Azt gondoltam, egy bejegyzésben áttekinthető lesz ez a program is. Tévedtem. Amivel az LMP cigány-ügyben előállt, az az utóbbi fél évtized legkomolyabb, legalaposabban végiggondolt helyzetértékelése és tervezete. Rengeteg vitám van vele (nem tudom például, az uzsorával kapcsolatos rész az angyali naivitás vagy a liberális vakság szüleménye-e), időnként dühösen vágnám a virtuális sarokba az egészet, mégis azt kell mondanom, hogy megszületett az a politikai dokumentum, amelynek alapján el lehet kezdeni az értelmes gondolatcserét. Ezzel a programmal érdemes vitatkozni, annál is inkább, mert nagyjában-egészében kijelöli azt a pályát, amelyen a téma iránt érzékeny (fővárosi) értelmiség a következő években mozogni fog.

Egy bejegyzésbe az LMP cigány-programjának (a teljes program itt olvasható) kommentálása nem fér bele, legalább négy-öt rész biztosan szükséges lesz. Most, négy nappal a választások előtt el sem kezdem, aligha ezen múlik az LMP sikere. Találkozunk a jövő héten.

Képünkön pécsi cigányzenekar látható, feltehetően a monarchia utolsó évtizedéből. A létszámból és az öltözékből ítélve rangos hely zenekara lehetett. A cigány muzsikusok már a 18. században nemesi jellegű ruhát hordtak, egy olyan korban, amikor a társadalom szigorúan megtorolta, ha valaki a társadalmi állásától eltérő, annál rangosabb viseletben jelent meg.

A cigány zenészeket bizonyos értelemben a társadalmon kívülieknek tekintették, sajátos, egyoldalú cimboraságban a nemességgel, ezért alakult ki náluk a nemesi viselet. Érdekes, hogy a magyaros dolmány ezen a képen inkább huszáregyenruhára emlékeztet, még az állógalléron is ott van valami dísz a rangjelzés helyén. A cigányzenészek magyaros viselete egyébként ma is él, elsősorban zsinóros mellény formájában.