Ez valami egészen penetráns dolog. Most Kislétán lőttek agyon egy roma asszonyt, a lányát pedig életveszélyesen megsebesítették. Mindenki emlékszik a hátborzongató tatárszentgyörgyi esetre, Tiszalökön is agyonlőttek egy férfit, Nagycséscsen egy házaspárt, és a sornak még nincs vége.

Ez az egész valahogy nem stimmel. Éjszaka berúgni az ajtót, agyonlőni a bent lévőket, majd eltűnni – ennek sehogy sincs logikája. Mi az indíték? Mi ez a hidegvérű cigányvadászat?

Nem, ez nem rasszizmus, bármennyire is szeretnék annak értelmezni különféle cigány szervezetek és liberális jogvédők. Ami nem jelenti azt, hogy az elkövetők nem cigánygyűlölők – de ha azok, ha ez az indíték, akkor elmebetegekkel van dolgunk, nem pedig rasszistákkal. Volt már ilyen a történelemben: nappal, a külvilág számára dr. Jekyll, a köztiszteletben álló polgár, az éjszaka leple alatt azonban Edward Hyde, a gyilkos szörnyeteg. Mondhatnák persze – olykor mondják is –, hogy dr. Jekyllből az elharapózó rasszizmus hívja elő a szörnyeteget, hogy a társadalom ilyen irányú torzulása adja a végső lökést Mr. Hyde-nak, csakhogy ez nem így működik, a beteg léleknek nincs szüksége külső támogatásra, hogy a gonosz hatalmába kerüljön.

És valahogy ez az őrült-dolog sem áll össze. Az őrültségnek van ugyanis egy szétfeszíthetetlen ketrecként ráfeszülő rendszere, az őrült nem képes másképp viselkedni, mint ahogy a maga torz logikája kényszeríti. (Őrült beszéd, de van benne rendszer, mondá Polonius.) A őrült szörnyetegek rendszerint azon buknak le, hogy a nyomozók előbb-utóbb megfejtik ezt a rendszert. Itt azonban nem mutatkozik ilyesmi.

Nemrég egy írás kerek-perec a szlovák titkosszolgálatot gyanúsította meg a gyilkosság-sorozattal. Ebben volna logika: a két ország sok tekintetben verseng egymással, akadhatnak olyan szlovák politikusok, akik azt tartják, hogy Magyarországot hátrányos helyzetbe hozhatják ebben a versenyben, ha a rasszista gyilkosok országának sikerül beállítaniuk. Azért valljuk be, elég hajmeresztő ez a feltételezés. Akkor is, ha mondjuk román vagy szerb titkosszolgálat a gyanúsított. Vagy valamilyen délszláv katonai sejt, amely nem képes leállni a gyilkolászással.

Vagy lehet, hogy a magyar rendőrség téved, amikor azt állítja, hogy a gyilkosságok összefüggenek, és mind-mind a maga logikája szerinti, különálló gyilkosság, amilyenből sajnos kétszáz esik meg évente? Egyáltalán, el lehet-e még egy szavát hinni a magyar rendőrségnek, Draskovics ki tudja hányadik ócska blöffje után?

A mai napra egy kedves kép a nehéz téma után, Berner Ádám pozsonyi ügyész Csabai csárdás-kottájának címképe 1805-ből, rajta egy teljes cigányzenekar. A kép maga úgynevezett kompiláció, Stock János 1776-ban közreadott rézkarc-sorozatának alakjait hozta össze egyetlen kompozícióba az ismeretlen metsző. Érdekes megfigyelni, hogy a zenészek magyar nemesi öltözetet viselnek – a nem nemesek között ez csak a cigány muzsikusok számára volt megengedett.