Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Friss topikok

  • Frick László Intézet: @Pipas: Mitőllenne zavaros? A "cigányok"Magyarországon több korszakban többfelől,több okból és nem... (2021.04.11. 06:17) A vajda, aki nincs
  • csokosszaju: nem olyan sokára mi leszünk kevesebben...és akkor jaj nekünk (2020.05.28. 20:58) Gádzsóverés a Józsefvárosban
  • Dread Naughty: Csak jelzem, hogy a cigányság nem egységes forrásból származik(ahogy pl. a zsidók sem). Vannak az ... (2018.11.18. 18:13) Gének
  • HargitaIhenrIK: Csak mondom. Olyan megnyitojuk volt hogy csuhaj.. nmaahc.si.edu/ (2016.11.06. 03:21) Cigány múzeum
  • Szúrófény: Papír kell, bizonyítvány! Papír kell: bizonyítvány Azzal virít, aki hitvány! Tanult ő, férges esz... (2015.01.24. 07:59) Hócipő

Fémművesség

Bencsik Gábor 2011.01.24. 19:36

A minap nagy nyilvánosság előtt azt találtam mondani, hogy a cigányok magasabb szintű fémműves termelési kultúrával érkeztek a Kárpát-medencébe, mint amilyet itt találtak. Kaptam is a képemre. Mint utólag kiderült, néhányan ezt a kijelentést úgy értelmezték, hogy elvitatom a középkori magyarságtól a kovácsmesterséget, és odaadom a cigányoknak.
 
Nem erről van szó, viszont jogos az igény, hogy az ember fogalmazzon pontosan. Mit jelent ebben az esetben a termelési kultúra? Nem egyes emberek képességeit, hanem egy adott közösség, nép termelési ismereteinek egészét, az adott mesterség elterjedtségét, az egész termelési rendszerbe való beilleszkedettségét. A középkori Magyarországon természetesen bőven voltak kovácsok, sőt mindenféle más fémművesek is, a harangöntőtől fel az aranyművesig. Ezek a kovácsok azonban nem fedték le teljesen a piaci igényeket. Feltehetően azért, mert az ezer lakosra jutó fémművesek száma elmaradt azon országokétól, ahol a fémműves termelési kultúra magasabb színvonalú volt. És ez a szám valószínűleg azért maradt el a más országokétól, mert a társadalom egészének termelési kultúrája nem termelt elegendő kovácsot. Ez nem szégyen és nem is dicsőség, ez egy adott helyzet, amit mindenféle minősítés nélkül konstatálni lehet.
 
A cigányok fémműves piaci rést találtak Magyarországon, és ez a rés egészen az előző századfordulóig megmaradt. Az európai cigány történelem megértéséhez ez egy döntő tényező: Magyarországtól nyugatra nem volt meg az a piaci rés, amelyet a cigányok betölthettek volna, ezért ott a lélekszámuk a helyi lakosság egy ezrelékét sem ér(het)te el, nálunk és tőlünk keletre viszont megvolt, a cigányság tehát megélhetést talált, arányszáma meghaladta az egy százalékot. Ha nem is tehető a két dolog közé azonosságjel, a cigányság középkori, újkori arányszáma és az adott vidék fémműves termelési kultúrájának színvonala igen szoros összefüggést mutat.
 
Milyen minőségű volt ez a cigány fémműves tudás? Nyilván a piaci igényeknek megfelelő: alapvetően a falusi fémszerszámok javításához illeszkedő, kiegészítve az ugyanezen piac igényei szerinti saját termékekkel (szög, pipaszurkáló, fúró), patkolással, valamint némi rézöntéssel (fokos, csengő, juhászkampó). Ezt viszont nagyon jól tudták, a cigány társadalom egésze működött úgy, hogy a szükséges számú kovácsot folyamatosan kitermelje magából. Ez a kovács-kitermelő (ismeretátadó) képesség az, amelyben felülmúlták az itt talált népeket. Érdekes, hogy a felvidéki, szepességi szász városok lakossága nem igényelte a cigány fémművességet (magyarán kitiltották a cigány kovácsokat), az erdélyi szász városok viszont nagyon is használták őket – szóval még a németség sem volt ebben egyforma.
 
Természetesen a kép is erről szól. A 19. század utolsó évében adott ki a Rigler Részvénytársaság egy nyolc lapból álló képeslap-sorozatot Budapesten Czigányéletből – Zigeuner-Typen aláírással.
A nyolcból három zenész, egy kalapozó gyerek, egy anya hátán a gyerekével, egy vajdaféle férfi, egy kártyavető öregasszony és egy üstöt javító kovács. Ekkor tehát még közhelyszerűen élt a cigány fémművesség ideája, de már nem dominánsan, csupán a cigányokhoz kötődő vizuális-fogalmi toposzok egyik, halványuló tagjaként.

