Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Friss topikok

  • Frick László Intézet: @Pipas: Mitőllenne zavaros? A "cigányok"Magyarországon több korszakban többfelől,több okból és nem... (2021.04.11. 06:17) A vajda, aki nincs
  • csokosszaju: nem olyan sokára mi leszünk kevesebben...és akkor jaj nekünk (2020.05.28. 20:58) Gádzsóverés a Józsefvárosban
  • Dread Naughty: Csak jelzem, hogy a cigányság nem egységes forrásból származik(ahogy pl. a zsidók sem). Vannak az ... (2018.11.18. 18:13) Gének
  • HargitaIhenrIK: Csak mondom. Olyan megnyitojuk volt hogy csuhaj.. nmaahc.si.edu/ (2016.11.06. 03:21) Cigány múzeum
  • Szúrófény: Papír kell, bizonyítvány! Papír kell: bizonyítvány Azzal virít, aki hitvány! Tanult ő, férges esz... (2015.01.24. 07:59) Hócipő

Mijében él a nemzet?

Bencsik Gábor 2010.09.07. 10:51

Mi magyarok jó százötven éve, Széchenyi Istvántól megtanultuk, hogy nyelvében. Széchenyinek persze igaza volt akkor, amikor ezt a kijelentést tette, és lényegében igaza van ma is. A gondolatot azonban ki kell egészítenünk, teljes értékűvé kell tennünk ahhoz, hogy a nemzetek mibenlétéről megtudjunk fontos dolgokat. 

A nemzet valójában szociokulturális konstrukciójában él. Lehet, hogy tévedek, de azt hiszem, hogy ezt a fogalmat magam vagyok bátor világra hozni ehelyt, itt a blogon. 
 
Szociokulturális konstrukciónak nevezem az ismereteknek, vélekedéseknek és szokásoknak azt a teljes körét, amely egy adott közösségben közös. Ide értve a nyelvet, a közösségi önképet, a többi népekről alkotott képzeteket, az élet szabályait, a jóról, rosszról, tisztáról, tisztátalanról, megteendő és tilalmas dolgokról, viseletről, főzésről és étkezésről, általában az élet minden tudnivalójáról alkotott nézeteket. 
 
Ennek a konstrukciónak egyik tartópillére a nyelv. De nem nélkülözhetetlen tartópillér. A svájci nemzet például a legkevésbé (három) nyelvében él, az ír és a skót sem ezt teszi, nem beszélve az újvilág néhányszáz éves nemzeteiről. Afrikában ugyanakkor bőven vannak olyan, saját nyelvet beszélő közösségek, amelyek nem alkotnak nemzetet (bár ebben bizonytalan vagyok). A saját, a többitől elkülönült nyelv tehát a nemzetalkotó szociokulturális konstrukció egyik fontos, de nem kizárólagos megnyilvánulási formája. Igazából a számtalan elem közül egyik sem kizárólagos. Magának a konstrukciónak a léte a döntő.
 
Honnan jön ez a konstrukció? Egy biztos: nem a génekből, nem a biológiai leszármazásból. A rasszizmus legnagyobb tévedése, hogy biológiai örökítő-anyagok alapján vezet le szociokulturális konstrukciókat. Holott az ok-okozati összefüggés fordított: a konstrukciók tartanak egyben közösségeket. Hozzá kell tennünk, hogy ezeket a konstrukciókat eredetileg, az újkor előtt mindig egymással genetikai kapcsolatban álló közösségek hozták létre – másképp nem is lehetett, hiszen az egyének ma ismert mobilitása korábban nem létezett, az emberek kilencvenkilenc százaléka egész életét egy néhány kilométer sugarú körön belül élte le. Ám amint ezek a nemzetképő konstrukciók létrejöttek, a biológiai leszármazás szerepe megszűnt. Ha egy nemzet megszületett, többé már nem volt szüksége arra, hogy tagjai endogámok legyenek, csak egymás között házasodva őrizzék a leszármazás folytonosságát. 
 
