„A rendőrség és a balliberális cigánymosdató média órákon keresztül azt hazudta, hogy csak két áldozat van.” Ezzel a felütéssel kezdi tudósítását az ürülék-hírportál a szörnyű szombat-esti tragédiáról. Van még tovább is: „A kívül rekedt tömegben (de még az épületen belül) természetesen mocskos cigányok is voltak, akik sehogy nem jutottak előrébb, ezért akartak jó európai szokásuk szerint késsel utat "csinálni".”
Amit ezen a szemét oldalon gyáva, rongy emberek névtelenség mögé bújva összemocskolódnak, annak különösebb jelentősége nincs. Annak azonban nagyon is van, hogy a Jobbik szellemi közegébe tartozó gyújtogatóknak sikerült cigányügyet koholniuk ebből a szörnyű esetből is. Figyeljünk oda: senki nem tud semmi konkrétumot, össze-vissza beszélnek (kintről akartak bemenni a cigányok, a földszintről akartak felmenni az emeletre, az emeletről akartak lejönni a földszintre), de ez mindegy is. A lényeg: ezért is a mocskos cigányok tehetnek, és aki ezt tagadja, az mocskos cigánymosdató.
A szájpropaganda órák alatt körbefutott Magyarországon. Jóérzésű emberek belegondoltak: lehet, hogy tényleg a cigányok voltak. Sok száz tisztességes ember áldozatos munkáját megint sikerült semmivé tenni, sikerült újra egymásra uszítani a magyarokat és a cigányokat.
Valaki egy korábbi kommentjében azt írta: hagyjuk már ezt a rasszistázást, ez egy múlt századi kifejezés, ma már értelmetlen. Tévedett. A gennyportál vegytisztán rasszista. És szörnyű károkat okoz. Mindent megtesz azért, hogy Magyarország etnikai feszültségektől terhes, zaklatott, ideges ország legyen. Konzervatív szabadelvűként (Széchenyi, Tisza Kálmán, Bethlen István plebejusabb ízlésű szellemi örököseként) ragaszkodom ahhoz, hogy a vélemény szabad, és a hülyeség nem büntetendő. Ettől azonban nevén lehet nevezni. A magát radikálisan magyarnak hazudó ürülékportál csatornamocskot kínál az országnak, és aki ezt a mocskot fogyasztja (ne adj’ Isten lájkolja), az maga is mocskos lesz.
Képünk 1883-ban jelent meg a Neue Illustrierte Zeitung 358. oldalán, Bécsben. Rajzolója Ludwig Hans Fischer, és Bécs melletti vándorcigány tábort ábrázol. Érdekesek, hitelesnek látszanak a sátrak, amelyeket úgy vertek fel, hogy a szekér belül legyen. A kompánia oláhcigány lehet, talán a romániai cigányrabszolgaság eltörlése után nyugati útnak indult többszázezer ember közül valók.
Elképzelhető, hogy a rajz fénykép alapján készült, de az alakok elhelyezkedése szinte bizonyosan utólagos kompozíció, bőségesen alkalmazva a kor vizuális toposzkészletének elemeit: a ló, sátor, szekér mellett ott az üst, a meztelen gyerek, a cigányos viselet, a tábortűz – mindez együtt a kor szemlélője számára jól értelmezhetővé teszi ezt az illusztrációt. A kép, afféle előlegként a továbbra is tervben lévő virtuális cigánymúzeumhoz, ezúttal is nagyítható.