Illusztrációul egy fal, Szlovákiából. A hozzá tartozó hír szerint a Szlovákiai Romák Uniója tiltakozik az ellen a 8 méter hosszú betonfal ellen, amellyel elzártak egy utcát a kelet-szlovákiai Eperjesen. A falat egy romatelep közelében a város építtette. Bővebben itt.
Falak
2011.09.27. 14:04
6 komment
A lomizás védelmében
2011.09.07. 09:18
Harcot hirdetett a főváros a lomizók ellen. Vége lesz a félévente kialakuló csatatérnek, a tervek szerint a szemétbegyűjtők házhoz, sőt lakáshoz mennek.
Elég nagy kár. Amit a lomizók – kilencven százalékban cigányok – ilyenkor csinálnak, az elég ronda munka, ez nem kétséges. Húsz deka vasért gondolkodás nélkül szétvernek egy ruhásszekrényt, a romokat szétszórják, sokszor lépni sem lehet a szeméthegyektől. Ez mindenképen az ügylet negatív része.
De van pozitív is. A lomizás valójában az újrahasznosítás egy formája. A guberálók kiszedik a szemétből azokat az anyagokat – elsősorban fémeket –, amelyeket a gazdaság újra tud használni. Nélkülük a vas, réz, alumínium mind menne a szemétbe, a következő párszázezer évre kikerülne a termelésből. Egy közgazdász egyetemista szerintem két nap alatt ki is tudná számolni, mekkora értékről, hány tucat milliárdról van szó. Nem is beszélve az újrahasznosítás elvi fontosságáról.
És az sem elhanyagolható szempont, hogy a lomizás révén pártízezer honfitársunk olyan jövedelemhez jut, amely máshonnan nem hiányzik. És ha a lomizásból nem csinálhatnak pénzt, a társadalomnak kell valami módon pótolni a hiányt. Itt megint milliárdokról van szó. Az már csak a cseresznye a torta habján, hogy a guberálók csökkentik a szemét mennyiségét.
Nem jó, ha a gazdagok azért kergetik el a szegényeket, mert koszosak és rendetlenek. Félreértés ne legyen: a maguk alá vizelő alkoholisták koszlott rongyainak semmi keresnivalójuk az aluljárókban – de még az absztinensekének sincs. Nem tűrhető, hogy az úgynevezett hajléktalanok koszfészket csináljanak a belvárosokból. A lomizás azonban más dolog. A két napig tartó kellemetlenséget el kellene tudni viselni a nyilvánvaló előnyökért.
A fényképen medvetáncoltató látható, a felvétel 1939 decemberében készült Aradon. Hogy cigány-e az illető, azt nem tudjuk bizonyosan, de valószínű, minthogy ez a mutatványos mesterség jellegzetes cigány foglalkozás volt a Balkánon, elsősorban Bulgáriában és román területen. Hozzánk medvetáncoltatók ritkán jöttek, a 19. század legvége előttről nem is tudok erről adatot, utána viszont eljutottak egészen Skóciáig.
7 komment
Uzsorások és széplelkek
2011.09.05. 09:56
Vonjuk le a hírekből az ilyenkor szokásos túlzásokat. Akkor is mellbevágó, amiről olvasni lehet: hogy most már pályázaton elnyert közpénzekből, a szegények bankja hiteleiből megy az uzsorázás, a legfőbb uzsorások pedig a kisebbségi önkormányzati vezetők. Az ember azt hinné, hogy ilyesmi csak Szomáliában esik meg, az ilyen-olyan hadurak ott adják pénzért a segélyként küldött élelmiszert saját éhező honfitársaiknak. Ha eddig nem tudtuk volna, most már nem lehetnek kétségeink: nem csak Szomáliában esik ez meg.
Címkék: önkormányzat roma támogatás állami kissebségi uzsorás
2 komment
Konzervatív megközelítés
2011.08.31. 13:43
Ennek a blognak az egyik célja, hogy segítsen kiformálni a cigányokról szóló viták és megállapítások (divatos szóval diskurzus) konzervatív megfogalmazásait. Mindig zavart, hogy ez a téma sokáig baloldali liberális felségterületnek számított, az pedig még jobban zavar, hogy az ideológiai monopóliumot végül a jobboldali radikalizmus törte meg, miközben a konzervativizmus különböző árnyalatainak képviselői (szabadelvű, tradicionalista, keresztény, ateista, européer, nemzeti) mélyen hallgatnak. Erős meggyőződésem, hogy a valóságot sem a baloldali liberalizmus, sem a jobboldali radikalizmus nem tudja kellőképpen megközelíteni, arra a korszerű konzervativizmus – a helyzet jelenlegi állása szerint – alkalmasabb. Ahhoz azonban, hogy ez működni tudjon, szükséges néhány alapelvben konszenzusra jutniuk azoknak, akik ebbe az irányba kívánnak tovább haladni.