Sokat idézett, igen szemléletes példa: a catalaunumi csatában, ahol a hunok megütköztek a nyugatrómai birodalom seregeivel, a hun hadseregben több volt a germán, mint a hun. A hun birodalom ugyanis nem egy nemzet területfoglalása volt, hanem egy szociokulturális konstrukcióé, amely a hunok körében jött létre, de másutt is hatékonyan működött. Magának a római birodalomnak is ez a lényege: nem Róma város lakói szaporodtak el, hanem az általuk kifejlesztett államműködtetési „technológia” terjedt el, és így a legkülönfélébb származású embereket tette a birodalom közösségének, ha úgy tetszsik nemzetének tagjaivá. 
 
Ezért bár érdekes és fontos, nem meghatározó a magyar nép genetikai eredete sem. A meghatározó az a szociokulturális konstrukció, államalkotó technológia, amelyet a magyarság valamikor a 7-8. században kialakított, és amely konstrukció kiállta a történelem próbáját, birtokosait egy évezredre a Kárpát-medence uraivá tette, függetlenül azok genetikai hátterétől.
 
A különféle szociokulturális konstrukciók a környezeti kihívások hatására alakulnak ki. Az életképesek rengeteg kezdeményezés közül szelektálódnak. Nem arról van szó, hogy egyes népek okosabbak, mint mások, hanem a körülmények összejátszásáról, a kihívásokra adott válaszok rendszerbe szerveződéséről. A logika Arnold Toynbee leírása szerint működik: a túl gyenge kihívás nem kényszeríti ki a legjobb megoldást, a túl erős kihívás megtöri a támadott konstrukciót. A történelem szelekciója azokat a népeket teszi sikeressé, amelyeket optimális erejű kihívások (optimal challenges) érnek, és azok maradnak tartósan sikeresek, amelyek a megváltozott körülmények kihívásaira új válaszokat képesek találni.
 
A különféle népekhez köthető szociokulturális konstrukciók szüntelen harcban, versengésben álltak és állnak egymással, kihívást jelentettek-jelentenek egymás számára. A történelem tanúsága szerint ezeknek a konstrukcióknak a sikeressége, hatékonysága nem állandó, hiszen a környezetük sem az. A középkori mongol „államtechnológia” kezdetben elsöprően hatékonynak bizonyult, népek egész sorát vette birtokába, ám utóbb nem volt képes alkalmazkodni a változott viszonyokhoz, és majdnem teljes vereséget szenvedett. Hasonlóan járt – hogy csak a saját történelmünkből vegyük a példát – az oszmán birodalom. 
 
A mi magyar konstrukciónk elég tartósnak bizonyult, én a tízes skálán megadnám neki a kilenc pontot. És a hozzánk legközelebb álló konstrukció szerintem a szlovák – majdnem teljesen egyformán viselkedünk, csak a nyelvünk eltérő.
 
És most térünk a cigányokra: természetesen nekik is megvan a maguk szociokulturális konstrukciója. Ez valamikor a 10. század előtt jött létre, egy bizonyos társadalmi szituációhoz illeszkedve, annak kihívásaira adott válaszul. A lényege meggyőződésem szerint a vándor fémműves életforma, kiegészítve egy sajátos, máshol nem ismert magatartással: azzal, hogy a külsőségekben a környezethez való nagyfokú alkalmazkodás a belső identitás nagyfokú változatlanságával, vitalitásával párosul. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez a konstrukció nem tudatos alkotás (egyik sem az), hanem a környezet hatásaira adott válasz. Még pontosabban a környezet hatásaira adott válaszok közül az, amely alkalmasnak, működőképesnek bizonyult. 
 