Címkék: munka cigány kovács mesterség fémműves

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ciganyokrol.blog.hu/api/trackback/id/tr822610308

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Maisie MacKenzie 2011.01.26. 11:16:15

Sok cigányt hívnak Lakatosnak, de valahogy mégsem a fémművesség ugrik be, ha romákról hall az ember. Esetleg a színesfém lopás. :-(

Sajnos ez a helyzet. A színesfém lopásig degradálódott az ősi fémesség. :-(

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2011.01.26. 11:40:27

@Maisie MacKenzie: Sok magyart meg Kovácsnak hívnak, mégsem a fémművesség ugrik be róluk. A neveken ennyi év távlatában már felesleges lovagolni.

mirko vosátka · http://vosatka.blog.hu 2011.02.06. 15:46:15

ha már a roma identitásnál tartunk, érdemes megnézni az mtv ma reggeli műsorából ezt a beszélgetést roma gyakornokokkal.

videotar.mtv.hu/Videok/2011/02/06/09/Roma_gyakornokok_a_Magyar_Televizioban.aspx

tök jó látni végre olyan romákat, roma értelmiségieket, akik intelligensek, kedvesek. nem azt fura lebutított magyart beszélik, mint sok cigány. nem olyan agresszívek, mint a cigány értelmiségiek - egy mohácsi viktória vagy egy daróczi ágnes ugyanolyan nagyhangú kiabáló tahó, mint a telepi cigányasszonyok.

amúgy a liberális és a cigány értelmiség nagy bűne (nem hibája, hanem bűne), hogy egész munkásságuk a bűnözők mentegetésében merült ki, a cigányság normális rétegeit nem sikerült láthatóvá tenniük. pl nem tudom, miért nem esik arról szó, hogy a budapesti építkezéseken rengeteg cigány dolgozik.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2011.02.07. 09:26:27

@mirko vosátka: "miért nem esik arról szó, hogy a budapesti építkezéseken rengeteg cigány dolgozik"
Lehet, hogy azonnal rájuk is szállnának, hogy "Uram, be van jelentve?". :)

baliquez 2011.02.12. 12:34:01

A bádogos és az üstfoltozó NEM kovács, mi több, attól hogy fémet baszkod még NEM fémműves. Ugyanúgy ahogy a vályogvető sem épületstatikus vagy építészmérnök.

A magas minőségi igényű fémtárgyakat jellemzően importból szereztük be (olasz egykezes kardok, német kétkezes pallosok, páncélzat), megtehettük mert igen jó áron el tudtunk adni ugyan oda pl. marhákat/lovakat, mg. terményeket.

A magyar kovácsok a közepes minőségi kategóriákat bőven lefedték kevesen is, és mivel az is megfelelő minőség volt kevesen voltak rászorulva a cigánymunkára - nehezen tudom elképzelni hogy a megbecsült szakmának számító patkolókovács felelősséget igénylő munkáját nem a környéki kovácsmesterre bízták volna hanem az olcsóbb, igénytelenebb munkát végző cigánykovácsra. Szögeket, hordóabroncsokat talán.

Az a másik gondom még ezzel hogy a cigányság akkoriban valóban vándorló nép volt, egy felszerelt kovácsműhely viszont nem az a hajde mobilis szétszedem oszt felrakom az ekhós szekérre dolog volt.

"Üstöt javító kovács", háát, nem az van a képen - a vándor üstfoltozó ellenben egy létező és a többség által igényelt professzió volt a cigányok között, csakúgy mint a teknővájó például.

Ezekre kellene büszkének lenni, nem kitalálni hogy a középkorban jajmilettvolna a cigány kovácsok nélkül.

mirko vosátka · http://vosatka.blog.hu 2011.02.13. 13:40:34

@Member: igaz!! ami egy érdekes problémát vet föl, amire én eddig nem gondoltam: a rendesen dolgozó cigányokat sem szsbad mutogatni, mert feketén dolgoznak. innentől marad a médiában a cigánybűnözők képe.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2011.02.13. 13:44:50

@mirko vosátka: Vagy marad az ingyenélő közmunkás képe. Ami azért vicces, mert csütörtökön részt vettem egy falutanácson, tízen voltunk, rajtam kívül mindenki 35 felett és nem tudtak továbblépni a szemétszedés, ároktakarítás kérdéskörön. Újra lesz piac, ha egy vállalkozó felkarolja, vannak bérbe adott földjeink, amiket akár vissza is vehetnénk, mi lehetne az egyenlet vége?
süti beállítások módosítása