Címkék: roma stratégia cigányok konzervativizmus
4 komment
Csete
2011.08.24. 11:16
Szó volt már itt is a cigány gazdálkodó programról. Arról, hogy telepen élő cigányok vetőmagot, naposcsibét, malacot, kisnyulat kapnak, talán így rákapnak a háztáji gazdálkodásra, megtermelik az élelemnek legalább egy részét. A magam részéről nem nagyon hiszek ebben, de erősen drukkolok a sikernek – ha bejön, az igazi áttörés lehet.
Címkék: munka földművelés cigány.gazdálkodó
5 komment
A másik út – a hagyományos közép-európai cigány történelem strukturális keretei, 2. rész
2011.08.15. 13:22
Etnogenezis
A cigány nép etnogenezisének, a kivándorlás okainak és körülményeinek megismeréséhez, feltárásához minden bizonnyal a korabeli indiai társadalom történetének vizsgálatán át vezet az út. A kutatás ebben az irányban éppen csak elindult, egyelőre nem sokkal tudunk többet, mint száz évvel ezelőtt (az indiai értelmiség a cigány rokonságra nem tekint rokonszenvvel, a kutatást nem szorgalmazza). Ezért csupán valószínűsíteni tudjuk, hogy az etnogenezis nem az előző részben elősorolt negációk, a környező társadalmi struktúra sarkalatos elemeinek ellenzése, hanem éppen az azokhoz való illeszkedés révén következett be. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ami később Európában strukturális negációvá vált, eredetileg minden bizonnyal strukturális igenlésként jött létre.
4 komment
King Matthias of Slovakia
2011.08.12. 11:44
Meglepő szövegeket talál az ember az interneten. Az alábbi részletek innen származnak, ahol 32 oldalon a cigány történelmi kronológiát ismertetik. Meghagytam az eredeti angol szöveget, azt hiszem így az igazi. Ha valakinek kedve van lefordítani az egészet – hasznos, jó anyag amúgy – szívesen kiteszem a blogra, közhasználatra.
12 komment
A másik út – a közép-európai cigány történelem strukturális keretei
2011.08.09. 11:01
Az alábbiakban egy hosszabb tanulmány első megfogalmazásának részlete olvasható. A véleményeket, kritikai észrevételeket köszönettel fogadom.
Végső soron igazuk van azoknak, akik a ma sokak által vallott relativista felfogást követve azt állítják, hogy a cigányok története nem írható meg – a rekonstrukció értelmében semmiképp. Valójában egyetlen népé sem rekonstruálható a maga teljességében. Egy ember személyes története egy határig igen, hiszen abban szép időrendben követik egymást a különféle fontos és jelentéktelen események, de már a családjának története nem ilyen. Egy adott pillanatban az illető talán éppen ír, a lánya egyetemi előadást hallgat, a fia iskolában van, a felesége talán valami ügyét intézi, szóval mind valami mást csinálnak – és ez így megy óráról órára, napról napra, évről évre. Négy ember, négy kronologikus eseménysor – négy történet. Vannak bennük kitüntetett közös pontok is, például mikor megvették a lakásunkat, elutaztak nyaralni, de a történések legtöbbje külön szálon fut.
3 komment
Hitelválság
2011.08.03. 17:11
A társadalom egyik meglepő sajátossága, hogy miközben egyes tagjai egymástól tökéletesen különbözők lehetnek, egy adott kultúrkör társadalmának egésze markáns sajátosságokat mutat. Magyarul: a németek közt vannak echte árja döglusta ingyenélők, de a német társadalom egésze szorgalmasabb, mint sok más nép egésze. A görögök között akad szép számmal magának való embergyűlölő, de egészében a görögök sokkal nyitottabbak, mint például a svájciak.
9 komment
Breivik és a cigányok
2011.07.29. 15:03
Szörnyű ügy ez, legjobb volna egyáltalán nem is beszélni róla. De itt tolakszik az orrunk előtt, hát ne kerüljük meg, dolgozzuk fel – ezen a blogon a cigányokkal kapcsolatos részt.