Annyira működőképesnek, hogy a cigányok Indiát, tehát a létrehozó hatáskörnyezetet elhagyva is képesek maradtak cigányok maradni, népmegtartó technológiájuk teljesen más környezetben is releváns maradt. Ebben a fémműves mesterség mellett szerepet játszott – ahogy már szó volt róla – a föld és a hatalom iránti közömbösségük. Újra és újra hangsúlyozom: nem a cigányok döntöttek úgy, hogy közömbösek maradnak a földbirtoklás és a hierarchizált hatalom iránt, hanem a többek között ezen tulajdonságokat hordozó szociokulturális konstrukció hozta létre és tartotta meg a cigányokat. Nem a népek alkotják szociokulturális konstrukciójukat, hanem az hozza létre a népeket.
 
Csakhogy a cigányok konstrukciója az ipari forradalom, helyesebben az annak nevezett gyökeres társadalmi átalakulás (urbanizáció, tömegtermelés, közoktatás, tömegközlekedés, stb.) kihívásaira nem tudott érvényes válaszokat adni. Mint láttuk, nagyobb, sikeresebb népekkel és megesett már ilyesmi, ám ez most itt ég a körmünkön, ezért nagyobb szabásúnak látszik.
 
Hogy mi következik mindebből? Kissé félek kimondani, mégis megteszem: az integráció egyetlen útja a sajátos cigány szociokulturális konstrukció feladása. Ami nem egyenlő a cigány identitás feladásával. Európa egymáshoz jól illeszkedő konstrukciói alkalmasak sokféle identitás őrzésére – többek között a magyaréra is. A cigányságra nem kisebb feladat vár, mint hogy saját szociokulturális örökségének jelentős részét feladja, és az európaihoz illeszkedő új konstrukciót hozzon létre. Lehet, hogy ez nagyon elméletinek hangzik, de azt hiszem, mégis ez a lényeg.
Mostani képünkön erdélyi, közelebbről szászföldi vándorcigány kompánia látható. Egy eddig nem azonosított fényképész egész sorozatot készített erről a csapatról, és – amint erről már írtam – vagy két tucat féle képeslapon adta közre a felvételeket. Ezek közül a legkorábbról datált (postabélyegzett) 1899-ből való, a fényképek tehát vagy ebben az évben, vagy előtte készülhettek. A család archaikus életmódjára a modern társadalom még alig hatott, a képen olyan szituációt láthatunk, amilyet száz vagy kétszáz évvel korábban is láthatott, aki arra járt.

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ciganyokrol.blog.hu/api/trackback/id/tr62277194

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.09.07. 18:56:19

Ügyes cikk, viszont a teljes feladással nem értek egyet.
Fel kell adni a mának élést, a "szabad, mint a madár" életfelfogást. Meg kell tanulni tervezni. Szerintem ezek hozzák létre a legnagyobb gátakat a személyiségükben.

Valleyfloydroad 2010.09.07. 19:40:44

Gábor nem is azt írja, hogy "teljes-", hanem hogy "jelentős feladása".Egyébként valahogy mindig ide lyukad ki az ember, hogy ez az egyetlen járható út. Radikális utakat, ahol ne sérülnének érdekek, nehéz elképzelni. Ehhez idő kell, de először is fel kell ismerni, hogy itt van valahol a helyes út. Persze aztán finomítani lehet közben, de ha ezt nem látják be a döntéshozók, addig semmiféle pozitív elmozdulás nem várható. Legalábbis a közelmúltban tapasztalható tehetetlenség és helytelen reakciók is ezt mutatják.
Én attól félek viszont, hogy a megmondó emberek ezt a Gábor által mindig helyesen megfogalmazott megoldási lehetőséget nem fogják felismerni. Mennyivel egyszerűbb az áldozatszerep, na meg a többségi társadalom lerasszistázása.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.09.08. 17:26:14

A sok pénzhez jutott egyszeri ember hedonista élete? :D
Rossz szokásuk amúgy, hogy egyszerre sok pénzt vernek el, hogy a gazdagságukat mutassák, de az ételből sem a vendégek nem visznek (mert aki vinne, az szegénynek érezné magát), sem ők maguk nem tesznek el az ínségesebb időkre.

