszul és nagyon kevéssé ismerem Afrikát, hiszen eddig mindössze két vagy három hetet töltöttem ott. Mostanáig nem volt igazán erőm, hogy ebbe a témába belevágjak vagy hogy odautazzak. Most már inkább képes lennék rá.”
A Télérama c. lapnak tavaly szeptemberben:
„Viszonyom Afrikához egy kicsit álombeli, absztrakt, abban az értelemben, hogy Afrika az én fejemben inkább álom, mint valóság. Ugyanakkor tagadhatatlanul vonz, de ellentmondásos módon, hiszen utazhattam volna oda akár többször is. De talán van bennem valami félelem, nem is tudom pontosan, mitől.”
A lesinrocks.com kulturális portálon:
„Csak egyetlen dolog változik meg, ha az ember afrikai származású: az, hogy fekete, és ez látszik rajta. De ez minden... Az én életemben az afrikai származásnak nincs valódi jelentése, hacsak nem a nevem és a bőrszínem. Kétszer vagy háromszor voltam Afrikában, foglalkoztat, el is bűvöl, mert érzem, hogy tökéletesen idegen tőlem. Ha ott vagyok, és az emberek látják a nevemet meg a bőröm színét, azt hiszik, hozzájuk tartozom. De az élettörténetemet tekintve ez nem igaz. Gyakran találkoztam franciákkal, akik Afrikában nevelkedtek, és inkább afrikaiak, mint én. Pedig ők Afrikában a többiek szemével nézve idegenek... Micsoda irónia, hogy Franciaországban meg én látszom idegennek.”

Bencsik Gábor · http://www.magyarmercurius.hu 2010.02.11. 12:56:52

@Jobb híján MDF-es: Sok tekintetben más helyzet, ezzel együtt is nagyon érdekes adalék az identitás problémájához. Érdemes ebben az irányban is tovább gondolkodni.

Fekete Florin 2010.02.13. 16:37:31

Asszimiláció, integráció - sokat hangoztatott, mondhatni divatos kifejezések a cigánysággal kapcsolatban.

Az az egyik legnagyobb baj, hogy miközben mindenki integrációról beszél, gyakorlatilag mindenki asszimilációra gondol - vagy ha nem is gondol, de tudatlanul tesz ez irányba lépéseket. Ez igaz mind az atyáskodásra hajlamos ún. jobboldalra, mind pedig a másfajta atyáskodásra méginkább hajlamos ún. baloldalra. "Cigányügyben" mély az egyetértés a két oldal között, ha vannak is időnként csetepaték, mindig csak a felszínen.

Ugyanakkor amiről senki nem beszél, az a kultúrális autonómia, és még kevesebb szó esik ezen belül a cigány/roma NEMZETISÉGI oktatásról. Nem az a valódi társadalmi integráció, ha "pepitán" (egy cigány-egy magyar) ültetjük a gyerekeket az iskolapadba, hanem az, ha vannak cigány iskolák, óvódától egyetemig. Nem szegregált cigány osztályok és iskolák ahol az oktatás színvonala a béka segge alatt van, hanem cigány/roma NEMZETISÉGI iskolák, de legalább tagozatok.

Bencsik Gábor · http://www.magyarmercurius.hu 2010.02.15. 08:40:15

@Fekete Florin: Hát igen, a világ minden etnikai kisebbsége azért harcol, hogy saját nyelvű, elkülönült oktatása legyen, a cigányság, vagy még inkább a cigányság nevében fellépők pedig azért, hogy nekik ne legyen. Világos: ha az elkülönült oktatás pedagógiai elfekvő, akkor káros, ha azonban színvonalas - mint mondjuk a Gandhi -, akkor nagy lehetőségeket rejt magában.
Ez is egy olyan irány, amiről bőven volna mit beszélni.

Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) 2010.02.15. 15:38:18

@Fekete Florin:

A cigánység nem nemzetiség, hiába vannak 15 millióan, ha nincs államiságuk.

A szlovénok 2 millioan vannak, de van államuk, így a mo-i szlovénok nemzetiség.

Kellene egy virtuális anyaország, vagy egy valóságos cigány város, példának. Valahol Macedóniában. Olyasmi lehetne, mint Izrael a zsidók számára.

Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) 2010.02.15. 15:50:23

@Bencsik Gábor:

"minden etnikai kisebbsége azért harcol, hogy saját nyelvű, elkülönült oktatása legyen"

És erre hajlandó anyagi áldozatot is hozni.
A romák ne a nemromákkal fizettessék meg a kultúrájuk oktatását. A Magyar Állam érdeke, hogy integrált polgárokat képezzen.
Mivel a romák nem igazán fizetnek adót, így beleszólni se akarjanak a pénz elköltésébe.

Amúgy meddig roma egy roma?
A szokások és a nyelv teszi azzá, vagy a rasszjegyei miatt mindig az marad tizenhatiziglenig?

ValleyFloydRoad 2010.02.16. 04:19:05

@Jobb híján MDF-es:
Azért erről Macedónia többségi nemzetét is megkérdezném:-) Amúgy az alapötlettel semmi baj, amit mondasz. Sokkal nagyobb érdekérvényesítő lehetősége van egy anyaországgal rendelkező nemzetiségnek. Csak ez nagyon nehéz, mert valójában a cigányoknak nagyon anyaországuk sosem volt. Persze, származnak valahonnan, de mondjuk Indiát már nehezen lehetne anyaországuknak nevezni, ezer más nemzetiség is él ott.
Amúgy a kurdok (vannak vagy 10 millióan), vagy az ujgurok (vagy 8 millióan) szintén nem rendelkeznek anyaországgal, mégsem hinném, hogy örülnének, ha azt mondod rájuk, hogy ők nem nemzetiség. Nem az ő hibájuk, hogy olyan területen élnek egybefüggően (tehát miért ne lehetne akár saját Kurdisztán, vagy Türkisztán?)ahol nem támogatják a nagyhatalmak sem "új" államalakulatok kialakulását.
Amúgy az asszimiláció kérdésén sokat gondolkodva azt gondolom, hogy lehet, hogy a cigányokkal kapcsolatban ez az egyetlen út, mert nem létezhet hosszú távon két egymástól teljesen elszakadt és tényleg ellentétes érdekek mentén működő társadalom.

Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) 2010.02.16. 09:47:58

@ValleyFloydRoad:

A mecedónokat a bolgárok bolgárnak, a szerbek szerbnek tartják, országukat az albánok és a görögök is maguknak követelik és elég nagy a roma közösség létszáma is. Egy roma-macedón államszövetség komolyabb tényezővé tehetné Macedóniát. :-)
süti beállítások módosítása