Persze a vidiben láthatóaknak nem hiszem, hogy sok ínséges napja lehet. :)

mistinguett · http://mistinguett.blog.hu 2010.09.10. 14:28:31

A nemzet fogalmáról így dióhéjban beszélni nagyon nehéz, tán lehetetlen is. Mindenképp elkerülendő viszont az a hiba, amibe szerintem a poszt is beleesik: a nemzet fogalma a 18. században óriási változáson ment keresztül, amit a 19. század még fel is turbózott. A mai nemzetfogalommal értelmezhetetlen a honfoglalás-kori vagy a középkori magyarság: ők még nem nemzetben gondolkodtak. Nem véletlen, hogy a 18. század előtt gyakorlatilag egyetlen költőnek sincs klasszikus értelemben vett hazaszeretet-verse, a 18. század után meg gyakorlatilag mindegyiknek. Szóval ez a hunos példa nekem sántít, szerintem hun nemzet soha nem létezett. De hát a poszt végére meg is változik a terminológia, és már népről van szó, nem nemzetről. Na ez az elméleti okoskodásom mára.

A gyakorlati meg az, hogy szerintem ennek az archaikus szocio-kulturális izének a feladása már megkezdődött, én pl. Franciaországban láttam először "igazi" vándorcigányokat. A cigányról nekem sokkal inkább jut eszembe a belvárosi piac körül lófráló seftes, a falusi napszámos vagy a külvárosban nyomorgó takarítónő, mint a vándor fémműves. Szóval ezt az egységes cigány szocio-kulturális izét, ami őket egy néppé vagy mivé teszi, azért újra kell fogalmazni. Mitől cigány a cigány ma, 2010-ben, Magyarországon?

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.09.10. 14:38:18

"Mitől cigány a cigány ma, 2010-ben, Magyarországon?"

Tetszik a felvetésed, hosszabb vesézést is kiérdemelne. Úgy tapasztalom, hogy mind a mai napig a "cigány az, aki cigányként viselkedik" hozzáállás érvényesül, tehát aki "pénzért szül, nem dolgozik, csal, lop, hazudik", nem pedig, akinek cigány felmenők vére csörgedezik az ereiben (ez lényegében ellentétes azzal, hogy "magyar az, aki magyarnak született").
Szerintem a cigány az, aki magáénak tudja a cigány értékrendet, ebben nevelkedett vagy magáévá tette azt.

mistinguett · http://mistinguett.blog.hu 2010.09.10. 14:44:14

@Member: Hát, az előbbi meghatározás a sartre-i zsidó-definícióra (zsidó az, akit annak tartanak) hajaz, az utóbbi meg a saját farkába harap szerintem, mert visszakérdezek: jó, de mi az a cigány értékrend, amit magáénak tud, amiben nevelkedik, vagy amit magáévá tesz a cigány?
Mielőtt nagyon belesüllyedünk, figyelmeztetek: provokálok. Magyar értékrendet se tudnék mondani pl., vagyis számomra az sem egyértelmű, hogy mitől magyar a magyar. De hát ez olyan hosszú és bonyodalmas história, hogy, ha csak ránéz, tériszonya lesz tőle az embernek.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.09.10. 14:53:43

Valóban nehéz a magyar értékrendet körülírni, én inkább Kelet-Európai értékrendként tudnám definiálni (erősen kultúrafölényben érzi magát, múlt felé forduló, nehezen érvényesíti az érdekeit, viszonylag kevés gyereket nevel, alapvetően bizalmatlan (ellentétben pl. az angolokkal), hosszú munkában töltött idő, közepesen jó jövőtervezés) a minket ért Trianon sérelemmel kiegészítve.

A cigány értékrendben eddig úgy láttam, a család mindennél fontosabb (a gyerekszületés szentesíti a házasságot), nincsen tervezés, a munka esetén a minimumra játszanak (tehát hogy az aznapot még túléljék), a hús-vér dolgok vonzzák őket a szimbolikusak helyett (pl. számítógép). Persze ez biztosan jóval összetettebb és csak az látja át igazán, aki benne él.
Általában ott nagyobb a kulturális éndefiníció, ahol kisebbségben él az ember. Tehát míg nekünk, mistinguett, problémásabb meghatározni a magyarságunkat, pl. a székelyek ezt egészen másként élik meg.

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2010.09.10. 16:31:57

@Member: "magyar az, aki magát magyarnak tartja, cigány az, akit a környezete annak tart, zsidó az, aki pénzt kap érte"...

Tisztelettel jelzem, hogy magyarok Kelet-Európában nagyon kevesen élnek, Európa közepe ugyanis valahol a Vereckei-hágó környékén van. A magyarok döntő többsége attól nyugatra él. Igazán kelet-európaiak az oroszok (és a beléjük olvadó nemzetek), egész Ázsiáig, és az ukránok egy része, kb. Kijevtől, illetve a Dnyepertől keletre. Belorusszia fekvése és történelme szerint szintén inkább Közép-Európa lenne, de ma ez alig látszik.
Közép-Európa nyugati határa Németország és Svájc nyugati határával esek egybe, északon a Balti-tenger, délen meg Svájc és Ausztria déli-, Bosznia északi határa és a keltre folyó Duna határolja.

A XX. század vesztes tömbje.

Földünk talán legszorgalmasabb és legalkotóképesebb embereit kitermelő térsége. Egyes elméletek szerint a XX. században itt kipróbált ideológiák és fegyverek fő célja az volt, hogy egyfajta gigantikus falurombolásként az innen elvándorlók feltöltsék munkaképes emberekkel a gyarmatbirodalmi rabszolgatartás miatt elkorcsosult, munkáról, szenvedés-tűrésről tömegesen leszokott angolszász világbirodalmat minden kontinensen.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.09.10. 17:19:00

@Kitalátor - a legnagyobb mikroblogger:
Igaz, igaz, inkább Közép-Kelet Európai tömb, de szerintem ki tudtad olvasni, hogy a Kárpát-medence népeire gondoltam főleg.

Azzal egyetértek, hogy a kor vesztese ez a terület, mondjuk a mi hülyeségünk volt, hogy sokat akartunk és mindig a német seggeket nyaltuk csillogóra.
Az összeesküvés-elméleted a maga gőgösségével viszont eléggé megdöbbentő számomra.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.09.10. 19:00:47

Valóban, inkább Közép-Kelet Európa, vagy Kárpát-medence, kinek mi tetszik, sajnos anno így tanították és berögzült. :)

Azzal egyetértek, hogy ez itt a vesztes tömb, nekünk ráadásul mindig sikerült a legrosszabb seggeket nyalni és a legvégsőkig várni az árulással.
A gondolat második része viszont nagyon gőgös, lekicsinylő és már megint egy összeesküvés-elmélet.

mistinguett · http://mistinguett.blog.hu 2010.09.11. 00:15:22

@Kitalátor - a legnagyobb mikroblogger: Na pl. ez a komment elég szép példa a magyar öndefinícióra.

Bencsik Gábor · http://www.magyarmercurius.hu 2010.09.13. 11:08:58

@mistinguett: Igaz, a nemzet mai fogalma nem régebbi a 18. század végénél. Ettől azonban még korábban is léteztek olyan etnikai-kulturális-nyelvi közösségek, amelyekből a mai értelemben vett, önmagát ilyenként definiáló nemzet kialakulhatott. A mai nemzetfogalommal persze értelmezhetetlen a honfoglaló magyarság, más, nem mai fogalommal viszont gond nélkül értelmezhető közösségként. Hogy mi a cigány? Minimum egy külön posztot megér ez a kérdés.

Kartal (rezervált) 2010.09.22. 12:42:45

@Bencsik Gábor: Írd meg, engem érdekel. Egyébként ha jól emlékszem Hunyadi János kezdte használni a 'nemzet' szót a mai értelemben, addig csak a nemességet értették alatta, de persze lehet, hogy tévedek.
süti beállítások módosítása